Képviselőházi napló, 1896. XXVII. kötet • 1900. márczius 2–márczius 17.

Ülésnapok - 1896-543

gg 643. országos Illés 1900. niärczíus 6-án, kedden. kedik, s akkor fordul a magasabb árnál és elad határidőre kétszerannyit. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Különben máshonnan kezdem. (Halljuk! Halljuk!) Azt akarom, hogy az igen tisztelt kormány megértse ezt. (Derültség. Félkiáltások a ssélső baloldalon: Nem is akarja megérteni!) Múlt esztendőben ugyanis ismeretes volt a földmívelésügyi miniszter úrnak 1898, évi termés-statisztikája, valamint az 1899-iki is. Az 1898-iki statisztikából következtetve, azt kellett minden gazdának hinni, hogy 38 millió métermázsa mellett, ismervén az ausztriai termés eredményét is, mi nem vagyunk export állam, tehát magas áron kell maradni a búzának az év folyamán. A malmok és a kereskedők azonban a mint a tavalyi speknláczióból látszik, az erős kezek daczára ennek a la baisse angazsirozták magukat. Ez volt tavaly februárban és márcziusban. De, a mint múltkori beszédem alkalmával ugyancsak felemlítettem, a Haas- és Deutschczég egy ringet alakított, illetőleg összeállt egy malomtulajdonossal, mert látta, hogy az árak mesterséges úton le vannak nyomva. De ez hamarább kitudódott a tőzsdén, már tudniillik, hogy ez a czég összeállva másokkal első ápriliskor, mikor a felmondások kezdődnek, majd át fogja venni a határidőre vett búzát, a minek a hatása majd az, hogy akkor az eladónak békés, nyugodt haszna megzavartatik és el kell készülnie egy végküzdelemre, háborúra, tudniillik ha a baissepárt átveszi a búzát. Tényleg a tavalyi esztendőben a Haas és Deutsch-ring a búzát át is vette és határozottan konstatálom, hogy ezen rignek alakulása következtében 1,500.000 métermázsa búza lett gyorsan az utolsó hónapban behozva Magyarországba, Megengedem, hogy egykét százezer métermázsa oláh búza bejött volna talán ezen ring képződése nélkül is, de a ring következménye volt az, hogy sokkal több, leg alább egy millió métermáasával több jött be. Sőt nemcsak oláh, szerb és orosz búza jött be, a mi a statisztikai kimutatásokból bizonyítható, de még Eegensburgból is hoztak be búzát, hogy az április el sej i szállításra az illető kereskedőknek rendelkezésre álljon. (Halljuk! Halljuk!) Szóval az eredmény az volt, hogy ezen ring következtében a szokványbúza ára felment. De azért egyik sem nyert, vesztettek az eladók is, meg a vevők is, mert már akkor jelentkezett az őrlési forgalom következtében itt összetorlódott oláh és szerb búza, mert 1882-ben, a mikor az osztrák és a magyar kormán} ok a vámhitelezést engedélyezték, a tőzsdeszokásokat a szerint változtatták meg, hogy határidőben már idegen búza is szállítható volt. Tavaly azután annyira szállították ezt a kevesebb értékű oláh és a még egy forinttal értéktelenebb szerb búzát, hogy ez a bausse a ringet is veszteségekbe sodorta, melynek következtében az meg is bukott, vagyis financziális zavarokba jutott. A következmény tehát az volt, hogy 1,500,000 métermázsa búza bejött. Mikor az új termésre került a sor, még 500.000 métermázsa régi búza volt konstatálható. Mit jelent ez? Beigazolja és fényesen bizonyítja azt, hogy ugyanazon budapesti malmok és kereskedői körök, a melyek 1899 tavaszán a la baisse voltak angazsirozva, kénytelenek voltak belátni, hogy nem volt igazuk, mert hiszen 1,500.000 métermázsa jött be és ebből itt egymillió métermázsa elfogyott az új termésig. Ha tehát a ring nem lett volna, akkor májusban, júniusban az árak tetemesen emelkedtek volna a búza hiány következtében, már pedig a túl magas árak a gazdának sincsenek előnyére, a mikor nekik már nincs mit eladni, az iparnak és a hivatalnoki karnak és szegény embereknek pedig határozott hátrányára van az, hogyha 18 forintos lisztet kénytelen használni, ha mindjárt pár hónapig is. Habár a földmívelésügyi miniszter úr statisztikai adatainak abszolút hitelességet nem is lehet tulajdonítani a számok tekintetében, az 1898. évi statisztikai adatokból és az eredményekből azonban konstatálható volt abból mégis az, hogy a fogyasztás, szemben a kimutatott eredménynyel, nagyobb volt, mint a mennyi termeltetett. Az 1899-iki statisztikai kimutatás 39,800.000 métermázsát mutat ki, viszont a tavalyi osztrák statisztikai hivatal kimutatása 800.000 métermázsával kevesebbet mutat ki Ausztriában, azaz, 1898-ban Ausztriában 12,800.000 métermázsa termés volt, míg 1899-beu csak 12 millió métermázsa. Tehát csak egy millió métermázsával több az idei termése a közös monarchiának, mint az 1898 iki. Habár a t. földmívelésügyi miniszter úrnak ezen statisztikai adatai a számokat illetőleg, nem is teljesen megbizhatók, de elegendő tájékoztatásul szolgálnak nekünk a fogyasztással szemben arra, hogy megtudhassuk azt, hogy Ausztria-Magyarországnak bizonyos árak mellett mennyi szükséglete van, mennyit fogyaszt el maga. Elég alapúi szolgál a jelenlegi statisztikai adat arra, hogy megállapíthassuk, hogy az idén sem indokolt a búza jelenlegi ára. Ismét eltértem egy kissé a fonáltól. (Halljuk! Halljuk!) A tavalyi ring, a mint már említettem, beigazolta, hogy tavaly is legalább is tévedtek a kereskedők, és az árlenyomási tendenczia mesterséges volt. Annak következtében, hogy ez a ring képződött az áprilisi búzára ez felvitte az októberi búza árát is. Az októberi búza ára már tavaly áprilisban jegyeztetvén, 9 forint 60 krajczátjával volt a tőzsdén az októberi búza jegyezve; így vétetett és így lehetett eladni. A nagykereskedők már akkor kezdték a határidőbáza eladását 9 forint 60 krajczárjával,