Képviselőházi napló, 1896. XXV. kötet • 1899. deczember 4–deczember 22.
Ülésnapok - 1896-507
924 507. országos ölés 1899, deczember lo én, péntekefi. ben is mindenkor. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Épen azért nem hallgathatom el, hogy egy rövid kis verset, a kurucz-nótákból a t. ház figyelmébe ne ajánljak: (Halljuk! Halljuk!) »Járt itten már tdrök, tatár S kárunk, bajunk annyi volt már, Szinte sok ! Nyögtünk bele, megszenvedtük, Elviseltük, kihevertük valahogy ! De mióta nyakunkon az osztrák csorda, Erőnk pusztul, fogyva fogy ; uram isten, szedd le rólunk Ezt a czudar czakkumpakkot valahogj' ,<£ (Tetszés a szélső baloldalon.) Miután pedig, igen tisztelt ház, a miniszterelnök az adatok rendelkezésre bocsátásában igen szűkmarkú volt és a legfontosabb dologra nézve megtagadta a felviágosítást, mert, ha az állami erők összemérésénél az egyenes és a közvetett államadóknak egymáshoz való viszonyát veszi irányadóul, nekünk érdekünkben állott volna, hogy megtudjuk, hogy milyen módon folytak be ezek az adók Ausztriában és milyen módon nálunk, mennyi ebben az önkéntesen megfizetett polgári tartozás és mennyi a véres verejték és izzadás árán végrehajtóval kipréselt adó, (Helyeslés a szélső baloldalon.) azért a következő határozati javaslatot vagyok bátor a t. háznak beadni (olvassa): »Határozati javaslat: A ház, mielőtt a quóta aránya felől határoz, utasítja a kormányt, terjeszsze elő az adatokat arra nézve, hogy a közadókból mennyi folyt be az elmúlt tiz évben önkéntes befizetés és mennyi végrehajtás utján.« (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ajánlom határozati javaslatomat s egyszersmind elfogadom a Kossuth Ferencz által beadott határozati javaslatot, (Élénk helyeslés és tetszés a szélső baloldalon. Szónokot számosan üdvözlik.) Major Ferencz jegyző: Horánszky Nándor! Elnök: Az ülést öt perczie felfüggesztem! (Szünet után. Az elnöki széket Tallián Béla alelnök foglalja el.) Elnök í Az ülés folytatását megnyitom. Major Ferencz jegyző : Horánszky Nándor! (Halljuk! Halljuk!) Horánszky Nándor: T. képviselőház! (Halljuk !) A quóta megállapításának a fontossága és az a tevékenység, a melyet én ezen a téren ezt megelőzőleg kifejtettem, azok a hivatkozásuk, a melyek erre a tevékenységre vonatkoznak, kötelességemmé teszik, hogy álláspontomat itt az ország szine előtt is jelezzem és azt tőlem telhető rövidséggel meg is indokoljam. (Halljuk! Halljuk!) Teszem ezt, t. képviselőház, minden frázis nélkül, teljes őszinteséggel és nyíltsággal, mert úgy vélekedem, hogy a lapidáris igazságoknak izgató szerekre nincs sztikségök. (Úgy van!) Az egyszerű tények, a helyzetnek őszinte és nyílt feltárása el fogja igazítani a közvéleményt, ítéletet fog alkothatni és meg fogja határozhatni minden egyes képviselőnek a felelősségét azon állásponttal szemben, a melyet ezen, elismerem, fontos kérdésben elfoglal. Mielőtt azonban ezeknek a megvilágosítására áttérnék, már csak azon tiszteletnél fogva is, a melylyel a ház egyik tekintélyes pártja iránt viseltetem, kötelességemnek ismerem, hogy rövid megjegyzéseket tegyek azon határozati javaslatra, a melyet t. képviselőtársam Kossuth Ferencz a függetlenségi és negyvennyolczas párt nevében egy higgadt, nyugodt, elismerem, érdekes beszédben a képviselőháznak elfogadásra ajánlott. A t. miniszterelnök úr szives volt már jelezni és kifejteni azokat az okokat, a melyekhez én is csatlakozom és a melyeknél fogva ezt a javaslatot én sem fogadhatom el. De kötelességemnek ismerem fontos, országos szempontból azon indokokhoz még egyet hozzáfűzni és erre a t. képviselőház becses figyelmét felhívni. (Halljuk! Halljuk!) Ez a határozati javaslat oly alapelveket foglal magában, a melyeket én sem az állam jogrendjével, sem az általános törvényes jogrenddel összeegyeztetni nem tudok. A határozati javaslat a következő alapelveken nyugszik: A közös ügyes költség létezése össze nem egyeztethető a független magyar állameszmével — erre még később vissza fogok térni, — annakutána azt mondja: A quóta beleütközik az ország természetes jogába,— tehát a jog erősebb szerintük, mint a törvény, — azért a költségekhez hozzá nem járulhat. Nyilvánvaló, t. képviselőház, hogy ezen határozati javaslatban a jog a törvénynyel harczha vitetik. Ebben a harezban az erősebb rész a természetes jog számára biztosíttatik és pedig a fenálló törvényekkel szemben. Ez, t. ház, az én felfogásom szerint általánosságban szólva, anarchisztikus álláspont, mert ott, a hol törvény, alkotmányosan meghozott törvény létezik, ezzel szemben jogra hivatkozni, annyit tesz, mint a törvények tekintélyét aláásni, (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon és a középen.) és a parlamenti és alkotmányos tevékenységgel szemben olyan térre menni át, a mely ellenkezik az alkotmányos renddel. (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon és a középen.) És ha ez megengedhető bárhol is, t. ház, nem engedhető meg épen Magyarországon. Ugyan kérem, Magyarországon természetes jogokra hivatkozni a törvénynyel szemben, mit tesz? Felszabadítani minden elemet, (Úgy van! Ügy van! jobbfelől.) hogy ugyanarra hivatkozva, hadat üzenhessen a fennálló törvényeknek, és azon állami rendnek,
