Képviselőházi napló, 1896. XXVII. kötet • 1900. márczius 2–márczius 17.

Ülésnapok - 1896-542

542. országos ülés 1900. niárczius 5-én, hétfőn. tevékenységét, remélem, hogy ez a baj rövid idő múlva el lesz hárítva. He legyen még szabad a t. szakminiszter úr figyelmébe ajánlani a kisvizek hajózási tételét. Én alig tíz nappal ezelőtt kaptam két vágparti nagyközségtől 30—40 aláírással egy levelet, — azt hiszem, ugyanezt kapta gróf Széchenyi Aladár képviselőtársam is, — melyben engem felszólítanak, hogy indítsak meg egy mozgalmat a Vág hajózására nézve. Ezen mozgalom természetesen meg lesz indítható akkor, ha teljesülni fog az az igéret, a melyet a pénzügyminiszter úr ő nagyméltósága tett: hogy a személyszállítási és a podgyászadót el fogják törülni, miután ez épen a külföldről bejövő hajókkal szemben igen nagy paradoxitást idéz elő. A Vágón a hajózás létesíthető ma, ha akarjuk; csak nem a csizmába kell embert keresni, hanem az emberhez kell a csizmát szabni. A múlt év augusztus legutolsó napjaiban a folyammérnökkel végig hajóztam egy kis csavargőzösön a Vágót Tornócztól Komáromig. Ez időben volt a múlt évi legcsekélyebb vízállás észlelhető. A legcsekélyebb gázlón is 65 czentiméternyi mélységet találtunk. Két esztendővei ezelőtt, a midőn szintén megindult már egy mozgalom a Vág hajózása iránt, én a külföldön járván, megnéztem Holznál Harburgban Hamburg mellett egy pár hajót, a melyeket Hoíz a Beresina folyóra épített Oroszországban. Nem kevesebb, mint húsz darabot épített arra a folyamra, a mely a még kisebb és csekélyebb vizállású folyó a Vágnál. Kitűnően hajóznak azon hajókkal 65 czentiméternyi gázlókon is. Nekem, mint hajós embernek mindig elég, ha a hajófenék alatt húsz czentiméternyi vizet érzek. E hajók két tonna terhelést és száz utast, vagy kevesebb utast és több teherárút bírnak; és ilyenekkel a Vág hajózását ma megmerném indítani. Itt ismét abba a kollizióba kerülök Önmagammal, hogyha példáiil ugyanezeket a hajókat a külföldről akarnám beszerezni, akkor a magyar ipar védelme ellen dolgozom. Ára megindokolom, hogy miért. Én akkor, a midőn ez a mozgalom megindult, egy magyar hajógyárnak az igazgatóságával érintkezésbe tettem magamat, és az oly ajánlatot tett nekem, hogy ugyanannyi forintba került volna a hajó nálunk, a hány márkába Németországban. De hozzá teszem még azt is, hogy az illető igazgató megjegyezte, hogy ily terhelésre szánt hajók építése 65 czentiméternyi gázlással teljes lehetetlen. Én annak a kedves barátomnak erre azt a propozicziót tettem, hogy erről hallgassunk, mert nekem írásban megvan a 65 czentiméternyi gázlású hajókról szóló offert mellett a garanczia e terhelésről. De talán ma már megváltoztatta az a hajógyáros nézetét, és talán szintén építene olcsóbb áron nekünk hajót, ha ily hajózást létesítenénk Meggyőződésem-, hogy nemcsak a Vágról van itt szó; hiszen a Vágót én csak azért hozom fel, mert nagyon ismerem azt a folyamot, többször jártam benne. De oly folyó, mint a Vág, Magyarországon talán nem is egy, hanem több tuczat is van, a mely könnyűszerrel hajózhatóvá volna tehető, a nélkül, hogy valami rendkívüli kiadást okozna az államnak. Ha csak egytized rész akkora jóindulat volna nálunk a hajózás iránt, a minő mutatkozik a viczinálisok iránt, akkor minndenesetre már régen íukrativ hajózási társulatok, kisebb részvénytársulatok alakultak volna a kisebb magyar folyamokon. Én részemről csak ezeket akartam röviden előadni, és miután ismerem a szakminiszter úr agilitását minden tekintetben és személye iránt is feltétlen bizalommal viseltetem, a költségvetést feltétlenül megszavazom. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: T. ház! Az idő előrehaladván, ajánlom a t. háznak, hogy holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülés napirendjére tűzze ki a kereskedelemügyi tárcza 1900. évi költségvetésének folytatólagos tárgyalását és a kereskedelemügyi miniszter jelentését a magyar királyi központi statisztikai hivatal 1900. évi munkatervéről. Ha ezt a t. ház elfogadja, határozatként kimondom és az ülést bezárom (Az ülés végződik d. t*. 2 órakor.) KÉPVH. NAPLÓ. 1896 — 1901. XXVII. KÖTET. iif