Képviselőházi napló, 1896. XXVII. kötet • 1900. márczius 2–márczius 17.

Ülésnapok - 1896-540

540. országos ülés 1900. márcäslns 2-án, pénteken, jj némely helyen, például a koesibéreknél, a sinek lerakásánál, bár megszorítások folytán, jelentékeny megtakarítások fognak eszközöltetni. Azonban nem ezt akarom a vasuttal kapcsolatosan a t. ház előtt fejtegetni. Szükségét érzem annak, hogy az államvasutak közgazdasági feladatairól egy pár szót szóljak, (Halljuk! Halljuk!) a mint azt felfogom és tényleg most már kezelem is. Legrendesebb kifogás az, hogy elmondják, hogy kétmilliárd korona van befektetve államvasutainkba és az államvasút tényleg ennek kamatját nem hozza. És a legérdekesebb az, hogy az illetők, a kik ezt mondják és írják, azt hiszik, hogy ezzel nagyszerű felfedezést csináltak, holott ez a deficzit a legőszintébben elő van adva mindig a kereskedelmi miniszter és az állami számvevőszék jelentésében. Igen, t. ház, úgy van. Ha pláne a névszerinti értékszerint veszszük fel az értéket, a melybe kerültek az államvasutak, az újonnan építettek és a megváltottak, abban az esetben nem lehet tagadni, hogy körülbelül 20 millió koronányi defiezittel záródik ezek mérlege, ha azt a kereskedelmi szabályok szerint állítjuk össze. De ha valaki házat épít uzsorapénzen, az a ház jövedelmezőségét a szerint számítja-e, hogy az az uzsorapénz kamatát meghozza-e, vagy sem ? Azt hiszem, így okoskodni nem lehet. Fel kell venni magát az üzletet a maga természete szerint, és mondhatom, hogy a magyar államvasút, összehasonlítva a többi államvasutakkal, kivéve a porosz államvasutakat, ezt is csak az utóbbi években, a jövedelmezőség szempontjából is kiállja a versenyt. Pedig helyzetünk egészen más, mint a milyen más országoké, mert amaz országokban az államvasutak kezelésénél a financziális szempontok, a melyeket nekünk sem szabad szem elől téveszteni, sokkal inkább uralkodhatnak, mint nálunk, (Ügy van! jobbfelől.) mert nekünk közgazdasági tényezőképen nem áll annyi rendelkezésünkre, mint a mennyi más országoknak. Nálunk, ha a mezőgazdaságon, ha az iparon, ha a versenyképességen egyáltalában segíteni akarunk, nem mondom, hogy kizárólagos, de főtényező mégis az államvasút. S ennek következtében, bár elég óvatos és takarékos akarok lenni, nem csinálok titkot abból, hogy a versenyképesség szempontjából, a gyáralapítás és a gyárak fentartása szempontjából, határozottan a kedvezményes tarifák embere vagyok. (Általános helyeslés.) Én, a mióta miniszter vagyok, 95 különböző kedvezményes tarifát bocsátottam a? egyes nemzetgazdasági tényezők rendelkezésére, és most, hogy beszámoljak ezzel, ki kell jelentenem, hogy ez egyúttal a financziális eredményt is javítja. Mert számba kell venni, hogy eltekintve attól, hogy az államvasút 15 millió korona adót fizet, ezenkívül 10,934.000 korona van azon tarifakedvezményekben, a melyek a rendes tarifáktól eltérnek. A kérdés csak az, hogy melyik ér többet: az-e, ha mi ezt a 10,934.000 koronát az államvasutak pénzügyi eredményeiben számoljuk el, vagy pedig az a közgazdasági haszon, az a közgazdasági termékenység, a melyet ezen az úton elérünk, (Igaz! Úgy van!a jobboldalon.) Én tehát egész nyíltan és liatározottan mo idom, hogy igenis irányom e tekintetben az, hogy mindenütt, a hol közgazdasági tényezők felélénkítésére, biztosítására, fejlesztésére, az államvasutak tarifája és politikája alkalmas, én a leghatározottabban erre dolgozom. (Általános, élénk helyeslés.) A hálózat kifejlődésénél és tervszerűségénél fogva most már abban a helyzetben vagyok, hogy Magyarországon, sőt a nemzetközi összeköttetésekben is azt lehet mondani, érdekeinket teljesen biztosíthatjuk és keresztül vihetjük. És e tekintetben meg fognak látszani a forgalom fejlődésén azok az újabb szerződések, a melyeket tavifális tekintetben, különösen az Adria-forgalom tekintetében, a legutóbbi időben kötöttünk. Nagyon jól tudom azt, hogy különösen Fiume részéről sok aggodalom és sok panasz merült fel ezen újabb megállapodásokkal szemben, de mondhatom a t. háznak, ha bekövetkeznék is az, a mi nem fog bekövetkezni, ha bekövetkeznék is, a mit a fiumeiek mondottak, hogy el fognák egészen veszíteni az osztrák forgalmat, abban az esetben is, biztos számítások alapján mondhatom, az újabb szerződés értelmében körülbelül fél milló métermázsával több forgalmuk lesz, mint a mennyi eddig volt. Természetes dolog, nem szabad szem elől téveszteni azt, hogy a másik forgalmat se áldozzuk fel, és már is tettem intézkedéseket — reménylem, sikerülni fognak, — hogy erről az oldalról is biztosítsam Fiuraének a forgalmát, (Helyeslés jobbfelöl.) De az államvasutaknak más hivatásuk is van ; az államvasutak nem közönséges közkereseti társaságok, (Helyeslés jobbfelől.) és érnek következtében úttörőnek kell lenniök, úttörőnek a forgalom tökéletesítése és a hálózat fejlesztése tekintetében. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Ezért én az államvasutak részére sokkal nagyobb szerepet és áldozatot követelek a viczinális vasutakról szóló áj törvényjavaslatban is, mint a mennyi eddig volt. (Helyeslés jobbfelöl.) Továbbá folytonos kísérletezéseket csináltatok villamos erővel és más erővel; (Helyeslés jobbfelől.) mert mi a szándékom? Az a szándékom, — és, azt hiszem, közeledik már a megvalósuláshoz, — hogy a helyi forgalmat egészen tramwayszertíen rendezzük be, (Helyeslés jobbfelől.) szabadítsuk meg a nagy forgalmat tökéletesen attól, úgy a személyi, mint a teherforgalom tekintetéből; és ezáltal biztosítotj tuk azután a forgalomnak egészséges fejlődését.