Képviselőházi napló, 1896. XXIV. kötet • 1899. szeptember 28–november 30.
Ülésnapok - 1896-481
481. országos illés 1899. i. október 9>én, hétfőn. 3.Í viselőtársamtól kisérve, a vértanúk emlékszobrának talapzatára letettem. (Helyeslés.) Tudomásul vétetik. A miniszterelnök lír kivan szólani. Széll Kálmán miniszterelnök: T ház! (Halljuk! Halljuk!) Van szerencsém a t. ház asztalára letenni a törvény értelmében az 1898. évi zárszámadásokat és az állami számvevőszék erre vonatkozó jelentését, továbbá az 1898. évben a Vaskapu szabályozásnál teljesített költségekről szóló számadásokat, azonkívül az állami nyugdíjazottak és az állami ellátásban részesülők névjegyzékét. Hasonlóképen van szerencsém bemutatni az 1899- év második negyedében előfordult kezelési túlkiadásokról és hitelmaradványok felhasználásáról szóló kimutatást (írom. 681). Kér^m, méltóztassék úgy az állami zárszámadásokat, valamim a másodsorban bemutatott jelentést az 1899. év második negytdébeu előfordult túlkiadásokról tárgyalás végett a zárszámadási bizottsághoz utasítani. Van szerencsém még bemutatni a minisztérium jelentését az ország közállapotairól. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Szomorú lehet!) és az 1898. évi működéséről, valamint a statisztikai évkönyvet. Kérem kiosztását elrendelni, úgy a zárszámadásoknak, valamint a minisztérium ezen jelentésének, minthogy ezek már kellő számú példányban ki vannak nyomatva. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az állami számszék jelentése az Í898. évi zárszámadásokról ki fog nyomatni, szét fog osztatni és átvizsgálás és jelentéstétel végett a zárszámadási bizottsághoz utasíttatik. A törvényhozás által az engedélyezett évi hitellel szemben az 1899. számadási év második negyedében előfordult túlkiadásokról és hitelmaradványok felhasználásáról szóló jelentés hasonlóképen ki fog nyomatni, szét fog osztatni és szintén a zárszámadási bizottsághoz utasíttatik. Végül a magyar királyi kormánynak 1898. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés, valamint a statisztikai évkönyv, a mely kinyomatva nyújtatott be, a ház tagjai közt szét fog osztatni. A pénzügyminiszter úr kivan szólani. (Halljuk! Halljuk!) Lukács László pénzügyminiszteri T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Van szerei.csém az 1900. évi állami költségvetés előirányzatát az ahhoz tartozó indokolással együtt a t. ház asztalára letenni. Mielőtt ennek a költségvetési előirányzatnak, az eddigi szokáshoz képest, ismertetésére és ezzel kapcsolatosan a jövő évi kormányzati programra fővonásainak előterjesztésére átmennek, méltóztassék megengedni, t. képviselőház, hogy rövid visszapillantást vessek (Halljuk! Halljuk!) a megelőző 1898. évnek államháztartási kezelésére/ és a kezelés eredményeire, úgy, a mint azok a t. miniszterelnök úr által imént beterjesztetett zárszámadásban kifejezésre jutnak. (Halljuk ! Halljuk! Kiindulási pontúi kell, hogy vegyük az 1898 : VI. törvényczikket, vagyis az 1898-iki költségvetési törvényt, nemkülönben a különböző törvényeket, a melyek a kormányt a költségvetés keretén kivűl kiadásokra és bevételekre hatalmazták fel. A költségvetési törvény, a mint méltóztatnak emlékezni, a bevételeket és kiadásokat olykép állapította meg, hogy a bevételek csekély összeggel: 48,721 forinttal haladták meg a kiadásokat; tehát ez volt praeliminált többlet. A költségvetésen kivűl azonban különböző törvények kisebb-nagyobb kiadásokra és bevételekre hatalmazták fel a kormányt, és ha mindezen összegeket számításba veszszük, és tekinteten kivűl Nagyjuk az államnak nem saját forrásaiból származó bevételeit, továbbá az aíapszerä kezelést kihasítjuk és kiNagyjuk azokat az összegeket, melyeket egyes törvények szerint a költségvetés keretén kivűl kellete elszámolni, látjuk, hogy az 1898. törvényhozás felhatalmazta a kormányt oly kiadások tételére, melyek a bevételeket 11.730,000 forinttal haladták felül, vagyis, oly előirányzati hiány mutatkozik, a melylyel szemben folyó bevétel nem állván rendelkezésre, azt vagy a pénztári készletből, vagy pedig hitelművelet útján kellett volna fedezni. Már most, ha ezen praeliminált hiánynyal szembeállítjuk az 1898. évnek tényleges eredményeit, a tényleg befolyt és tényleg kiadott öszegeket, akkor arra az eredményié jutunk, hogy az 1898. év tényleges pénztári bevételei nemcsak, hogy elegendők voltak a kiadások fedezésére, hanem ezenfelül 15.618.000 forint többletet adtak, a melyet, ha összehasonlítunk a praeliminált 11,730 000 forintnyi hiánynyaí, kiderül, hogy az 1888. évnek tényleges kezelése 27,348.000 forintt ü volt kedvezőbb, mint a praelimináre. (Éljenzés jobbfelöl és a középen.) Valamivel kedvezőbb az eredmény akkor, ha nem a tényleges eredményeket, hanem az előírást és az utalványozást veszszük az összehasonlítás alapjául, és így tisztán az 1898-ik évnek kezelését mérlegeljük, mert hiszen az előírásból és utalványozásból kizárólag az 1898. évnek kezelése tükröződik vissza. Ha az előirt bevételeket és Utalványozott kiadásokat hasonlítjuk össze, akkor a zárszámadás azt mutatja, hogy az előirt bevételek nemcsak fedezték az utalványozott kiadásokat, de mutatkozik még 22,996.000 forintnyi felesleg, bevételi többlet, a melyet ismét,