Képviselőházi napló, 1896. XXV. kötet • 1899. deczember 4–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-510

510, országos ülés 1899. deezember 19-én, kedden. 327 esetre sem a 1848-as törvényhozás akaratának kifejezése. Van benne ebből is, de nincs meg benne minden; ki lett Nagyva belőle mindaz, a mi az összbirodalmi eszme gátjaként tekintetett és ennek a czélnak érdekében a magyar állam önállóságán ejtettek csorbát, És így is, lehetett volna-e az 1867 : XII. törvényczikket úgy kodifikálni, mint a hogy kodifikálták, ha véletlenül közbe nem jön egy Kőnigrätz ! Azelőtt abszolúte nem ment a kiegyezés és csak a húsvéti czikk megjelenése után jött. a Kőnigrätz és jött a kiegyezés. (Igás! Úgy van 1 a szélső baloldalon.) Azt, a mit a magyar nemzet 1848-ban akart, azt igenis hűen visszatükrözi a 61-iki országgyűlés mindkét felirata. Mi állunk ezen az alapon és önök, t. szabadelvíípárt, állnak a húsvéti hires czikken. Az 1848dki törvényhozásnak szellemét e felé varázsolni nem lehet. Szó volt itt többízben arról, hogy miként fogta fel Kossuth Lajos és Deák Ferencz a pragmatika szaiikcziót. Legyen szabad tehát megvilágítanom, hogy hogyan fogták fel ők és az 1848-iki törvényhozók a pragmatika szankcziót, az úgynevezett pragmatika szankcziót, (Felkiáltások a szélső baloldalon: Mi az?) mert úgy szokták mondani. Thaly Kálmán : Csak szokásból mondják ! (Mozgás a szélső baloldalon.) Mezőssy Béla: Ko suth Lalos álláspontja ez; Magyarország nem Ausztriával, hanem csakis az uralkodóval kötötte meg ezen szerződést, (Úgy van! a szélső baloldalon.) és abban pusztán és kizárólag az uralkodó személyének azonosságát és ennek alapján a feloszthatatlan és elválaszthatatlan birtoklást állapította meg, de közös kormányzatról ebben az alapszerződésben sző nincs. Széll Kálmán miniszterelnök: Ki mondta ? Nem mondta senki! Mezőssy Béla: Mindjárt rá térek, hogy ki mondta. Epén a t. miniszterelnök úr hivatkozott Deák Ferencznek a pragmatika szankcziót értelmező szavaira, a melyből ő és a t. miniszterelnök úr is a közös hadsereget innét deriválták le. Azt a különbséget akarom feltüntetni, hogy hogyan értelmezték 1848-ban és 1861-ben az úgy nevezett pragmatika szankcziót, és hogyan 1867-ben és ma is. 1848-ban így értelmezték, de még 186í-ben is így; mert Deák Ferencz kijelentette, hogy közöttünk és az örökös tartományok közt csak egy törvényes kapocs létezik, a mely az uralkodóház ugyanazonosságábau, vagyis a perszonál unióban áll. (Helyeslés a szélsőbalon.) Ennél bármiféle szorosabb kapcsolatnak törvényeinkben nyoma sincs. Épen ezért a leghatározottabban visszautasított minden alárendeltséget, minden egybeolvadást akár a törvényhozás, akár pedig a kormányzat terén. Továbbá megmondotta, hogy: »A szétválaszthatlanság és és felosztkatlanság egyedül a birtoklásra volt megállapítva és abból az országlás formájának és a kormányzás módjának bármely téren való egységét kimagyarázni nem lehet.« És most térek arra, a miért tulajdonképen az egészet felhoztam; a közös védelem kérdésére. Hogyan értelmezte 1848dmn és 186í-ben a közös védelmet Deák Ferencz ? Értelmezte úgy, hogy kétségtelen, hogy: »Magyarország a katonaságot illetőleg is minden közjogi, minden kormányzati tekintetben alkotmányos önállósággal bir és az 1848 : III. törvényczikk 8. §-ának az a része is, a mely a magyar katonai ügyeket kormányzati tekintetben a magyar király fejedelmi hatalmának sérelme nélkííl a magyar felelős minisztériumra bízta, nem újítás, hanem régebbi törvényeink értelmében lön megalkotva.« Mi tűnik ki ebből? Az, hogy 1848-ban és 1861-ben az úgynevezett pragmatika szankcziót tisztán és kizárólag perszonál uniónak tekintették és fogták is fel. Már most kérdem, hogy az 1867: XII. törvényczikk perszonál uniót teremtett-e? A perszonál unió katásköréhez tartozik a közös hadsereg, a közös külügy- és a közös pénzügyminiszter? Mindezt csakis azért adtam elő, hogy kijelenthessem, hogy a közjogi kiegyezés szellemét lehet 1866-tól Deák Ferencz nyilatkozataival védelmezni, de sem az 1848-iki, sem az 1861 -i ki törvényhozás álláspontjával igazolni nem lehet. (Élénk tetszés, helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon.) Igenis jogában áll bárkinek is a t. túloldalon kitartani a 67-es alap mellett, de ennek szebbétételére, ennek kicsinosítására sem a 48-iki törvényhozást, sem pedig Kossuth Lajos nevét felhasználni nem engedjük soha. (Zajos helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon.) Nem azért nem engedjük, mintha talán az a név a mi politikai pártunknak tulajdona volna; nem, t. képviselőház, ez az egész nemzeté; (Igaz! Ügy van! szélső baloldalon.) ez egy élő politikai programra, a mely be vau vésve minden magyar embernek a szivébe, és a mely azt jelenti, hogy előbb, vagy utóbb, ennek a nemzetnek szabadnak és függetlennek kell lennie. (Zajos tetszés, helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon.) Endrey Gyula: Csak olyan szatócskodás ez a rendszerváltozás ! Mezőssy Béla: Horánszky Nándor t. képviselőtársam rossz néven veszi tőlünk azt is, hogy mi azt állítjuk, hogy a 67-es alapon az ország

f jogai és és anyagi érdekei nem védhetők meg. 0 ez állításunkat tagadásba veszi és a ü7-es kiegyezést életképes szervezetnek tekinti és azt mondja, ha van hiba, ezt ne az intézmé-