Képviselőházi napló, 1896. XXVI. kötet • 1900. január 18–márczius 1.
Ülésnapok - 1896-514
10 511. oraíigo* Bíés 19Ö0. j meg a felség döntésének törvényes előfeltétele. De abban az esetben is tiszta és világos, hogy épúgy, mint a quótabizottságok megegyezését törvény által kell az országgyűlésnek elfogadni, a felség döntését magát, mely ezen deputácziók megegyezését és a két parlament közti megegyezést szubsztituálja, sem lehet máskép, mint törvényjavaslat útján tárgyaltatni a magyar képviselőház által. (Mozgás a baloldalon.) Igen, ez meggyőződésem! Az, t. képviselőház, hogy a Felség döntését egyszerűen Huszár Kálmán-féle hitelesítő leiratokkal juttatják tudomására a képviselőháznak, ez a forma a közjog szempontjából Magyarország törvényeinek meg nem felel, mert az az alaptörvény, a mely 1791-beu keletkezett, hogy semmiféle rendeletekkel, királyi döntésekkel, más effélékkel Magyarország nem kormányozható, az 1867 : XII. törvényczikk altul sem érintve, sem hatályon kivűl helyezve nincs. Már most, t. képviselőház, kegyeskedjék megengedni az én t. barátom, Hódosy Imre, aki ágy látszik, kételkedik az én álláspontom hevességében és azt a tételt állítja fel, a melyet a t. miniszterelnök úr vall, hogy ezen kérdéshez, ha egyszer a király döntött, csak azon szempontból lehet hozzászólni, vájjon a törvényes előfeltételek a döntésre megvoltak-e, de materiálisszempontból azt bírálni nem lehet; — ez nem egészen áll. Konkrét példával akarom illusztrálni a dolgot. T, képviselőház! Ha egyetértünk abban, hogy ezek is törvényes feltételek, akkor meglehet, hogy tisztában vagyunk a dologgal. Ponamus casum, hogy egy fogságban levő király hoz egy döntést, nem a szabad akaratából, hanem az ellenség preszsziójának alapján , vagy egy elmebeteg király hozott egy döntést, és akadt olyan miniszter, a ki azt kontraszignálta. Hát akkor sem lehet a döntést vitatni ? Ez nem egészen helyes álláspont. De bármit mondjunk is, a quótaarányról 1868-ban, 1878-ban, 1888-ban törvény keletkezelt; ez a joggyakorlat. A quótaarányt mással, mint törvénynyel Magyarországon nem lehet megállapítani, mert ez egy közjogi alap, mely azután adókivetésre szolgál okúi. Ennél fogva azt máskép, mint törvénynyel, Magyarországon megoldani nem lehet és nem szabad. Miután, t. képviselőház, én is abban a meggyőződésben vagyok, a melyben Komjáthy Béla t. képviselőtársam, a napirendre tíízés esetére tartom fenn előterjesztésemet, hogy kimutassam, hogy ez a quóta döntés még az eddigieknél is sokkalta törvényellenesebb és törvénytelenebb; most csak ezen indokolás ellen szólaltam fel, egyébiránt magam is csatlakozom Komjáthy Béla barátom javaslatához, hogy a bejelentés napirendre tűzessék, a mikor is mindezen kérdések meg fognak vitattatni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) anuár 18-án, osltSrtBkAn. Elnök: Kivan még valaki szólni? Ha nem, úgy a tanácskozást berekesztettnek nyilvánítom; következik a határozathozatal. Az elnökség részéről javaslatba hozatott az, hogy tudomásul vétessék. Viszont ennek ellenébea Komjáthy Béla t. képviselő úr a következő indítványt adta be : (Felkiáltások a szélső baloldalon: Hiszen hozzájárult a miniszterelnök is!) Major Ferencz jegyző (olvassa): »Inditványozom, hogy a királyi kézirat érdemleges tárgyalás végett napirendre tűzessék«. Elnök: Én a kérdést csak az általam előterjesztett és beadott indítványra teszem fel; és pedig a kérdést akként fogom feltenni: elfogadja-e a ház az elnök által tett javaslatot, szemben Komjáthy Béla t. képviselő úr álláspontjával ? (Mozgás a szélső baloldalon.) Polónyi Géza: Hát az elnök úr nem járul hozzá a miniszterelnök úr indítványához ? Le akarja szavaztatni? Elnök: Rátkay László képviselő úr a kérdés föltevéséhez kér szót. Mátkay László: T. képviselőház ! Nem akartam hozzászólani a kérdéshez, mert a t. miniszterelnök úr nyilatkozata következtében, a melyben kijelentette, hogy nincs kifogása a leirat tárgyalása ellen, biztosítottnak láttam azt, hogy ez napirendre fog tűzetni. Tudom azonban, hogy a t. túloldalnak meggyőződése mindig azután ir.inyozódik, hogy a miniszterelnöki székben ülő miniszterelnök úr mit mond; most tehát épen azért szólalok fel, és a kérdést akként óhajtom feltétetni, vájjon a ház nemcsak a Komjáthy Béla t. képviselőtársam által benyújtott javaslathoz járál-e hozzá, hanem vájjon a ház elfogadja-e a Komjáthy Béla által benjuijtott és a miniszterelnök úr által elfogadott határozati javaslatot. Polónyi Géza: Az nem szükséges ! Kátkay László: Bocsánatot kérek, én biztosítani akarom annak elfogadását. Elnök: A miniszterelnök úr kivan szólani. Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház ! Megvallom, t. ház, a fölött szavazni, a mit az elnök úr volt szives indítványozni, talán nem volna ezélszerű. Én arra kérem a t. házat, méltóztassék a fölött szavazni, a mit én voltam bátor kijelenteni. Én nem ellenzem ezen iratnak napirendre tűzését azon motívumok alapján, a melyeket felhoztam, és úgy, a mint azt én értelmeztem. Azt, a mit Komjáthy Béla t. képviselő úr indítványozott, nem fogadhatom el, mert abban érdemleges tárgyalásról van szó ; ehhez nem járulok hozzá; annak azonban, hogy ez a kérdés alkotmányjogi szempontból bírálat alá vétessék és megbeszéltessék, nem vagyok ellene, és így nem vagyok ellene az annakidején való napirendre tűzésnek sem. Méltóztassék tehát a kérdést akként feltenni,
