Képviselőházi napló, 1896. XXIV. kötet • 1899. szeptember 28–november 30.

Ülésnapok - 1896-481

481. országos ülés 1899, i. október 9-én, hétfőn. : * mifiiszter abban a helyzetben lesz, hogy azt tel­jesíthesse, nem is tehetett egyebet, mint hogy egyszerűen kiadni javasolta a kereskedelmi mi­niszternek. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Miután szólni senkisem kivan, a vitát bezárom. Felteszem a kérdést, még pedig úgy, hogy a ház szavazván a kérvényi bizottság*javaslatára, ha azt elfogadja, elesik, — mert szemben áll vele — Pichler Győző képviselő úr ellenindít­ványa . Mindenekelőtt azonban fel fog olvastatni az ellenmdítvány. "Molnár Antal jegyző (olvassa Pichler Győző ellenindítványát.) Elnök: Kérem azokat, a kik a kérvényi bizottság javaslatát elfogadják, szíveskedjenek fel állani. (Megtörténik.) . A ház a kérvényi bizottság javaslatát fogadja el és így Pichler Győző képviselő úr elleniudít­ványa- elesik. * Molnár Antal jegyző (olvassa): Mokrini lakosok kormánybiztos kirendelése iránt kérvé­nyeznek. (Felkiáltások a szélső haloldalon: Holnap! Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Elnök: Egy pár kérvényt két óráig még letárgyalhatunk. (Helyeslés a jobboldalon.) Kőszeghy-Sándor előadó: T. ház! Mokrin kfcség egyes lakosai kérvényt adtak be, mely­ben elmondják, hogy a község rossz gazdálkodás folytán, annak daczára hogy 5200 katasztrális holdnyi földbirtoka és mintegy 85.000 forint évi jövedelme van, az egykori jó viszonyok után annyira adósságba verte magát, hogy 300.000 forintnyi deficzittel dolgozik ma. Ennek követ­keztében már 1895. november havában folya­modtak a belügyminisztériumhoz és kérték kor­mánybiztosnak kirendelését. Ennek azonban az volt az eredménye, hogy az illető törvényható­ság a nagy-kikindai királyi törvényszéknél rágal­mazási port indított ellenük, a melyben őket el is marasztalták. Úgy látszik tehát, — bár az a kérvényből nem állapítható meg, — hogy a kér­vény nem jogos alapból indult ki; mindazonáltal, közérdekű dologról lévén benne szó, a bizottság azt indítványozza, hogy a kérvény adassék ki a belügyminiszternek. Elnök: Szólni senkisem kivan. A ház a kérvényi bizottság javaslatát el­fogadja. Molnár Antal jegJZÖ (olvassa).^ Huny ad és Vas-vármegyék a tűzkárbiztosítási intézmény államosítása iránt kérvényeznek. Kőszeghy Sándor előadó: A kérvények­ben elcTvan adva, hogy a ttízkárbiztosítás álta­lános szükségletet képez az egész országra nézve, és hogy az mily nagy uemzetgazdászati előnyök­ke] van egybekötve, ha a tűzkárbiztosítás minél KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXIV. KÖTET. nagyobb mértékben és minél kisebb díjtételek mellett állandósíttatik. Azért kérik ezen intéz­ménynek, különösen a tűzkárbiztosításnak álla­mosítását. A bizottság javasolja, hogy a kérvények adassanak ki a belügyminiszternek. Elnök: A javaslat meg nem támadtatván, kimondom, hogy a ház a bizottság javaslatát elfogadja. Molnár Antal jegyző (olvassa): Torontál megye kérvényez a csángók telepítési válsága el­engedése tárgyában. Kőszeghy Sándor előadó: A. kérvényben el£ L vinr~adva, hogy a katonai határőrvidék köz­ségei, majdnem egy évszázadon keresztül birták a 60-as évekig az aldunai nyilt öblözeteket, mint réti földeket, míglen a császári és királyi hadügyminisztérium 1865-ben elrendelte, hogy a határőrvidék községei az általuk haszonélvezett aldunai réteket ármentesítési töltésekkel lássák el és ezen réteknek felerészét nekik ezen mun­káért ingyen átengedte, tehát ilyen terhekkel rótták meg azon ingatlanokat és ennek fejében élvezhették azokat a birlalók. Később a csángók kapták meg azokat és ezen terhek rajtuk is megmaradtak. A kérvény felfogása szerint annak idején az volt az intencziója a csángók telepíté­sének, mint a nemzet testvéries eljárásának, hogy ingyen kapják meg ezen földeket. Ők tehát azt kérik, hogy ez irányban törvényhozási intézke­dés tétessék, és róluk ezen teher levétessék. A bizottság javasolja, hogy ezen kérvények a pénzügyi és földmívelésügyi minisztereknek adassanak ki. Elnök: A javaslat meg nem támadtatván, kimondom, hogy a ház a bizottság javaslatát elfogadja. Molnár Antal jegyző (olvassa): Burinka Pál és társai 48-as honvédek kérvénye, honvéd voltuk igazolására a határidő meghosszabbítása iránt. Kőszeghy Sándor előadó: T. ház! A kérvényezők annak idején elmulasztották a ki­tűzött határidőt és kérik annak meghosszabbí­tását. A bizottság javasolja, hogy ezen kérvény a miniszterelnöknek adassék ki. Polónyi Géza: Általános meghosszabbítás kellene! Lakatos Miklóst T. képviselőház! Köte­lességemnek tartom felszólalni és felhívni a tisz­telt miniszterelnök úr figyelmét elődjének, Bánffy Dezsőnek azon törvénytelen intézkedésére, mely szerint a honvéd-egyleteknek igazolási jogát nemcsak, hogy megszüntette, szolgabirákra, polgár­mesterekre bízta a jővőbeij, hanem határidőhöz is kötötte. Addig valamennyi kormány 1867. óta respektálta a 48-as honvédek azon jogát, mely 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom