Képviselőházi napló, 1896. XXVI. kötet • 1900. január 18–márczius 1.

Ülésnapok - 1896-518

518. országos ülés 1000. Január 31-én, szerdán. 78 Elnök: Az interpelláló képviselő úr inter­pelláczióját a szokott időben az ülés végén fogja előterjeszteni. Következik a napirend szerint a »lelkészi jövedelem kiegészítéséről szóló 1898 : XIV. tör­vényezikk végrehajtásához az 1899. évre szük­séges póthitel engedélyezéséről« szóló törvény­javaslat (írom. 729, 771) harmadszori olvasása. Molnár Antal jegyző (olvassa a törvény­javaslatot). Elnök: Kérdem a házat, elfogadja-e a tör­vényjavaslatot harmadszori olvasás után: igen, vagy nem? (Igen!) A ház a törvényjavaslatot harmadszori ol­vasás után is elfogadja és azt alkotmányos tár­gyalás és szives hozzájárulás végett a főrendi­házhoz küldi át. Következik az »egyetemek számára az 1897. évi XXV. törvényczikkel engedélyezett telekvásárlások és építkezések többköltségeinek fedezésére szükséges póthitelről« szóló törvény­javaslat (írom. 733, 772) harmadszori olvasása. Molnár Antal jegyző (olvassa a törvény­javaslatot). Elnök: Kérdem a házat, elfogadja-e a törvényjavaslatot harmadszori olvasás után : igen, vagy nem? (Igen!) A ház a törvényjavaslatot harmadszori ol­vasás után elfogadja és azt alkotmányszeríí tár­gyalás és szives hozzájárulás végett a főrendek­hez küldi át. Következik a pénzügyminiszter törvény­javaslata (írom. 582, 783) az 1897. és 1898. évi közösügyi kipdásokra Magyarország által pótló­lag fizetendő összegekről. Az előadó űr kivan szólani. Szabó Imre, a pénzügyi bizottság előadója: T. ház! Az 1898. évi május hó 9-ére összehívott országos bizottságok közösügyi put­hitelképen 30,646.030 forintot szavaztak meg. Ezen összegből Magyarország terhére esik 9,622.853 forint 42 krajczár. A volt kormány, tekintettel az 1898-ik év végén és az 1899-ik év elején fennállott válságos parlamenti hely­zetre, ezen póthitelnek törvényhozási úton leendő elintézése végett, törvényjavaslatot nem nyújtott be, mert hiszen az akkor amúgy sem volt tár­gyalható. A jelenlegi kormány azonban hiva­talbalépte után azonnal, márczius 3-án, a tör­vényjavaslatot beadta. De, mert ezen törvény­javaslat ezideig nem tárgyaltatott, mert továbbá a közösügyi póthitel időközben egész mértékben felhasználtatott és az 1898. évi zárszámadásban végleg el is számoltatott; tekintettel a delegáczió hivatkozott határozatára, tekintettel továbbá arra, hogy ezen összeg a monarchia két állama véd­erejének emelésére használtatott fel, a pénzügyi bizottság nevében kérem a t. házat, méltóztassék KÉPVH. NAPLÓ 1896 —1901. XXVI. KÖTET. a törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság által átdolgozott szerkezetben az általános tárgyalás alapjául elfogadni; egyúttal méltóztassék a pénzügyminiszter úrnak a felhatalmazást meg­adni, hogy ezen, az államháztartásra háruló súlyos teher enyhítése végett e czélra a közös aktívákból 15 millió forintot felhasználhasson. Tisztelettel kérem indítványomnak elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Major Ferencz jegyző: Komjáthy Béla! Komjáthy Béla: T. képviselőház! Amint az előadó úrnak bevezető beszédéből is meg­tudtuk, egy törvényjavaslatot ajánlanak nekünk elfogadásra, a mely csak szanálni akarja a múltat, mert az előadó által is súlyosnak jelzett az a teher, a mely az országra háramlik, már régen elszámoltatott,sőt — amint megjegyezte az előadó úr — már a zárszámadásban is benfog­laltátik. Ide jönnek mihozzánk, a magyar kép­viselőházhoz, hogy szavazzunk meg olyan ösz­szeget, a melyet már ezelőtt majdnem két évvel elköltöttek, a mi megkérdezésünk, a mi tudtunk nélkül. (Úgy van! a ssélsö baloldalon.) És egy lényeges dolog van itt, t. ház. Hogy ezen, minket súlyosan terhelő nagy összeget mire költötték el, azt ebben a képviselőházban — még a kor­mány tagjait sem veszem ki, — senkisem tudja. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Már pedig egy önérzetes testület, mint a milyennek szeretném a magyar képviselőházat tartani, olyan kiadásra, melynek tételét nem ismeri, melyet felfejteni előtte nem akarnak, vagy nem tudnak, egyetlen­egy fillért sem szavazhat meg. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Igaz ugyan, hogy a szerencsétlen 1867. évi XII. törvényczikk szerint a delegáczió által megszavazott tételeknek mennyisége ellen a ház kifogást a törvény értelmében nem tehet; azon­ban egész határozottan fenn van tartva a joga a képviselőháznak, hogy azt egészében vita tárgyává tehesse. Hát kérdem önöktől, t. kép­viselőtársaim, és minden önérzetes embertől, hogyan tudnak önök megszavazni valamit, ha mennyiségileg nem is tehetnek kifogást, mikor még fogalmuk sincsen arról, hogy az a 30 milliós és pár százezer forintos póthitel mikor, mire és ki által költetett el? Polczner Jenő: Majd az előadó úr meg­mondja! Komjáthy Béla: Azt állítja a közös had­ügyminiszter, hogy ezt elköltötték fegyver­neműekre, hadi anyagra és erődítési intézmé­nyekre. De kérdem azon t. képviselőtársaimat, a kik a delegáczióban részt vettek, látta-e valaki közülük ezen nagy összeg elköltésének szám­láját? Van-e egy ember is, a ki ide mer állani és azt mondani, tudjuk, hogy micsoda fegyver­nemüeket, milyen czélra vettek, tudjuk, hogy 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom