Képviselőházi napló, 1896. XXIV. kötet • 1899. szeptember 28–november 30.

Ülésnapok - 1896-483

483. országos ülés 1899. október 11-én, szerdán. 9i hang a szélső baloldalon; Hát KriegJiatnmer?) És íme mi most mindenképen arra törekszünk, mindenkép azt akarjuk kimagyarázni, hogy ez az emlék ottan nem síremlék, . . . (Zaj a szélső haloldalon.) Thaly Kálmán t Hiszen Lobkovitz mondta! Horánszky Nándor: .. . hanem dicsői;8 szobor. Ez, t. képviselőház, felfogásom szerint, nem helyes, nem bölcs dolog sem önmagunk iránt, sem azon tények iránt, a melyek ezen felfogással homlokegyenest ellenkeznek. Pichler GyőZŐ: Mióta vannak síremlékek iskolában? (Mozgás a szélső balon.) Horánszky Nándor: A nemzet Í867ben kijelentette azt, hogy a múltak történetére, a fenforgott nagy félreértésekre és az ezekből származó eseményekre fátyolt akar bontani. (Egy hang a szélső baloldalon .• Felszaggatja a katonaság !) Már pedig az, a ki ebbe a ténybe azt akarja belemagyarázni, hogy a szobor arra a helyre, a melyre vitetett, nem mint síremlék, hanem mint emlékszobor vitetett, az fellebbenti a feledés fátyolát és nem cselekszik helyesen sem önmagunk iránt, sem a dolgok fokozatos és egészséges kifejlődésére, sem pedig arra a tényre nézve, a melyre vonatkozólag ebben az országban mindenki csak azt érezheti, hogy e szobor abban a peiczben, a melyben onnan elvitetett, politikai jelentőségét elvesztette. (Helyeslés jobbról. Ellenmondások a szélső baloldalon.) Thaly Kálmán: Sőt még nyert jelentőségben, mert tanügyi momentummá lett! Horánszky Nándori T. barátom azt mondta, hogy tanügyi momentummá lebt. Nem érzem e téren magamat eléggé kompetensnek arra, hogy azon pszichológiai benyomásokra, a melyeket bizonyos tények az ifjúságnak lelkére gyakorolnak, határozott állást foglaljak el, de nagy kérdés, t. képviselőház, az, hogy az a szobor, a mely Buda várából, a hol az politikai szobor volt, elvitetett és oda, a hova vitetett, mint siremlék vitetett, vájjon a szobornak ez a története milyen befolyást fog gyakorolni annak az ifjúságnak lelkére? Azt a befolyást, a mitől t. barátink az ifjúságot féltik, épen ennek a szobornak története, hitem szerint, aligha fogja gyakorolni. De gyakorolja bár, vagy ne gyakorolja, egy dolog tény; tény az, hogy ennek politikai jelentősége megszűnt és elismeréssel és mély hálával kell fogadnunk urunknak, királyunknak azt az elhatározását, hogy ennek a szobornak elvitelét arról a helyről, a hol az állott, elrendelte. (Helyeslés a jobboldalon.) Thaly Kálmán : Inkább maradt volna ott! (Zaj jobbfdől.) Horánszky Nándor: És mi történt az áthelyezés végrehajtásával ? Ozivilhatóságok ebben az aktusban részt nem vettek, . . . Thaly Kálmán: Az lett volna még esak szép! (Zaj.) Horánszky Nándor: . . . ünnepélyről szólni tehát, olyanról, a mely a nemzeti önérzetet sérthetné, már ezen momentumnál fogva sem lehet. Polczner Jenő: Meghívták a hírlapírókat is oda ! Horánszky Nándor: A hirlapirók bizonyára akkor is elmentek volna oda, ha nem is hívták volna meg őket. (Derültség jobbfelől. Nagy zaj a szélső' baloldalon) Pichler Győző: Nem mentek el a hírlapírók ! Tessék megkérdezni Vészi Józsefet, az újságírók egyesületének elnökét! (Zaj a szélső baloldalon.) Horánszky Nándor: Lehet, hogy egyesek nem mentek el ; de ha nem mentek el, bizonyára nem mentek el azért, . . . Polczner Jenő: Mert sértő volt a nemzetre ! Horánszky Nándor:... mert az ott történendőket, a melyekről hírlapírói kötelességük volt a közvéleményt felvilágosítani, más úton is megtudhatták. (Zaj a szélső baloldalon.) De tovább megyek. Lehetnek egyesek, a kik nem mentek el elvből. Mit bizonyít ez, t. képviselőház ? Azt semmi körülmények között nem bizonyítja és nem bizonyíthatja, hogy a nemzet egyeteme ugyanabban a felfogásban van, a mely felfogásban vannak egyesek erre a kérdésre nézve, hogy itt oly ünnepélyes aktus történt, a mely a nemzet önérzetét, a nemzet méltóságát sérti. Találkoznak egyesek minden országban, kiket az exaltáczió vezet felfogásukban, de bármily nemes, bármily tiszteletreméltó legyen is ez, nem következik belőle az, hogy egyeseknek ez a felfogása, ez az álláspontja az egész nemzetnek az álláspontját és az igazságot képviseli. (Ügy van! a jobb- és a baloldalon.) De tovább megyek. Ennél az aktusnál semmiféle politikai nyilatkozat nem történt. Igen gondosan kerülve lett minden ily momentum jobbra, is balra is épen azért, hogy megóvassék annak az a jellege, a melyet neki urunk, királyunk adni akart legfelsőbb elhatározásával. Ezt tehát nemcsak, hogy diffikultálni nem szabad, de egyenesen méltányolni kell, mert ebben benne fekszik épen a nemzeti önérzetnek respektálása és megbecsülése, a melyre mindnyájan büszkék vagyunk. (Helyeslés a jobb- és baloldalon. Zaj a szélső baloldalon.) Küzdő katonák csontjait .helyezték ott el és ezek között Hentziét is. Thaly Kálmán: A lánczhíd robbantóét! (Zaj.) Horánszky Nándor: íme, ez az a gondolat, melyet én visszavezetek arra a kiindulási pontra, a mely kiindulási pont érdekében a már 13*