Képviselőházi napló, 1896. XXVII. kötet • 1900. márczius 2–márczius 17.

Ülésnapok - 1896-550

550. országos ülés 1900. márczius 14-én, szerdán. 237 tudományos irodalomban található adatok ellen­kezőleg csakis azon következtetésre vezetnek, hogy a magyar búza értékében nem csökkent, és mint azelőtt, úgy most is elfoglaja a világ­piaczon azt az előkelő helyet, melyet mindig elfoglalt. (Helyeslés.) Kimutatható a világirodalom­ban összegyűjtött adatokból, számszerint körül­belül 2000 vizsgálat alapján, hogy a magyar búza átlagban úgy sikértartalmát, mint sütési képességét illetőleg felette áll a külföldi búzá­nak, így például a franczia hadügyminisztérium rendeletére Balland chemikus 300, Auné Girard és Fleurend chemikusok 200 kereskedelmi búza­mintát vizsgáltak meg. Ezen vizsgálatok a Compte­Rendu 1897. évi 124. kötetében vannak publikálva, és eredményük az, hogy a megvizsgált franczia, algíri, amerikai, indiai, ausztráliai, román és orosz búzák átlagosan jóval kevesebb fehérnye­anyagot tartalmaznak, mint a mennyit részint külföldi, részint hazai szakemberek 260 magyar búzavizsgálat alapján megállapítottak. Legutóbb 200 román búzavizsgálatról számol be egy román chemikus, doktor Czerkez a »Zeitschrift fürange­wandte Chemie« 1895. 664. lapjain. Ezen vizsgá­latok is megerősítették a magyar búza fölényét.* Ezen kérdéssel különben a szakértők évek óta foglalkoznak és fognak foglalkozni tovább is, és minthogy én azt tartom, hogy az ily haj­szákkal szemben csak egy fegyver és orvosság van, és ez a teljes nyilvánosság, (Élénk helyeslés.) ennélfogva én a tudomány által eddig összegyűj­tött adatokat összeállítani és közrebocsátani szán­dékozom. (Általános, élénk helyeslés.) Különben, hogy a párisi kiállítás alkalmával gyakorlatilag is bemutassuk a magyar búza értékét és a magyar liszt minőségét, elhatároztuk a kereskedelemügyi miniszter úrral, hogy Parisban egy sütő-műhelyt állítunk fel, mely a sütéshez kizárólag magyar terményeket fog használni. (Helyeslés és tetszés.) Áttérek most a két határozati javaslatra. á határozati javaslatok egyike Molnár János t. képviselő úré, sürgeti, hogy bizonyos minimá­lis birtokok a végrehajtás alól vétessenek ki. Előrebocsátom, — és ez szól úgy Molnár János, mint Komjáthy Béla t. képviselő úr határozati javaslatára, — hogy, a mint azt már a t. minisz­terelnök úr ismételten igen helyesen kifejtette, a parlamentáris felelős kormányrendszerrel az ily határozati javaslatoknak elfogadása és a kor­mány kezeinek formális megkötése nem egyezik meg. A kormány tudomásul veszi a ház óhajait, a háznak azután módjában van megbírálni, hogy a kormány a szerint cselekedett-e és méltó-e arra a bizalomra, a mely a kormány fennállá­sának alapját képezi. De mégis magára a határozati javaslatra is nyilatkoznom kell. Meg kell jegyeznem, hogy bizonyos végrehajtás alóli mentességek szocziá­h*s szempontokból eddig is vannak. Nev­szerint a végrehajtási törvény szerint az öltö­zetek, ágynemííek, élelmi és tüzelőszer tizenöt napra, az iparosok, napszámosok munkaszerei, iparosok anyagkészlete bizonyos összegig, egy telién, négy juh, négy kecske egy hónapi takar­mánya, továbbá a vetőmag öt hektoliterig, a gazdasági cselédek bére és konvencziója, a végrehajtás alól mentesek. Barta Ödön: De adóvégrehajtó nem res­pektálja ám! Darányi Ignácz földmívelésügyi mi­niszter: Majd erre is megfelelek. A 12 katasz­trális holdat meg nem haladó, házilag kezelt földbirtok míveléséhez a szükséges jószág és gazdasági eszköz végrehajtás alá vehető ugyan, de a mezei munkák idején el nem vonható és el nem árverezhető. Az adótartozásokra való zálogolás alól az előbb elsoroltak szintén ki vannak véve és még azzal a pótlással, — tehát még hozzá jön valami és ez szolgáljon feleletül Barta Ödön t. képviselő úrnak, — hogy ha a zálogolás az őszi vetés idején történik, minden katasztrális holdra 125 holdra vető­magot vissza^kell hagyni Barta Odöní A törvényben megvan, de az adóvégrehajtók nem tartják meg! Darányi Ignácz földmívelésügyi mi­niszter: Én, t. képviselőház, az igazságügyi miniszter úrral értekeztem ezen kérdésekben, annál is inkább, mert a végrehajtási törvény módosítása czélba van véve. (Halljuk! Halljuk!) Az igazságügy miniszter úr szocziális szempont­ból szükségesnek látja, hogy ezen mentességek­kel tovább is menjen; azonban semmiesetre sem odáig, hogy a közforgalom és a hitelképes­ség azalatt szenvedjen. (Helyeslés jobbról.) A Komjáthy Béla képviselő úr által kivánt adatgyűjtésre pedig lehető tekintettel leszünk. Buzáth Ferencz t. képviselő úr a tegnapi napon foglalkozott a ruthén kérdéssel. Sokkal szűkebbre van részemre kimérve ]az idő, tekintve azt a nagy anyaghalmazt, a mely előttem áll, semhogy e kérdés részleteibe mehessek; bizo­nyos erős kifejezésekre pedig, melyekkel elő­adását élvezetessé tenni és fűszerezni szándéko­zott, kiterjeszkedni egyáltalában nem kivánok. Csak általában kivánok annyit megjegyezni, hogy, ha ilyen akcziónál, a milyen a ruthén akczió is, oly irányban nyernek biztatást azok, a kiket megmenteni akarunk, hogy ne fizesse­nek, hogy mért fizetik oly pontosan a bérhát­rálékokat; ha azt mondják nekik, hogy drága, a mit az államtól kapnak, drága a föld, drága a tehén, drága minden, bocsánatot kérek, de akkor sem ezt az akcziót, sem más hasonló akcziót folytatni nem lehet, (Igaz! Ügy van! a jobb- és a baloldalon.) hacsak az állampénztárt kiosztani

Next

/
Oldalképek
Tartalom