Képviselőházi napló, 1896. XXVI. kötet • 1900. január 18–márczius 1.

Ülésnapok - 1896-516

518. országos VtUs 1900. Jaun&r 28-én, hétfőn. 53 az a lényege a parlamentarizmusnak, hogy a bizottság működését nemcsak ellenőrizze, hanem a felett bírálatot mondjon és azt magáévá tegye, vagy elvesse?! Már most a t. miniszterelnök úr így okoskodik: a parlament kiküldte a bizottságot. Később lehetetlen lett a funkcziója. Miért? Ki tette lehetetlenné? Lehetetlenné tette azt a kormányzat és az a Felség, a ki maga akart dönteni a quótában. Ezt nem tartom alkotmányosnak, annál kevésbbé teljesen alkotmányosnak. Röviden befejezem, t. ház. Vagy lehetetlenné teszi az osztrák parlament az alkotmányosságot az által, hogy nem funkeziouál, és akkor bekövetkezik az, hogy Ausztriában maga a nép és a nemzet tette az alkotmányosságot lehetetlenné, Ausztriában tehát megszűnik az alkotmányosság; vagy pedig a Felség teszi lehetetlenné az alkotmányosságot, akkor is megszűnik az alkotmányosság, ennek pedig nem lehet más konzequencziája, mint az, hogy nincsenek közös ügyeink. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ha pedig, t. képviselőház, ily alkotmányosságot tart alkotmányosságnak a t. miniszterelnök úr, a mint azt elmondta, akkor csak azért nem lehet lyukat fúrni a kiegyezésbe, mert az egész kiegyezés nem más, mint üres lyuk, mely épen azért nem fúrható ki, mert lyukba lyukat fúrni nem lehet. (Derültség a szélső baloldalon.) Ezeket tartottam szükségesnek elmondani. Elnök: Következik a határozathozatal. A kérdés az, tudomásul veszi-e a ház a miniszterelnök úr átiratát, szemben Polónyi Géza képviselő úr határozati javaslatával, hogy e tárgyban felirat intéztessék a Felséghez és ennek javaslatba hozatalára huszonöt tagú bizottság küldessék ki? {Igen! Bem!) Kérem azokat, a kik a miniszterelnök úr átiratát tudomásul venni kívánják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház a miniszterelnök úrnak a közösügyi kiadásokhoz való hozzájárulási arányra vonatkozó királyi döntés tárgyában való átiratát tudomásul veszi. (Helyeslés a jobb- és baloldalon.) Következik már most napirend szerint a házszabályok módosítása tárgyában kiküldött bizottság jetentése. (Felkiállások a szélső baloldalon: Szünetet kérünk!) Öt perezre az ülést felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést folytatjuk. Belitska Béni, a közigazgatási bizottság előadója! Belitska Béni előadó: T. ház! Van szerencsém a közigazgatási bizottságnak az országgyűlési képviselő-választói jog gyakorlásának némely községet, pusztát és telepet érintő rendezéséről szóló törvényjavaslatra vonatkozó jelentését (írom. 757, 773) tisztelettel bemutatni. Kérem a t. házat, méltóztassék a jelentésnek kinyomását és kiosztását elrendelni és azt annak idején az osztályok mellőzésével napirendre kitűzni. Elnök: A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak idején napirendre fog tűzetni. Következik a házszabályok módosítása tárgyában kiküldött bizottság jelentése (írom. 761). A bizottsági előadó úr kivan szólani. Rohonyi Gyula, a házszabályok módosítása tárgyában kiküldött bizottság>löadója: T. ház! Azok után, melyek a jelentésbe fel vannak véve, és mert erős meggyőződésem, hogy a t. ház tagjai a jelentés tartalmát, összehasonlítva azt a jelentés kapcsán beterjesztett tervezettel, alaposan át is tanulmányozták, nagyon rövidre szabhatom előadói beszédemet. Az 1899: XV. törvényczikk megalkotása folytán kétségbevonhatlanúl szükség volt arra, hogy a választások feletti bíráskodásnak az a része, mely továbbra is a képviselőház hatáskörében marad, a házszabályok keretén belül módosíttassák. Ennek következtében múlt évi június 28-án egy bizottság küldetett ki, melynek az volt a feladata, hogy a házszabályokat az 1899: XV. törvényczikkel, a kxVriai bíráskodási törvénynyel, összhangba hozza, és ennek következtében a házszabályoknak nemcsak a bíráskodásra, de az igazolásra és alakulásra vonatkozó részei is módosíttassanak és kiegészíttessenek. A bizottság átvizsgálta, a házszabályokat, és miután a szükséges módosításokat tartalmazó tervezetet általam elkésxíttette és alaposan megvizsgálta, azt a jelen javaslat alakjában terjeszti be a t. háznak elbírálás végett. Az alakulásnak csak némely intézkedésénél volt szükséges a módosítás, ellenben a bíráskodásnak nem annyira eljárási, mint inkább anyagi rendelkezései, kétségkívül lényeges módosítások alá vétettek. De már az alakulás fejezetei is némely lényegesebb módosításon mentek keresztül, így a házszabályok jelenleg beterjesztett tervezetének 15. §-a szerint minden képviselőnek megadatott az a jog, hogy bármely képviselőtársának választását kifogásolhassa azon az alapon, hogy az törvény szerint választható nem volt. Ez a joga a képviselőháznak nemcsak magából az alkotmányjogi elvből következik, mely szerint a ház önön összeállítása törvényességének legfőbb Őre, hanem következik az 1848: V. törvényczikk 47. §-ából, de az 1899 : XV. törvényczikk 10. §-ából is, a mely a jelentésben szószerint idézve van. Mert előfordulhat, nem is ritkán, az az eset, hogy a kedélyek annyira fel vannak izgatva az egyes választókerületben, hogy egy párt a mási-