Képviselőházi napló, 1896. XXV. kötet • 1899. deczember 4–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-505

162 505. országos fllés 1899. deezember 18-án, szerdán. Mindkét álláspontból tett támadások nyilai ide irányúinak, erre a helyre, én felém, és én ezt érzem, kötelességillő tisztelettel fogadom és kész vagyok helyt állni mind a két irányban. Elfogadok minden objektív támadást, minden kritikát. Biráim előtt állok. De egyet nem fogadok el, azt, a mi a támadásoknak, habár akaratlanul is, gyanúsító vagy inputativ jellegű. (Helyeslés jobbfelől.) Nem fogok ezen talán hosszúra terjedő előadásomban szónoki formákat keresni, nem fogok törekedni szónoki szólamokra, ha talán rendelkezem is azokkal itt-ott és néha. Nem, sőt az én t. barátom, Kossuth Ferencznek Hiperidesi szolgálatát sem fogadom el. Bemutatom magam úgy, a hogy vagyok, a szónoklat és hatáskeresés meze nélkül. Ha nincsenek is bájaim, higyje meg a t. képviselőtársam, nincs is defektusom, a mit takarnom kellene. (Helyeslés jdbbfélől.) A támadásokban Kossuth t. képviselő úr, a ki engem azzal tisztelt meg, hogy azokat czáfolta, a miket én a pénzügyi bizottságban mondtam, sőt már előre válaszolt azokra is, a miket ma mondandó leszek, előljár abban az erős és súlyos vádban, a melylyel a quótabizottságot, a kormányt és engem kettős minőségben, mint a quótabizottságnak azelőtti elnökét illeti e vád az: hogy a quótabizottság gavallérosan, felületesen, könnyelműen járt el, előre odaadott mindent, (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) mielőtt még az osztrákok követeltek volna. Hát, t. képviselőház, vizsgáljuk meg ezt a kérdést, mert érdemes, és az én szempontomból jogom is van hozzá, hogy vizsgáljam és válaszoljak arra, a mit a közbeszóló urak mondanak, hogy tudniillik ez igaz. A quótabizottság, mely a törvény értelmében kiküldetett azért, hogy alkut kössön, — a mint a törvény mondja, — a hozzájárulási arányra, 1896-ban megválasztotta azt az alapot, a melyből kiindulnia kellett és kiindulni akart, és mikor ezt tette, bevárta az osztrákok követelését és már akkor kijelentette, hogy azon az alapon akar maradni, a melyet választott, de nem zárkózik el a teendő kifogások elől. A vita elején nem mehetett bele semmiféle rektifikáló számításokba, mert akkor elvesztette volna előre a csatát és felbúzdította volna a követelőket a követelések fentartására. A vita végén pedig nem ragaszkodhatott mereven annak az alapnak egyes tételeihez, a melyeket kifogásolni lehet, mert hiszen a bizottság kijelentette, hogy a teendő kifogásokat számba fogja venni. Kötelességet mulasztott volna, ha a vita elején előáll számokkal, és kötelességét mulasztotta volna, ha a vita végén, midőn az osztrákok az ő alapjukat elNagyva, ha nem is nyíltan, de tényleg mégis rálielyezkedtek a magyar bizottság alapjára, mereven visszautasította volna az egyezkedést. Hát ezt nekem nemcsak állítanom, de igazolnom is kell. Önök okmányból olvastak rám, én is azt fogom tenni. Önök azt mondják: az a miniszterelnök, a ki e quótát előterjeszti, irta alá azt a jelentést, melyben a quótabizottság kijelentette, hogy a magyar quótát felemelni sem nem indokolt, sem nem szükséges. Szóról-Bzóra idézek, nem szépítek semmit. Ha a quótabizottság csak ezt jelentette volna ki, egyebet nem, önöknek igazuk volna. De a quótabizottság egyebet is jelentett ki. (Egy hang a szélső baloldalon: Ez volt a végkonkluzió!) Téved a képviselő úr; a quótabizottság már a tárgyalások elején is mást jelentett ki, midőn azt mondta: nem indokolt felemelni a quótát, de ha az osztrák bizottság ráállna ezen alapra, biztosíthatjuk, hogy a magyar bizottság minden igazságos és méltányos kívánságukat és kifogásokat figyelembe venni hajlandó volna. Ugyanis azt mondja: lényegében fentartandónak véli, a mit azon az alapon felállított, de hozzáteszi és pedig már 1896-ban, hogy mutatis mutandis et correctis corrigendis, tekintetbe véve azóta szükségessé lett változásokat. A quótabizottság még folytatja az okoskodásokat, imigyen : konstatálja a tárgyalások eddigi eredményét, hogy a magyar quóta felemelését indokoltnak nem tartja, de minthogy kivánja a lehető egyezkedést, azt mondja: ha a nézeteltérés kiegyenlíthető volna és megközelíthető volna az a melegen óhajtott ezél, részéről hajlandó segédkezet nyújtani. A quótabizottság még ennél is tovább ment. Azt mondja a további jelentésében, hogy elfogadta ez alapot, de kijelentette 1896. óta, hogy azt az időről-időre szükségessé váló korrekturát alkalmazása mellett állítja fel. Ha a t. osztrák bizottság — ezt izentük, — elvben hozzájárul a magyar bizottság részéről ismételten ajánlott ez" alaphoz, azután bírálat alá veszi az ez alapon megejtett számítások részleteit, megjelöli azon tételeket, melyek úgy az eddigi, mint a másik alapon a számításokba beleveendőknek, vagy azokból netán kiNagyandóknak tart: a magyar országos bizottság készségesen fog ez alapon a két kormány által legújabban előterjesztett vagy ezut'n előterjesztendő alapok figyelembe vétele mellett, az igazság és méltányosság követeléseinek szemmeltartása mellett alkudozni és a kiegyezés létrehozásában lehetőleg közreműködni. Még ennél is többet mond a quótabizottság , azt mondja: ha az osztrák quótabizottság a magyar bizottság részéről ajánlott számítási alapot nem tartja elfogadhatónak, tegyen mást, elfogadhatót; ha tesz, azt hajlandó lesz a magyar bizottság komoly megfontolás és beható eszmecsere tárgyává tenni. Ezeket mondtuk mi izeneteinkben. Abban a jelentésben, a melylyel én mint annak a quótabizottságnak elnöke és előadója .