Képviselőházi napló, 1896. XXIV. kötet • 1899. szeptember 28–november 30.

Ülésnapok - 1896-478

| g 478. országos filé* 1899. szeptember 29-én, pénteken. leg ki nem épített gátakat is sokszor sikerfiit a védekezésnek erélyével és ügyességével meg­menteni. Ennélfogva nemcsak minden figyelmez­tetés megtörtént, a mi csak történhetett, hanem ezenkívül az állami szakközegeket részben a kulturmérnökségek, részben a tiszai mérnökségek felhasználásával nagy mennyiségben rendeltem a társulatok segítségére ágy, hogy 29 állami mérnök és 5 műszaki tanácsos volt künn a tölté­seken. Nemkülönben intézkedtem aziránt is, hogy gőzhajók és kö'veshajók a katasztrófa beállta esetére, álljanak rendelkezésre. Már most áttérek a töltésszakadásokra. Erre nézve röviden jelentem, hogy a Vág­balpart alsó szakaszán, melyre nézve már előbb nyilatkoztam, elöntetett körülbelül 15.000 ka­taszteri hold. Ott négy község van érdekelve, de a községek számbavehetőleg nem szenvedtek belterületükön. Szigetközön el van öntve körül­belül 10.000 kataszteri hold, de a községek belterülete lényeges kárt itt sem szenvedett. A Rába-szabályozó társulatnál elöntetett körülbelül öt ezer kataszteri hold és két község is víz alá került. A Csallóközi társulatnál elöntetett körül­belül 80.000 kataszteri hold, 28 község határán, melyek közül 12-nek szenvedett a belterülete is, úgy, hogy máris körülbelül százra rug az össze­dűlt, vagy összedülőben levő házak száma. De nemcsak a védelem tekintetében történt meg minden lehető előkészülődés, hanem a bel­ügyminisztérium vezetésével megbízott miniszter­elnökkel egyetértőleg megtétetett minden intéz­kedés az élet- és vagyonmentés érdekében is. (Élénk helyeslés.) Az élet- és vagyonmentés körüli eljárást illetőleg — azt hiszem — panasz nem is merült fel. Különösen ki kell emelnem a ha­tósági közegek mellett a fegyveres erő közremű­ködését. (Igaz!) Névszerint az utászok eléggé meg nem becsülhető szolgálatokat tettek. (Ügy van! Úgy van!) A közép és Alsó Dunán az árvíz lefolyása, daczára a víz rendkívüli magasságának, aránylag simán történt meg. Részben annak lehet ezt tulajdonítani, a védelem erélyén kivtíl, hogy a felsőszakadások folytán a víz itt némileg csökkent, de annak is, hogy az Alsó-Dunán több idő volt, a veszély előre jeleztetvén, a védelem berendezésére. Már most fölmerül az a kérdés, mily intéz^ kedéseket tett és szándékozik a kormány tenni a fölmerült bajokkal szemben ? Erre nézve tuda­tom, hogy az azonnali segély iránt a belügy­minisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök úr rögtön intézkedett. Hálásan kell itt kiemelnem, hogy ő Felsége volt az első, ki 10.000 forintos adományával a nyomoron segíteni sietett. (Éljenzés.) Reméljük, hogy a társadalom e magasztos példát követni fogja. A pénzügyminiszter megígérte, hogy az adóbehajtások felfüggesztése, nemkülönben a szük­séges adóleirások gyors, könnyű és egyszerű eszközlése iránt intézkedni fog. (Élénk helyeslés.) Igen fontos, hogy az elborított területről a víz mielőbb leeresztessék. Erre nézve a mérnökök ott működnek s már számos átvágás eszközöltetett, de a víz leeresztése az aránylag magas vízállás­nál fogva, különös nehézségekbe ütközik s kivált a Csali óközöu kétes, mennyiben lesz lehetséges az őszi vetést eszközölni ? Hogy azonban az elbo­rított területek jövőre kenyér nélkül ne marad­janak s a jövő termés is e katasztrófa folytán kétessé ne tétessék : a kormány szándékozik nagyobb mennyiségben vetőmagul tavaszi búzát beszerezni, hogy az arra szorultak között azt kölcsönképen kiosztassa. (Élénk helyeslés.) Szán­dékozunk aziránt is intézkedni, hogy ugyanazon területek egy hirtelen árvíz, vagy a tavaszi árvíz folytán esetleg újra el ne úszszanak. S birom a pénzügyminiszter úr igéretét, hogy mivel a tár­sulatoknak a mai pénzügyi viszonyok közt magán­pénzintézetektől kölcsönöket hirtelen beszerezni nehézségékkel járna, az érdekelteket megfelelő állami előlegekben fogja részesíteni. (Helyeslés.) A mi már a jövő képet illeti, (Halljuk! Halljuk!) mindenesetre szándékozom szakközegeimmel meg­beszélni és tárgyalni, hogy hasonló csapásoknak mikép lehetne lehetőleg elejét venni, különösen tekintve a Felső Dunán észlelhető süppedékes és forrásos" áteresztő talajt. Különösen tanulmány tárgyát fogja az képezni, vájjon beton-rétegekkel mennyiben lehetne az átszivárgást megakadá­lyozni ? Ezekben voltam bátor elősorolni azon intéz­kedéseket, a melyeket czélba vettünk, de a szük­séghez képest további intézkedések is fognak történni. (Helyeslés.) Az árvizek dolgában van, a mi kiszámítható; de van oly elem is, mely egyáltalában nem számítható ki. A dunai töltéseket a tiszai töltések mértékével nem lehet mérni. A dunai töltések rendszerint nem szervesen készültek, hanem azok a régi megyei töltésekből alakultak. A Duna­vidék talaja kevésbbé gazdag, a nép is, mely a Duna-vidékén lakik, aránylag szegényebb. Ha összehasonlítást teszek az elborított terület és az összes ármeutesített terület közt, akkor azt találom, hogy míg az országban az összes ár­mentesítet terület 4.600.000 katasztrális hokL a Dunavölgyén pedig 1,075.000 hold, addig az ezúttal elöntött terület körülbelül 110.000 katasztrális holdat képvisel. Ezt nem azért mondom, mintha azon a vidéken, a mely elöntetett, ez segítene; de mondom azért, hogy a t. háznak módja legyen a kérdést a maga egészében is megítélni. (Helyeslés.) Ámbár 1Í0.000 katasztrális hold öntetett el, mégis a belügyminiszter úrral egyetértőleg elren­delt s a hatósági közegek által foganatosított

Next

/
Oldalképek
Tartalom