Képviselőházi napló, 1896. XXVI. kötet • 1900. január 18–márczius 1.

Ülésnapok - 1896-524

228 &24. országos ttlés 1000. ság jelentése is megerősíti ebben, — arra hivatkozik, hogy csak bizonyos adónemek emelkedése vált szükségessé. Itt fekszik előttünk a kitoldott költségvetés maga. Igenis, ebben csak bizonyos adónemek emelkedése forog fenn, mert a többieket már előzőleg méltóztatott emelni. Azokat, a már megemelteket újólag emelni nem lehetett, egyet azonban mégis megemelt a t. pénzügyminiszter úr, tudniillik a bélyeg- és jogilletékeknél és díjaknál a már az 1899-iki expozéjában konstatált 2,570.000 korona emelkedéssel szemben még újabb emelkedés van inaugurálva. Én nem akarom részletezni azokat a tételeket, melyekből ez az emelkedés ered, még pedig azért nem, mert nem vagyok meggyőződve róla, hogy a mikor a t. pénzügyminiszter úr a zárszámadások eredményére hivatkozva, ezeknek a bevételi forrásoknak emelkedésétleketőnekmondja, milyen alapon áll. Azon az alapon állva, melyen én állok, az én adataim alapján, azt hiszem, nem lehet ezeknek a tételeknek emelését jó lélekkel ajánlani, meit nincsenek ott olyan rezervák, a melyeket a t. pénzügyminiszter úr sejtett, mert én inkább deficzitet tudok konstatálni. Bocsánatot kérek, hogy ezzel az unalmas számcsoportosítással untatom a képviselőházat. (Halljuk! Malijuk!) Mindig azt mondják, hogy az előirányzat reális, hiszen alatta marad az 1898. évi zárszámadás hasonló tétele eredményének, és így nagyon természetes, hogy a preli minaréban számítani lehet arra, hogy annyi be fog folyni. Én az 1898. évi zárszámadásoknál egész röviden, csak arra vagyok bátor rámutatni, hogy, ha a levonandók levonásával alkottatik meg a mérleg és az összehasonlítás, akkor a tényleges eredmény nem azt a pluszt adja, a mit a t. pénzügyminiszter úr expozéjában is említ, tudniillik 2,056.144 forint felesleget, hanem ad 8,382.594 forint mínuszt. Itt van előttem a zárszámadás; megmondom röviden azt is, honnan veszem ezt a számot, ez nem ördöngösség. A zárszámadás összeállításánál, a mely az 1898 : VI. törvény czikkre és külön törvényes felhatílmázasokra, pót- és rendkívüli hitelekre van alapítva, abból az összegből, a melyet ott kimutatnak, le kell vonni a törvény erejénél fogva is, de a helyes számítás szempontjából is, — és így jár el a számvevőszék is, hogy tényleg levonja — a kölcsönökből származó bevételeket, az alapszerű kezelésből eredő bevételeket és kiadásokat, valamint az 1897 : XXX. törvényczikk értelmében az államháztartás egyéb eredményeitől külön kitüntetendő vasúti beruházásokat és ezek fedezetét stb. Hát, t. ház, attól függ ennek a zárszámadási eredménynek a sorsa, hogy mennyit vonunk le és mennyit nem vonunk. A tényleges eredménynél, t. képviselőház, én egynéhány tételt fogok megemlíteni, a melyek a levonandók közül febrnár 8-áa, csütörtökön. kiNagyattak, és a melyek jelentékenyen befolyásolják az eredményt. A közös aktívákból ugyebár, t. pénzügyminiszter úr, 4,710.000 forintot méltóztatott felhasználni, illetőleg hozzájárulásával felhasználta a közös miniszter. Ez a 4,710.000 forint állami jövedelem? A mi közös aktívák elidegenítéséből származik, ez az állam folyó jövedelme? Ez nem tartozik a levonandók közé? Ez nem elidegení tésből származik? Én azt hiszem, hogy igen, de ha a t. pénzügyminiszter úr fel fog világosítani, hogy nem, én meg fogok benne nyugodni. A pénzügyi tárczánál elszámolnak közös aktívákból 835.000 forintot. Állami jövedelem ez? Én azt hiszem, hogy nem. Már pedig az előirányzattal szemben a tényleges eredményt állítja fel a t. számszék, és igy hoz ki 2,056.144 forint pluszt. Ha pedig ezekéi az előbb mondott elveknek megfelelően, az államháztartás megbirálhatásaszempontjából, azt hiszem helyesen, levonásba hozzuk, akkor az a mérleg másként fog kinézni. És pedig, ha az államjavak elidegenítése czúnén 1,474.337 forintot, regale- papirok eladásából 722.436 forintot, leltári selejtezésből 133.109 forintot, s minden nem jövedelmet, hanem elidegenítéstől befolyt értéket levonnak s pedig mindezen czímeken együtt nem azt a-i összeget, a melyet a számszék kimutat, hanem 14,264.631 forintot méltóztatik levonni, a mi a helyes számadásnak megfelel, akkor az-összes bevétel nem 526,497.789 forintot, hanem ennek a különbségével 512,213.158 forintot tesz ki. Viszont, ha a kiadásokat is ezen a módon rektifikálják, a kiadásoknál is mint levonandókat levonjuk a Vaskapú-kölcsÖn czímén 718.917 forintot, a mi onnan bejött, a tiszti biztosítékok visszatérítése czímén 221.151 forintot, pénzverésre valuta czélokra 192.193 forintot, és így tovább, összesen 3,284.425 forintot, és az állami javuk eladásából kölcsön 225.480 forintot, egyéb ily kiadásokból pedig 333.997 forintot: igy az öszszes kiadás nem 524,441.654 forint, hanem 3,845.902 forinttal kevesebb, vagyis 520.595.752 forint. Ha ezeket a kiadásokat a bevétellel összehasonlítjuk, akkor a két czím közötti különbözet, mint hiány lesz 8,382.594 forint. T. képviselőház! Ezt csak azért hozom fel, hogyha a számok csoportosításában egyik, vagy másik irányban bizonyos rigirozitást méltóztatik kifejezni, akkor azt a másik csoportnál is ki kell fejteni. Miután nekem az a meggyőződésem, hogy az állam teherviselési képességének elbírálásánál olyan zárszámadási adatokra nem lehet joggal hivatkozni, a mely zárszámadási adatok hemzsegnek az államjavak elidegenítése, közös aktívák felhasználása, városok és megyék nyakába sózott kölcsönök eredményéből létesített intézményektől és eredményektől, hanem hivat-