Képviselőházi napló, 1896. XXVIII. kötet • 1900. márczius 19–április 26.

Ülésnapok - 1896-557

|gg 557. országos ülés 1900. márcztns 23-án, pénteken. kozólag 1881. évi 53.472. számú honvédelmi miniszteri rendelettel; 1885. évi 61.891. pzámú; 1691. évi 6491. száma rendelettel 1895. év végéig. Ha tehát a kulturális és gazdasági élet változott s a megélhetést tényleg megnehezítette, — a katonaságon legalább 5 évenkint a lakbér javításával segítettek, — fájdalom, a polgári tisztviselők ily gondoskodásban nem részesültek. A kezemben levő tabellából — kitűnik, hogy a polgári és katonai fizetések és lakbérek mily aránytalanságban állanak egymáshoz. Én csak a VI. rangosztálylyal kezdem. Például egy VI. rangosztályba tartozó államhivatalnok fizetése 2500 forint és 3000 forint; a VI. rangosztályban levő ezredes fizetése 3600 forint. Egy VII. rangosztályban levő királyi törvényszéki bíró, királyi üsyész fizetése a harmadik fokban 2000 forint, a másodikban 2200, az elsőben 2400. A VII. rangosztályban lévő alezredes fizetése 3000 forint. A VIII. osztályban levő törvényszéki biró

; királyi ügyész fizetése 1400, 1600, 1800 forint. Az ugyanezen rangosztályban levő őrnagynak fizetése 2400 forint. A IX. rangosztályban levő királyi alügyész, albiró és velük egyenrangú egyének fizetése 1100, 1200 és 1300 forint, az első osztályú százados fizetése 1500 forint. A X. rangosztályban levő irodatiszt, segédfogalmazó és a többi fizetése 800, 900 és 1000 forint; az ugyanezen rangosztályban levő katonai fizetés 1200—1500-ig terjed. A XI. rangosztályban az aljegyző, segédtelekkönyvvezető és a többi fizetése 500, 600 és 700 forint, a hadnagyé 840 forint. Még nagyobb aránytalanság mutatkozik a polgári tisztviselők lakpénze és a katonatisztek lakpénze közt Én csak saját városomat veszem, mert annak viszonyait ismerem legjobban. Kecskeméten a VI. rangosztályban levő polgári tisztviselőnek, királyi táblai birának lakbére 480 forint, az ezredesnek van 800 forint. A VII. osztályban levő polgári tisztviselő lakpénze 360 forint, az alezredesnek 660 forint. A VIII. rangosztályban a polgári tisztviselő lakpénze 300 forint, a katonaságnál 660 forint. A IX. rangosztályban a polgári tisztviselőknek 240 forint, katonáké 516 forint, A X. rangosztályban a polgári tisztviselők lakpénze 210 forint, a katonáké 344 forint. A XI. rangosztályban a polgári tisztviselő lakpénze 180 forint, a katonáké 240 forint. Már pedig józan észszel senkisem vonhatja kétségbe, hogy mindkét osztály egyenlően szolgálja a hazát észszel és erővel egyaránt; s így sem nem jogos, sem nem méltányos, hogy úgy a fizetés mint lakbérben a polgári tisztviselők hátrányosabb helyzetben legyenek. (Helyeslés jobbfelől.) De hátrányosabb a polgári tisztviselők helyzete a katonagágnál még azért is, mert míg a katona fizetését díjmentesen kapja: addig a polgári tisztviseselők havi fizetésüket és negyedévi lakbérüket nyugtabélyeg mellett kapják; bélyeg nélkül kapják a tisztek arczképes igazolványukat és úgy a maguk, mint a csalágtagjaik részére ; ha tehát a katonaság megérdemli az elősorolt kedvezményes elbánást, vájjon miért nem részestílnek hasonló elbánásban a polgári tisztviselők, a kiktől az állam a mit egyik kezével szűkkeblűén nyújt, a másik kezével azonnal egyrészét elveszi ; pedig ezen néhány forintra is nagy szüksége volna a családos tisztviselőknek ; különösen ma, midőn a kulturális haladás és fejlődés maga útin vonja az általános drágaságot, miáltal az állami tisztviselőre nézve is a helyzet súlyosan megváltozott, mert az élet legközvetlenebb szükségleteit is e tényezők drágábbá tették. Valóságos képtelenség, hogy a VH-től XI. osztályba sorozott egyének a mai dotáczióból gond nélkül megéljenek, s ezenfelül az önképzésre, a társadalmi szükséges érintkezésre, szórakozásra alkalmuk nincs, mely körülmény a bürokratikus hajlamot és gondolkodást nagyban előmozdítja, s az illetőket szellemi rngékonyságtól megfosztja. Arányiig legrosszabb helyzetben vannak az igazságiigyszolgáltatásban álló tisztviselők; mert az 1869 : IV. törvényczikk 8., 11. és 12. §-ai világosan körülírják, hogy a birő, s a bírósági tisztviselő semmiféle más hivatalt nem viselhet, semmiféle tisztességes mellékfoglalkozást, mely dotáczióval jár el nem fogadhat; ezen szigorú intézkedésen a bírói és ügyészi szervezet módosításáról szóló 1891 : XVII. törvényczikk sem változtatott, sőt súlyosbított, mert az összeférhetlenséget a bírósági hivatalnokokra is kiterjesztette s a 40. §-ában csak annyit engedmeg, hogy királyi táblai biró egyetemi magántanár lehet. A közigazgatási tisztviselők ennél eló'nyösebb helyzetben vannak, mert ezek lehetnek telekkönyvi pénztárnál igazgatósági, felügyelő bizottsági tagok, vasút, vagy más 'részvénytársaságoknál legalább tisztességes mellékjövedelemre tehetnek szert, míg a bírósági tisztviselők ettől egyenesen törvény által vannak eltiltva. A velünk egyenlő rangú és viszonyú kulturállamok hasonlíthatlanúl jobban dotálják tisztviselőiket mint mi, már pedig az állam vitális érdeke, hogy a tisztviselő foglalkozását valóságos életpályának tekintse, s főleg a megélhetésre elegendő fizetéssel bírjon, mert sem háborút, sem kulturális hódítást koplaló és nélkülöző hadsereggel megnyerni nem lehet! . . . A birói és ügyészi qualifikáezióval sincs arányban a fizetés, mert ezen képzettséget csak hosszas tanulmány és oly súlyos anyagi áldoza-