Képviselőházi napló, 1896. XXVI. kötet • 1900. január 18–márczius 1.

Ülésnapok - 1896-516

Slíí. országos ülés Í900, január 22-én, hétfőn. 57 törvénytelen. Hát ezt meg kell világítani. Három szempontot hoz fel a képviselő úr. Az első az, hogy azt mondja; nincsen Ausztriában alkotmányosság és már annak folytán, mert nincs alkotmányosság, — miután az 1867 : XII. törvényczikk ehhez a kritériumhoz köti a közös ügyeket, — nincs közösügy, nincs quóta. A t. képviselő úr azonban érezni látszott, hogy ez az érvelése a felállítás helyessége szempontjából, nem egészen nyugszik erős alapokon, és ez az érvelés nem is tartozik azoknak a többieknek a kategóriájába, a melyekhez — igen szívesen elismerem, — csakugyan igen éles jogászi elme és jogászi él kellett, mert igen hamar ott Nagyta, csak megérintette és azzal a formulával élt, a melylyel be szokta a szónok burkolni a maga nézete szerint is nem teljes erejű argumentumait, hogy azt mondhatnám, hogy így van, és ez is elég okot képez, hanem hát nem helyezek erre olyan nagy súlyt. Én azonban helyezek rá súlyt.... Polónyi Géza." A miniszterelnök úr is nagy szónok! • Széll Kálmán miniszterelnök: Köszönettel fogadom. Hanc veniam damus, petimusque vicissim. Hát talán abból látszik, hogy egy kicsit értek a mesterséghez, mert felismertem ezt azt ügyes fogást. (Élénk tetszés és derültség.) Nohát én is csak egy pár perezre állok meg ennél és azt vitatom, hogy az a föltétele az 1867 : XII. törvényezikknek, a mely a közös ügyeknek kezelési módját — és ezt hangsúlyozva mondom, — és az erre nézve felállított rendelkezéseket, a közös minisztériumot és a delegáeziót, de nem a közös ügyeket magukat, — mert ezeket a törvény disztingválja — az ottani alkotmányos élet funkczionálásához köti; ez teljesen így van és én akczeptálom, hogy ha alkotmányosság nincs, a törvénynek ezen feltétele elesik és következései a közös ügyek kezelési módjára nézve beállanak. De, bocsánatot kérek, nem tartunk ott és Isten adja, hogy oda ne is jussunk. Hát ha m3Jd oda jutunk, — a mitől Isten mentsen — ki fogom fejteni állaspontját ennek a kormánynak, ha akkor itt leszek, vagy ki fogja fejteni az utánam jövő kormány, hogy az 1867 : XII. törvényezikk értelméből és szelleméből kifolyólag micsoda álláspontot foglal el, de nem tartunk még ott. Ausztriában összehivatott a Reichsrath a kellő időben, kísérlet történt munkaképességének biztosítására, megválasztatott a quóta-deputáczió; a delegáczíó, a ház, tárgyalt, a quóta-deputáczió működött is, hiszen két hétig is beszéltünk arról, hogy az egyezséget, a melyet a két küldöttség megcsinált, a t. képviselő urak túlról nem fogadták el, mi meg elfogadtuk. (Úgy van! jobbfelöl.) Ott igenis létezik egy alkotmányos, talán nem egészen parlamentáris, de alkotmányos minisztérium, a mely a Reichsrathot nem KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXVI. KÖTET. függesztette fel, az év utolsó napjaiban elnapolta csak, úgy a mint elnapolta magát ez a ház deczemberben egy pár hétre. A Reichsrath összehívása a legközelebbi időben várható. Előterjesztések fognak ott tétetni. Bocsánatot kérek, ezek azt bizonyítják, hogy az alkotmányosság Ausztriában funkezióban van. Nem mondom én, hogy az állapotok ott konszolidáltak. Nem mondom, hogy normálisak, nem mondom, hogy egészségesek, de az alkotmányos élet felfüggesztve semmi ízében, sem a kormányzatban, sem a törvényhozásban nincsen, és épen azért a kérdést úgy oda állítani nem lehet. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) A t. képviselő úrnak második érvelése, mert bár összeszorítva, (Sálijuk! Halljuk! jobbfelől.) de minden érvelésével akarok foglalkozni, mondom^ a képviselő úrnak második érvelése az, hogy nem törvényes a korona döntése azért, mert nincsen konstitáíva, hogy e két országgyűlés nem tudott megegyezni, mert — amint ő mondja — azt a két országgyűlés el nem határozta és ki nem mondotta És Komjáthy Béla t. képviselő úr segítségére siet Polónyi Géza t. képviselő úrnak, és azt mondja, hogy Hódossy Imre t. képviselő úrnak az az állítása, hogy az az előfeltétel bekövetkezett, —• hiszen tényleg nem tudott megegyezni a két országgyűlés, — az nem áll. Hanem Polónyi Géza t. képviselő úrnak van igaza. Hát vizsgáljuk meg a dolgot. A midőn Polónyi Géza t. képviselőtársam azt mondja, hogy ez így áll, ebben, bocsánatot kérek, nincsen igaza. Mit mond a törvény ? Egyszerűen azt mondja, . . . Visontai Soma: A törvény világos! Széll Kálmán miniszterelnök t... Éppen azért, mert világosnak ta'tom azt, hogy a mi eljárásunk törvényes, mert ez a törvény világos értelmére van alapítva. ... A törvény azt mondja, (olvassa): »ha pedig a két országgyűlés nem tud egymással megegyezni, akkor a kérdést az előterjesztett adatok alapján a korona dönti el.« Hát most kérdés, hogy a törvény ezen rendelkezésének elég van-e téve. A korona döntése bekövetkezik, ha a két országgyűlés nem tud megegyezni. Tehát mikor nem következhetik be? Akkor nem következhetik be, ha a két országgyűlés vagy föl nem szólittatott volna arra, hogy kiegyezzék, vagy ha a kiegyezés bekövetkezett volna. Ha mind a két országgyűlés azon helyzetben volt, hogy a kiegyezést kezébe vegye, tárgyalja, inicziálja, folytassa, és a megegyezést megkísértse, . . . Horánszky Nándor: Ezamagva adolognak! Széll Kálmán miniszterelnök:... ha a két országgyűlés, úgy az osztrák Reichsrath ottan, mint a t. ház itten, abba a helyzetbe volt a két kormány által hozva, hogy teljes szabályszerűséggel működhetett és nyilatkozhatott, az s