Képviselőházi napló, 1896. XXVII. kötet • 1900. márczius 2–márczius 17.

Ülésnapok - 1896-547

547. országos Ülés 1900. márcztns 10-én, szombaton. 175 szebb megy, s minthogy ebben a kérdésben több tárcza van érdekelve, és az különben is nagy horderejű s a közigazgatási reformmal szoros összefüggésben levő kérdés: azt hiszem, hogy mivel ő maga sem kivánja, hogy itt most döntő és illetőleg végleges ítéletet és nézetet mondjak erre vonatkozólag, leghelyesebben cselekszem, ha azt a terminust, a melyet a t. képviselő úr maga mond, hogy tudniillik ez a kérdés alaposan az általános közigazgatási reformnál lesz megbeszélendő, elfogadom, és kérem a t. házat, méltóztassék erre vonatkozólag elhatározását, miután az formailag ebbe a törvényjavaslatba úgy sem tartozik, fentartani akkorára, a mikor ezek a kérdések alaposan, elvileg döntetnek el. A mi már most a törvényjavaslat ezen szakaszát és illetőleg magát a törvényjavaslatot illeti, e tekintetben csak két nyilatkozatra szorítkozom, épen Polónyi Géza t. képviselő úr felhívása folytán. Igenis, bennem megvan a jogérzet, és ha azon rendkívüli eszközökhöz folyamodtam, a mely e törvényjavaslat eredeti szövegén volt, ez csak azt bizonyítja, hogy jogérzetemnél még erősebb volt a humanisztikus érzésem. Én láttam, hogy másképen fedezetet erre a költségre nem találok, és ezeket a szegény embereket a tehertől másképen megszabadítani nem bírom, ennek következtében ezen radikális — elismerem, radikális, — úton akartam segíteni. De miután minden oldalról, főleg a res judikatűrára nézve aggodalom merült fel, a melynek teljes jogosultságát elismerem, és a mely ellen véteni én a jövőben sem kívánok, ennek következtében ettől elállottam s ahhoz a szövegezéshez járultam hozzá, a melyet a pénzügyi bizottság fogadott el. Kérem tehát a t. házat, méltóztassék a szakaszt ebben a szövegezésben elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Kivan még valaki szólani ? Az előadó úr kivan szóiani. Pulszky Ágost előadó .* T. ház! Polónyi Géza t. képviselő úr felszólalása alkalmából bátor vagyok megjegyezni azt, hogy a pénzügyi bizottságban igenis szóba jöttek azok a szempontok, a melyekre súlyt fektetett. A pénzügyi bizottság a maga részéről szükségesnek tartotta, hogy ezek a kérdések általánosságban annak idején megvitattassanak és megoldassanak. Hogy anomáliát képez a községi szervezet mai viszonya a pótadók és a tisztviselők szempontjából, az természetes; megjegyzem, hogy a kérdés nem könnyű, s a külföldön sincs seholsem kielégítően megoldva. Mindazonáltal a pénzügyi bizottság az illetékes miniszter urak nyilatkozata alapján is konstatálta azt, hogy ezen kérdéssel legkésőbb a községi reform alkalmával tüzetesen és behatóan kell foglalkozni. Addig is azonban itt csak egy provizóriumról, illetve magyarázó törvényről van szó közvetlen esetre vonatkozólag és közvetlenül felmerült nehézségek ideiglenes elhárításáról; itt nem tartotta a bizottság az időt alkalmasnak és czélszertínek, hogy a kérdés a maga egészében a t. ház elé kerüljön. Elnök: Ha senki szólni nem kivan, felteszem a kérdést, elfogadja-e a ház a szakaszt, igen, vagy nem? (Igen!) Elfogadtatik. Dedovcs György jegyző (olvassa a 2. §-t). Pulszky Ágost előadó: T. ház! A mint bátor voltam említeni, e szakaszt némi szabatosítással e szövegben ajánlom elfogadásra (olvassa): »2. §. Hasonlókép kiterjesztetik az 1893 : IV. törvényczikk 15. §-ában foglalt határozatok érvénye a most hivatkozott törvényczikk 21. §-ának a)—e) pontjai alatt megnevezett állami alkalmazottakra. A jelen törvény hatálybaléptót megelőző időre azonban az 1898 : IV. törvényczikk 21. §-ában megnevezett állami alkalmazottak illetményei után törvényhatósági és községi adó, valamint az 1890 : I. törvényczikkben szabályozott útadó és közmunkaváltság (1890 : I. törvényczikk 23., 25. §§.) csakis az 1898. évi január hó 1-étől bezárólag 1899. évi deczeinber hó 31-éig terjedő időre vethető ki és szedhető be.« Itt van a módosítás lényege, a mennyiben nem az volna felveendő, hogy »volt kivethető és beszedhető«, hanem az, hogy »vethető ki és szedhető be«, tehát ezen időre is, ott a hol ezen müvelet még nem fejeztetett be (tovább olvassa): »Az 1898. évi január hó 1-ét megelőző és az 1899. évi deczember 31-ét követő időre előirt említett köztartozások tehát törlendők és az ezek behajtására vonatkozó végrehejtási intézkedések megszüntetendők. Ez a rendelkezés nem terjed ki az 1898. évi január 1-je előtti időre szabályszerűen kivetett ily köztartozásokra, ha azok fizetési kötelezettsége felmerült panaszok alapján jogerős birói Ítélettel megállapíttatott. Az említett alkalmazottak a jelen szakasz alapján fizetendő köztartozásokat a jelen törvény hatálybaléptétől számított öt éven belül késedelmi kamattól mentes részletekben törleszthetik. Az érintett czímeken a jelen törvény hatálybalépte előtt már lerótt köztartozások visszatérítése nem követelhető.« Elnökl Kíván valaki a szakaszhoz szólani? Ha senkisem kivan, a kérdés az: elfogadja-e a ház az eredeti szöveget szemben az előadó úr által most javasolt szöveggel, igen, vagy nem? (Nem!) E szerint kijelentem, hogy a ház a bizottsági előadó úr által javasolt szövegben teszi magáévá és fogadja el a második szakaszt.