Képviselőházi napló, 1896. XXVI. kötet • 1900. január 18–márczius 1.

Ülésnapok - 1896-520

520. országos ülés 1900. február 3-án, szombaton. 155 2. Ha pedig van ezen relytélyes gyilkosságról tudomása, az igazságügyminiszter úr közvetlen vagy közvetett intézkedése következtében s mi okból vétetett ki a vizsgálatot majd mindvégig több vagy kevesebb tapintattal és ügyességgel teljesítő vizsgálóbíró kezeiből az ügy, és adatott át egy törvényszéki bírónak, ki alig hogy az ezen rejtélyes gyilkosságra vonatkozó iratokat átvette s áttanulmányozhatta volna, királyi táblai bíróvá neveztetvén ki, a rózsahegyi törvényszék területét elNagyta s így a rejtélyes gyilkosságnak kiderítése csak újabb halasztást szenvedett ? 3. Igaz-e, miszerint a vizsgálat folyama alatt ezen gyilkossági ügyben Námesztóról egy zsidó küldöttség járt volna az igazságügyminiszter úrnál, és ha járt, nemde ezen körülménynek tudandó be az elővizsgálatnak elposványosodása? 4. Hajlandó-e t>z igazságügyminiszter úr intézkedni, hogy ezen, mindenesetre felette gyanús és rejtélyes gyilkosság kiderítése érdekében úgy a királyi ügyészség, mint az illetékes rózsahegyi királyi törvényszék haladéktalanul és gyorsan eljárjon« ? Elnök S Közöltetik az igazságügyminiszterrel. Plósz Sándor igazságügyminiszter -, T. ház! A t. interpelláló képviselő úr azt mondta, hogy ő nem akart ebben az ügyben korábban felszólalni, mert nem akart ezen ügyre befolyást gyakorolni. Ebben az esetben interpellácziója ma is idő előtti, mert ezen ügyben ma is fennáll még az az előfeltétel, a mely miatt eddig nem akart felszólalni, tudniillik ma is folyamatban van még a nyomozat. Folyamatban van pedig minden eltussolási szándék nélkül, de egyszersmind minden elfogultság nélkül is. (Helyeslés.) Ez egy közönséges eset gyanánt fogatik fel, és mint olyan, beható nyomozat és vizsgálat tárgyát képezi. Azokra, a miket egyebekben a képviselő úr felhozott, ebben a pillanatban pontos és precziz választ nem adhatok, azért nem is akarok azokra felelni, hanem kérem ezen előleges választ tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök: Következik Buzáth Ferencz képviselő úr interpellácziója a belügyminiszterhez. Buzáth Ferencz: T. képviselőház! (Felkiáltások! Holnap! Holnap!) Nem fogom interpellácziómat megindokolni az idő előrehaladottságára való tekintetből, csupán csak fel fogom olvasni (olvassa) : »Interpelláczió a belügyminiszter úrhoz: i. Van-e a belügyminiszternek tudomása arról, hogy a Szentesen holnap folyó hó 4-én végbemenő képviselőválasztás alkalmából különféle szintí szavazóbárczák állíttatnak ki s ezáltal a választás eredménye illetéktelenül befolyásoltatik ? • 2. Nyilatkozzék a miniszter úr, hogy ezen eljárás az ö helyeslésével találkozik-e, s ha nem, akar-e rajta, vagyis ezen törvénytelen és gyakorlatban csakis a Bánffy-korszak idejében volt eljárással szemben sürgősen állást foglalni ?« Széll Kálmán miniszterelnök: Miután a szentesi választás tudomásom szerint már a holnapi napon fog végbe menni, gondolom, természetesnek találja a t. képviselőház, hogy azonnal válaszolok az interpelláczióra, (Helyeslés.) a melynek azonban egyik pontja így hallomásra is megütötte a fiilemet és az ellen határozottan ki kell jelentenem, hogy sajátságosnak tartom még azt a kérdést is, a melyet a t. képviselő úr tesz, hogy egyetért-e a miniszterelnök a törvénytelen, vagy helytelen eljárással. Hát hiszen talán a szándék nem az volt, hogy nekem ezt imputálja. . . . Buzáth Ferencz: Nem! Széll Kálmán miniszterelnök:... de már a kérdésnek ily alakba öltöztetése is nézetem szerint nem helyes, (Igaz! Úgy van a jobb- és baloldalon.) és igen nagy félreértésekre vezethet. A mi a kérdés meritumát illeti, kéri a képviselő úr, hogy nyilatkozzék a miniszterelnök, vájjon az említett eljárás az ő helyeslésével történik-e, ha nem, akar-e rajta, vagyis ezen törvénytelen és gyakorlatban csakis a Bánffy-korszak idejében volt eljárással szemben állást, foglalni. T. képviselőház! Ha méltóztatik visszatekinteni a választásokra, a melyek azóta történtek, a mióta én vezetem a belügyi tárczát, gondolom, a t. képviselő úr be fogja ismerni, hogy nem mutattam semmiféle oly velleitást, szándékot, a mely ily feltevésre jogosítana. (Igaz! Úgy van! a jobb- és baloldalon.) Márczius óta volt 7—8 választás, és úgy tudom, egynek kivételével mind egyhangú választás volt. A mi a szóban forgó választást illeti, nagy küzdelem folyik a kerületben. Van-e illetéktelen befolyás bárki részéről, nem tudom. Én nemcsak, hogy nem helyeslem, de igenis elvárom, elvártam, és az illetőknek ki is jelentettem, hogy elvárom a kormánynak minden közegétől, hogy illetéktelen befolyást nem gyakorol. (Helyeslés.) Ha mégis gyakorolna valamelyik, a törvény világosan megmondja, hogy miként kell jogorvoslatot keresni és találni. A mi a preventív belenyúlást illeti, attól a törvény értelmében tartózkodom. (Élénk helyeslés a jobb- és a haloldalon.) Nekem nincs jogom sem egyik, sem másik panaszra, beadványára intézkedni, mert nem akarom ép azt, a mit a t. képviselő ár méltán diffikultálna, hogy az illetéktelen befolyásnak még csak szine is háramoljék a belügyminiszterre. Nem is tettem semmiféle irányban, csak annyiban, hogy az illetőket igenis a múlt választás alkalmával intettem, hogy a