Képviselőházi napló, 1896. XXVII. kötet • 1900. márczius 2–márczius 17.

Ülésnapok - 1896-547

547. orsságos ülés 1900. mirczins 10-én, szombaton. 165 a tárgyalásokat is a minisztérium kebelében, ennek következtében nem adhatok a t. képviselő úrnak felvilágosításokat, mert hiszen a miniszter nem teheti azt, hogy elbeszéljen olyan dolgokat, a melyek még egyátalában megállapítva nincsenek. Hanem a czélban a t. képviselő úrral egyet értek, hogy tudniillik először a kabotage-t kell nagy mértékben fejleszteni az Ungaro-Croata műkö­dése következtében, sőt esetleg tovább terjesz­teni, másodszor "az Adriát kell erősíteni, illetőleg új útirányok választása által a hajózást fejleszteni. A másik kérdés, a melyet hozzám intézett a képviselő úr a kedvezmény, egyfelől a hajó­beszerzés, másfelől a hajózás tekintetében, a mely törvénybe vau iktatva, de a mely elég­telennek bizonyult. Erre vonatkozólag jelent­hetem a t. háznak, hogy régen elkészült a törvényjavaslat, a mely ugyanazon alapon áll, mint az osztrák törvény. Azonban még nem vagyok abban a helyzetben, hogy a t. ház­nak ezt benyújthassam, miután még a t. pénzügyminiszter úrral erre vonatkozólag megál­lapodásra kell jutnom. Mert méltóztassék elhinni, nem esekély dolog az, hogyha ezen a czímen az állami költségvetést százezrekkel megterhel­jük, bár nem tagadom, — és ebben egyetértek a t. képviselő úrral, — hogy ez igen jól kifi­zetné magát. Én nem teszek különbséget, hogy kinek a javára válik, mert Fiume egészen Magyar­országé, és a fiumei forgalomnak fejlesztése hatá­rozottan a kereskedelemnek válik javára. Ennek következtében tehát engem semmiféle efemer, vagy állandó politikai motívumok nem vezetnek, én nézem a forgalom érdekeit, és abban teljesen osztozom a t. képviselő úrral, hogy e tekintet­ben törekszem a a forgalom eszközeit és útirányait tovább fejleszteni. (Helyeslés.) Végre, úgy látszik, hogy a hajógyárra vo­natkozó nyilatkozataimat a képviselő úr félre­értette. ÉÜ csakis annak adtain kifejezést, hogy hajógyár létesítésére van szükség Fiumében és illetőleg legalább azon a parton. Ezt nem fogja seukisem kétségbe vonni, mert először már most is meglehetős hajópark vau ott, de a jövőre, mert épen nagyobb szabású fejlemények elé nézünk, én ezt a hajógyárat úgy ipari szem­pontból, mint a hajózás szempontjából, a part­vidék számára a felszerelés kiegészítő részének tartom, mert az nélkülözhetetlen, hogy ha már szubvenczionált vállalatokról van szó, akár a javítás, akár az építés a magyar ipar számára lehetőleg biztosíttassák. Az természetes dolog, hogy lehetetlenséget én sem kívánhatok, de tagad­hatatlanul ez egy jogczím arra, hogy ebben a tekintetben az ember ne csak kérőleg, hanem követelőleg lépjen fel. E tekintetben, azt hiszem, reflektálhatunk a Marina hajóépítéseinek egy hizonyos részére.. És meg vagyok győződve, — e tekintetben teljes jóindulatot tapasztaltam eddig is, — hogy a mint ott egy megfelelő hajó­gyárat létesítünk, a Marina építéseinek és fel­szerelésének egy részét meg fogjuk kapni. Portó-Rének kérdése szintén igen fontos. Magam is ott voltam és meggyőződtem, hogy az igen alkalmas egy kisebb felszerelésű hajógyár­nak a berendezésére. E tekintetben sem zárkózom el. Azonban természetes dolog, ez is olyan kér­dés, a mely, miután tárgyalások alapjául szol­gál, előzetesen nyilvános ülésben meg nem old­ható, ennek következtében csak hangsúlyozom, hogy ebben az irányban is dolgozom. Csak arra kérem a t. képviselő urat, ne méltóztassék olyan sötéten feltüntetni a fiumei hajózás dolgát csak azért, mert most még nem részesül azokban a nagyobb kedvezményekben, a melyekben például a trieszti kikötő és illetőleg az osztrák hajózás részesül. Örvendetesen tapasz­taltam — és a t. képviselő úr bizonyára még jobban tudja mint én, — hogy, bár magam is elismerem, hogy elégtelen az a támogatás, a mely­ben a hajózás úgy a felszerelés, mint a forgalom tekintetében részesül, meglehetősen szépen fejlő­dött épen a szabad hajózás az utóbbi időben Fiúméban is, és én meg vagyok győződve, hogy egj kis támogatással ez a fejlődés még erősebb lesz. Magam részéről ennek fontosságát igenis elismerem, mert abban megint egyetértek a t. képviselő úrral, hogy azon nagy fejlődés folytán, a melyet a tengeri kereskedelem az utóbbi idő­ben vett, ha nem is versenyt tartani, hanem legalább elmaradni nem akarunk, ha nem akarjuk azt, hogy Fiume teljesen elfojtassék és vissza­szoríttassék még azon fejlődésben is, a melyet eddig elért, abban az esetben e tekintetben nekünk is a fejlesztés terére kell lépnünk, és azért mindazon eszközöket, a melyek e tekin­tetben rendelkezésemre fognak állani, fel fogom használni. (Élénk helyeslés.) Elnök í A kérdés az : megszavazza-e a ház a tételt, vagy nem? (Igen!) A ház a tételt meg­szavazza. Dedovics György jegyző (olvassa) : A ma­gyar keleti tengerhajózási részvénytársaság segé­lyezésére 180.000 korona. Elnöki Megszavaztatik: Dedovics György jegyző (olvassa).- Egyéb tengerhajózási vállalatok szerződésszerű segélye­zésére és felügyelésére 550.000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Dedovics György jegyző (olvassa).- Az 1893 : XXII. törvényezikk alapján a tengeri szabad hajózás segélyezésére 180.000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Dedovics György jegyző (olvassa) .• Az 1895 : XXXIV. törvényczikk alapján a tengeri hajók építésének segélyezésére 10.000 korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom