Képviselőházi napló, 1896. XXIV. kötet • 1899. szeptember 28–november 30.
Ülésnapok - 1896-481
181. országos Ölés 1899. október 9-én, hétfőn. 5£ mélyen tisztelt oláh czigány urak most már nem vándorok, hanem tiszteletbeli ambuláns, mozgó iparosok (Úgy van! a szélső baloldalon.) Miért, t. képviselőház? Ők kapnak úgynevezett mozgó iparengedélyt, a melynél fogva ők legitimált iparosai lesznek e közhazának, a melynek azonban ők adót természetesen sem pénzben, sem vérben nem fizetnek. A csendőrség teljesen fegyvertelen velők szemben akkor, a mikor külömben a kóborlással és a rendes kenyérkereset nélküli csavargással szemben a törvény kényszereszközöket alkalmaz. Méltóztatnak tudni, hogy van egy kihágási törvényünk, a mely a kiutad tást magát, az úgynevezett eltolonczolást a kenyérkereset nélküli kóborlásra és csavargásra, mint büntetésnemet alkalmazza; de ezek a tisztelt czigány urak elöállanak a maguk iparengedélyével, és evvel védik magukat a tekintetben, hogy ők nem kóborlók és csavargók, mert ők vásárról vásárra járó mozgó iparosok. Ei azért hoztam ezt fel, mert lehetetlen, hogy a rendszeres kóborlásnak fedezetűi szolgáljon az iparengedély, és teljesen lehetetlen állapot ezt így fentartaai, hogy Magyarország az egyetlen állam, a mely nemcsak nem védekezik ezen kóborlással szemben, a mely a személy- és vagyonbiztonságot lényegesen veszélyezteti, de fedezi még a külállamokkal szemben is ezeket az embereket, a mennyiben, ha elmennek a Svájczba, Ausztriába és a szomszéd államokba, ott is legitimálják magukat, mint magyar iparosok. (Derültség.) Mindezeket felhoztam azért, hogy habár én meg vagyok is győződve arról, hogy a jóindulat ebben a kérdésben minden részről és minden tényezőnél, különösen pedig a mélyen tisztelt kormány tagjainál, föltétlenül megvan, nem elég, ha körösi szentelt vízzel dolgozunk ebben a kérdésben; csak (Úgy van!a szélső baloldalon) végre valahára tessék egy konkrét tervvel előállani, (Úgy van! a szélső baloldalon.) hogy miként lehetne Magyarországon megszüntetni ezt a szégyenletes állapotot, a mely még a nomádkorszak előtti időkbe siilyeszti vissza hazánkat. Én magam is meg elégszem a kérvényi bizottság javaslatával, de felhoztam ezeket azért, hogy elvtársaim nevében is mondhassam, hogyha a kormány hajlandó ezzel a kérdéssel komolyan foglalkozni és ezt törvényhozási úton megoldani, részünkről a legmelegebb és leghathatósabb támogatásra számíthat akkor, midőn a személy- és vagyonbiztonság megmentése érdekében ezen szerencsétlen kóborlással szemben megfelelő törvényhozási intézkedéseket tesz. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ezzel ki is merítettem azt, a mit mondani akartam. Kérem a t. kereskedelemügyi miniszter urat, tétesse a kérdést tanulmányozás tárgyává, és annak idején foglaljon ezen dologban állást, hogy aztán mi is hozzszólhassunk. Magam is ajánlom a kérvényi bizottság javaslatát. (Helyeslés.) Elnök: Fölteszem a kérdést. Elfogadja-e a ház a kérvényi bizottság javaslatát: igen, vagy nem? (Igen!) A kérvényi bizottság javaslata elfögadtatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): üdu Joszim és társai, ferendiai lakosok vagyonúkba való visszahelyezésüket kérik. Kőszeghy Sándor előadd: T. ház! Udu JoszTtn, volt ferendiai lakos elhalálozván, gyermeke : Udu Joszim és két testvére egy ingatlant örököltek iitánna. Erre vonatkozólag ők a birói eljárást a beszavatolás iránt folyamatba tevén, a verseczi kir. járásbíróság oly végzést hozott, a melylyel a beszavatolást részükre kimondotta. Ennek foganatosítása alkalmával azonban kitűnt, hogy az ingatlan nem volt az elhalálozott Udu Joszim birtokában, hanem azt bizonyos Kohn Herman nevezetű ember birtokolta. Ennek következtében ugyancsak e végzésben a járásbíróság kimondotta Kohn Hermámnál szemben a kereshetőségi jogot. A kereshetőségi jog ismét az illetékes bíróság útján volna érvényesíthető, de ezek az emberek ide folyamodtak, a t. képviselőház szine elé, a hova ez az ügy egyáltalában nem tartozik és épen ezért a bizottság azon javaslatot terjeszti a t. ház elé, hogy a kérvényt visszavétel végett a ház irodájába tétesse le. Elnök: Elfogadja-e a ház a bizottság javaslatát: igen, vagy nem? (Igen!) A ház a kérvényi bizottság javaslatát elfogadja. Molnár Antal jegyző (olvassa) .• Békési lakosok az alkotmánynétktíli kormányzás ellen kérvényeznek. /Kőszeghy Sándor előadó: Ez egy egészén T6>id kérvény, a mely az alkotmány nélküli kormányzás ellen szól. A bizottság, mint tárgytalant, irattárba tétetni javasolja. Thaly Kálmán: Az »ex-lex« idejéből való! (Mozgás a szélső baloldalon.) Elnök: Elfogadja a ház a kérvényi bizottság javaslatát? (Igen!) A kérvényi bizottság javaslata elfögadtatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): Bars-, Győr- és Kolozsmegye a tagosítási ügy rendezése iránt kérvényeznek. /Kőszeghy Sándor előadó: Ez az ügy is ismételten megfordult a t. ház szine előtt. Különösen az erdélyi vármegyékben panaszolják el azt, hogy a tagosítási ügy mai állapotában nem hozza meg azon áldásokat, a melyeket méltán vártak tőle és azért a kérvényben is hosszasan, több pontban föl van sorolva, miket tartanának a törvényhatóságok arra nézve szükségesnek, hogy ez több eredménynyel és úgy a
