Képviselőházi napló, 1896. XXVI. kötet • 1900. január 18–márczius 1.

Ülésnapok - 1896-515

gg 515. országos ülés 1900. január 19-én, pénteken. hátik és Saját meggyőződésének adhat kifejezést; a miniszter azonban ilyen kérdésben csak akkor nyilatkozhatok, mikor már pozitív megállapodás jött létre. A t. képviselő urak a delegáczió tár­gyalásából is láthatták, hogy ezen kérdés a magyar képviselőknek figyelmét el nem kerülte ott sem, hanem ott is ugyanazon felelet jött egész joggal, mint a minő a pénzügyi bizott­ságban a honvédelmi miniszter által adatott, tudniillik, hogy úgy a közös hadügyminiszter, valamint a honvédelmi miniszter e tekintetben csak akkor adhatnak felvilágosítást, mikor kész tervet nyújthatnak be a törvényhozás elé. Mert mindaddig ez nemcsak tőlük egyedül, nemcsak egy hatóságtól függ, hanem függ attól, hogy ezen tervekhez az összes illetékes tényezők beleegyezését megnyerjék, tehát hogy a pénz­ügyminiszterek iy, a két kormány is, e tekin­tetben egyező véleménynyel bírjon. Addig pedig minden ilyen nyilatkozat felelős részről csak prejudikálhatna a kérdésnek, és esetleg olyan döntést vagy oly irányban való elhatározást juttatna kifejezésre, a mely a többi, hozzászólni jogosult tényezők által sem fogadtatott még el, egyszóval azt jelentené, hogy oly tervek vilá­gíttatnának meg, a melyek tekintetében a fele­lősséget a kormányok el nem vállalhatnák. Ép azért azt hiszem, kár ezen kérdést itt a vitába belehozni, kár ily kérdéssel itt egy olyant komplikálni, mely azzal semmi közvetlen össze­függésben nincsen. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Pichler Győző képviselő úr szemé­lyes kérdésben szót kér. Pichler GyŐZŐ í Csak egy pillanatra va­gyok bátor felszólalni; csak Pulszky Ágost t. képviselőtársam kegyes figyelmét akarom fel­hívni arra, hogy én ítélem meg, mikor szóljak, saját véleményem szerint, az ország érdekében. Azt, hogy kár-e nekem felszólalni, nem illetékes megitélní, nem illetékes a felett kritikát gyako­rolni Pulszky Ágost t. képviselőtársam. (Helyes­lés a szélső' baloldalon.) Különben csak annyit jegyzek meg, hogy eddig mindig szokásban volt, hogy a szabadelvű párt egyes tagjai azt teszik, a mit a miniszterek akarnak; itt megfordítva áll a dolog, Pulszky Ágost képviselő úr direkte utasítást ad a miniszternek, hogy a hozzá inté­zett kérdésre nem válaszolhat. Nagyja ezt a képviselő úr a miniszter úrra, az meg fogja találni a maga esze után azt, hogy mi teendője van. (Zajos tetszés a szélső baloldalon. Derültség.) Elnök: Szólásra nincsen senki feljegyezve. Kiván-e még valaki a törvén3 ? javaslathozszólani? (Nem I) Ha nem, úgy a vitát bezárom. A honvédelmi miniszter úr kivan szólani. B. Fejérváry Géza honvédelmi mi­niszter : T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy a tegnapi és a mai napon felhozottakra reflek­tálva, lehető rövidséggel válaszoljak a képviselő uraknak. (Halljuk! Halljuk!) Komjáthy Béla t. képviselőtársam igen hosszú, de mindjárt hozzá is teszem, nagyon szép, ékesszóiású felszólalásban indokolván sza­vazatát, hozzá nem járulását a törvényjavaslat­hoz, tárgyalta a 67-iki kiegyezést, tárgyalta annak előzményeit, tárgyalta a nemzet megadá­sát, a mint ő magát kifejezte, tárgyalta a nem­zet jogainak feladását, a nép félrevezetését, . . . Komjáthy Béla: Amint hogy megtörtént! B Fejérváry Géza honvédelmi mi­niszter? ... a szabadelvű párt politikai jel­lemét . . . Komjáthy Béla: Arról nem beszéltem! (Derültség a síélsőbalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi mi­niszter; . . . tárgyalta a történelem meghami­sítását, felemlítette a miniszterek tehetetlenségét és furfangját, ha nem is ugyanezen szavakkal, hanem ez értelemben, szóval annyi dologról beszélt, hogy ha én ezekre alaposan és részlete­sen válaszolni akarnék, a t. ház, türelmét nagyon sokáig kellene igénybe vennem. (Halljuk! Hall­juk! és felkiáltások a szélső baloldalon: Ráérünk!) Miután azonban meglehetős hosszú parlamenti tapasztalatom arról győzött meg, hogy bármilyen indokot hozzon fel az ember, bárhogyan indo­kolja meg egyik vagy másik előterjesztését, a t. ellenzék nem akar meggyőzettetui, (Derültség a jobboldalon.) és ennélfogva hiába beszél az ember, hiába való beszéddel pedig a t. ház türelmét igénybe venni nincs szándékom, (Helyes­lés jobbfelöl. Nayy zaj és felkiáltások a szélső bal­oldalon : El kell törölni a parlamentet!) nem marad egyéb hátra, mint arra szorítkoznom, hogy egyes kijelentéseit valódi értékükre vezessem vissza és válaszoljak a direkt hozzám intézett kérdésekre. Azt mondja a t. képviselő úr, hogy 1867-ben elkoboztattak a nemzet jogai. Már most kérem, ki kobozta el ? A magyar törvény­hozás ? Komjáthy Béla: Az! (Zaj.) B. Fejérváry Géza honvédelmi mi­niszter: 1867-ben méltóztatnak tudni, hogyan keletkeztek a törvények. Merem állítani, hogy széles e hazában, sőt széles e világon sincs senki, a ki Deák Ferenczet hazafiság hiányával gyanúsíthatná. Barta Ödön: De gyengeséggel igen! (Zaj.) B. Fejérváry Géza honvédelmi mi­niszter; Deák Ferencz készítette -a törvény­javaslatot, Deák Ferencz tárgyalta itt e házban és meghallgatta a nemzet akkori többségének nézeteit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom