Képviselőházi napló, 1896. XXVIII. kötet • 1900. márczius 19–április 26.

Ülésnapok - 1896-555

555. országos ülés 1900. märezlus 21-én, szerdán. Jjg lehet. Ez csakis azon esetben lehetséges, ha az ülésszak berekesztetik, és ha az új ülésszak megnyittatik, és akkor előállhat a t. miniszterelnök úr, akár mindjárt az első napon is indítványával. (Helyeslések a szélső baloldalon.) Mert vegyük a dolgot, t. képviselőház, gyakorlatilag, ha a quótabizottságot ugyanazon szesszióban ki lehet küldeni kétszer, akkor a delegácziót is kétszer lehetne megválasztani egy és ugyanazon szesszióban. Én nem akarom a kérdést egyáltalában megnehezíteni, mert a mint említettem, mi is nagyon óhajtjuk, hogy a quóta kérdése mielőbb az ország megnyugtatására elintéztessék. Hanem épen azért, mivel minden tekintetben megakarjuk tartani a törvényes formákat, én a t. miniszterelnök úrtól megnyugtató felvilágo síiást kérek, hogy lehetséges-e egy és ugyanazon szes8zióban kétszer egy és ugyanazon bizottságot kiküldeni. Én nem szólok arról, hogy quótabizottság-e, vagy akármilyen, csak azt kérdem, hogy egy bizottságot, a mely működését már befejezte, ugyanazon szesszióban ki lehet-e mégegyszer küldeni ugy^nazzon utasítással és elhatározással, hogy most már végérvényesen döntsön. Én ezen aggodalmamnak csupán a törvényesség szempontjából kívántam kifejezést adni. (Helyeslés balfélől.) Széll Kálmán miniszterelnök: Én azt hiszem, t. képviselőház, hogy ezen aggodalomnak nincsen alapja; (Úgy van ! jóbbfelől) nincs pedig azért, mert a <örvény nem beszél arról, hogy a quótabizottságot mikor, micsoda időben kell kiküldeni, évről-évre-e, vagy cziklusrólcziklusra. (Igaz / Úgy van! jóbbfelől.) De nem is beszélhet egyszerűen azért, mert a quótabizottság egészen más természetű deputáczió, mint a a háznak bármilyen más bizottsága. (Helyeslés a jobboldalon.) Ez egy országos bizottság, a mely a szükséghez képest küldetik ki. (Helyeslés a jobboldalon.) Hiszen az sincs megmondva a törvényben, hogy 10 évre állapíttatik meg a quóta; meg lehet azt állapítani hosszabb időre, vagy rövidebbre; szóval quótabizottság akkor küldetik ki, a mikor a quótát újból meg kell állapítani. (Úgy van! jobbfelöl) Valahányszor újból kell megállapítani, magától értetődik, hogy újból kell kiküldeni a bizottságot is. (Igaz! Ügy van! a jobboldalon.) Most a régi quóta megszűnik június végén, ennélfogva újabb deputácziónális tárgyalásra van szükség a törvény világos rendelkezése szerint. Semmiféle hasonlatosság ezen deputáczió és delegáczió között nincsen. Ne legyen ez iránt aggálya a t. képviselő úrnak, mert a delegáczióra meg van mondva a törvényben világosan, hogy mandátuma egy évig tart, egy-egy évi költségvetést tárgyal és azon éven túl aem terjedhet. Á quótadeputáczió pedig egy KÉPVH. NAPLÓ, 1896—1901. XXVilL KÖTET. specziális, különös szakkérdésnek a megvitatására, alkudozás folytatására a két ország között van rendelve és így az szesszióhoz abszolúte nem lehet kötve. Hiszen mi sem volna könynyebb, mint bezárni a szessziót és azt újra megnyitván, megválasztani a quótadeputácziót ? De nem tartom szükségesnek, mert sem törvény, sem házszabály ezt ki nem zárja ; nemcsak hogy ki nem zárja, de határozottan ez egyezik a törvénynyel. Visszatérve az előbbeni dologra, miután most már megcsillapodott a t. képviselő úr is, kinek haragja nem ellenem volt intézve, hanem Ausztria ellen, csak biztosíthatom őt, hogy én semmiféle kérdésben és soha segédkezet arra nem fogok nyújtani, hogy az alkotmányosság Ausztriában kijátszassék. (Élénk helyeslés jóbbfelől.) Ott abszolúte nincs is arról szó. A Reichsrath el lett napolva azon okból, a melyet mondottam és ugyanazon fáradsággal, a melylyel megválasztatott a delegáczió, a melynek megválasztását, mint méltóztatik tudni, az ellenzék korábban nagy fegyverül használta fel, és most még sem tette, ugyan ezzel a fáradsággal megválaszthatta volna ezt is. Ebben senkisem lát Ausztriában kijátszást; de igérem, hogy ha látnak, én leszek az első, a ki azt fogja mondani, hogy ne tárgyaljunk addig, míg új bizottságot nem fognak kiküldeni. Én tisztán a törvényt tartva szem előtt és a törvény értelmének világos csélzatát, a melyet nem lehet tagadni, felhívom a képviselőházat, méltóztassék gondoskodni arról, hogy a másik féllel megkezdhessük a tárgyalásokat. Annak a dolognak az elhatározásába, miként már előbbi felszólalásomban mondottam, egyáltalában nem avatkozhatunk, hogy milyen küldöttséget milyen mandátummal fog az elénk állítani. Hiszen csak egy törvényes alapon megválasztott küldöttségről lehet szó. De ott a törvényhozás önmaga úgy magyarázza a dolgot, hogy a régi deputáczió működik, a mely még nem fejezte be működését, — és ez a különbség a kettő közt, — mert ott még annak a deputácziónak a jelentése egyáltalában nem tárgyaltatott. Különben is az az ő dolguk ezt teljesen meghatározni; és valamint én nem kérek tanácsot az osztrák miniszterelnöktől arra, hogy mi a magyar törvényhozás előtt a törvényes álláspont, (Élénk helyeslés.) ő sem kérdi tőlem, nem is adok tanácsot, mert az az ő dolga, hogy mi ott a törvényes álláspont. Én tehet igérem a t. háznak, hogy mi a velünk törvényesen szóban álló és velünk tárgyaló deputáczióval fogunk tárgyalni és kérem a t. házat, hogy a magunk részéről ezt válaszszúk meg. (Helyeslés,) Barta Ödön: T. ház! Nem tudom, jól értettem-e a t. miniszterelnök úr legutóbbi felszólalásának azt a részét, a mely olyanformát is 15