Képviselőházi napló, 1896. XXVII. kötet • 1900. márczius 2–márczius 17.
Ülésnapok - 1896-548
548. országos Illés 1900. ínárczins 12-én, hétfőn. 187 tartani politikai, valamint ennek alapját képező gazdasági függetlenségét, a földmiVelö nép, a parasztság konszolidácziójára és konzerválására törekszik; és megfordítva: mindazon államban, mely pusztulni, veszni hagyta parasztságát, a földmívelő népét, megingott az egyébnemű szoliditás is, a mit fényesen bizonyít a történelem, kivált pedig a zsidóság, a mely azon kétezer év óta, a mióta a tulajdonképeni értelemben vett paraszt-, földmívelő osztálya megszűnt, noha felette ügyes, esze?, kitartó, munkás, szorgalmáé, nélkülözni tudó, vállalkozó és főleg gazdag, még sem bir sehol önálló nemzetté, független állammá tömörülni. A föld szilárdsága tehát mindenütt a nemzet szilárdsága, a föld ingadozása pedig a nemzet ingadozása. Nálunk pedig a föld megingott, mert az újabb nemzetgazdasági elvek részben kimondták, részben gyakorlatba hozták azt, hogy a földbirtokok többé nem stabil, immobil tőke. a melynek csak kamatait szabad és lehet élvezni, hanem árúczikk, portéka, a melyet szabad és lehet megvenni, kihasználni, kizsarolni, értéktelenné tenni, és ha egyszer értéktelenné vált, akkor mint akármely más elhasznált portéka salakját potom áron eladni. Könnyű valamely dús lombozatú erdőkkel borított hegységet karszttá változtatni, de végtelenül nehéz, csaknem lehetetlen az egyszer elpusztult, kizsarolt szántóföldet ismét termékenynyé varázsolni. Nézetem szerint ez, hogy tudniillik a talaj megingott lábai alatt, hogy a föld mobillá lett, ismétlem, nézetem szerint ez az első főbaja a magyar kisgazdának. A másik főbaja a magyar kisgazdának eladósodása, mely azon elsővel, tudnillik a föld mobilitásával szoros összefüggésben van, mert az egyik a másiknak részint okozata, részint szülőanyja, mert a kettő: a föld ingása és az eladósodás kölcsönös viszonthatással van egymásra. Hogy a magyar gazdaközönség, főleg a kisgazda el van adósodva, kívülről is, és belülről is, könnyen szemlél liető. Ha kívülről tekintjük a kisgazdákat, azt fogjuk találni, hogy országszerte alig van a kisgazdának pénze valamire. Tisztességesen öltözködni sem bir; némely helyütt emberhez méltó, és emberhez illő eledellel is alig bir táplálkozni. (Igazi Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Orvosságra, orvosra nincs pénze, és ezért tömegesen pusztul is, annál kevésbé birja megszerezni a művelődés esz közeit. De belülről is látni azt a nyomort és eladósodást, ha betekintünk a telekkönyvekbe. íme t. képviselőház, a legújabb kutatások kiderítették, hogy Magyarországon a termőföldnek 61*19°/o a meg van terhelve, a mi magyarul annyit jelent, hogy a mezőgazdasági földeknek összes értékéből 8 / 5 f ész adósság, tehát nem a tulajdonosé. Ha ehhez még hozzá veszszük azt, hogy az összes föl db irtok fiak 34*27°/o-a kötött birtok, a mely nincsen, vagy nagyon kevéssel van megterhelve, láthatjuk, hogy a gazdaközönség, s úgy hiszem, leginkább a kisgazda végtelenül, egész a rogyásig el van adósodva. (Igás! Ügy van ! balfélöl.) De igazságtalan volnék, ha kizárólag a föld mobilitásának rónám fel a nemzet és földbirtokosok eladósodását. Van ennek más egyéb oka is, így például az adóknak majdnem elviselhetetlen nagy terhe. (Igaz! Úgy van! balfelöl.) Költségvetésünk az idén ezermillió korona. Ez az egymilliárdos költségvetés Magyarország sem vagyoni viszonyainak, sem kezdetleges ipari fejlettségének, sem pedig gyér népességének meg nem felel. Eddig a t. kormányok mindig plauzibilissé tudták tenni azt, hogy a költségvetés arányban áll a nemzet teherviselési képességével. Egy azonban mégis találkozott néhány év előtt, tudniillik Weker'.e Sándor, a volt pénzügyminiszter, a ki egy őszinte pillanatában bevallotta, hogy annyira el van már adósodva a föld uépe, hogy az adót többé emelni nem lehet. És mégis emelték azóta. Van azonban az eladósodásnak még egyéb oka is, így például a kisgazdának váltóképesssége, a mebylyel o élni nem tud, és azért lépten-nyomon be is csapják és megcsalják őt vele. Ilyen ok a hitelszerzés könnyűsége is, mert a takarékpénztárak szives-örömest akármennyit hiteleznek, míg az illető kisgazda vagyona arra garancziát nyújt, ha összes birtokát megterheli is az. Hasonlókép egyik oka az elszegényedésnek, az eladósodásnak az uzsora, a mely rettenetesen pusztít Magyarországnak nemcsak felső vidékén, hanem az egész omágon, és mint a vampyr ül a szegény nép felett, szíván annak vérét, zsírját, életerejét. (Igaz! Úgy van! balfélöl.) Az eladósodásnak egyik ok katonakötelezettségnek hosszú tartama is, mert az a kisgazdának épen leghasználhatóbb, legodaadóbb és főleg ingyenes munkaerejét veszi el és a besorozottakat a földmunkától elszoktatja. (Igaz! Úgy van! balfélöl.) A sok egyéb kapitális baj köztíí még csak egyet említek és ez: a föld végtelen elaprózása, vagy a kisbirtoknak üzleti szempontból való nagymérvű összeharácsolása Ez a három, tudniillik: a fold ingadozása, a kisgazdák eladósodása, és a földbirtok végtelen elaprózása, vagy üzleti szempontból való összegyűjtése, szerintem az a hármas baj, melyből a kisgazdának nyomorúsága származik, mert a többi, a mit említettem, inkább csak tünet, mely mindjárt el fog enyészni, mihelyt e hármas bajban rejlő kórt megorvosoljuk. Hogyan fogjuk pedig ezt tehetni? E hármas kór ellen — meri 24*
