Képviselőházi napló, 1896. XXIV. kötet • 1899. szeptember 28–november 30.

Ülésnapok - 1896-489

489. országos ülés 1899. november 9-én, esfltSrtSkSn. 187 Csávolszky Lajos képviselő úr mentelmi jogának felfüggesztését kéri, mivel ellene Grátzy János az Egyetértés czímfí politikai lap pénztárosa, sikkasztás miatt feljelentést adott be. Grátzy János feljelentésében a tényállást a következőkben ismerteti: ő még 1895 Julius 1-én a közte és Csávolszky Lajos, mint az Egyetértés tulajdonosa között kötött szerződés szerint az Egyetértéshez pénztárnoki minőségben szerződött. A szerződés értelmében körülbelül 10,000 forint biztosítékot tett le Csávolszky Lajos kezébe. Az Egyetértés még 1898. Julius 27-én egy újonnan alakúit részvénytársaság tulajdonába ment át, a mely társaság egyúttal a pénztárt és a pénztári könyveket is átvette. Következésképen a Grátzy és Csávolszky közötti szerződés megszűnt és igy Csávolszky köteles lett volna a 10.000 forint biztosítékot azonnal kiadni, a mit azonban többszöri sürgetés, ügyvédi felszólítás daczára sem tett meg. Grátzy feljelentésére öt nap múlva, 1899 márezius 10-én, Csávolszky Lajos viszonvádat emelt Grátzy János ellen, őt kötelességének nem teljesítésével ós sikkasztással vádolta, amennyiben a szerződés értelmében köteles lett volua számadást tenni és neki felmondani. Az összes iratok tanúsága szerint lehető, hogy a két fél között csak elszámolásról van szó, de mivel bizonyítva van az, hogy Grátzy János az Egyetértésnél pénztárnok volt és 10.000 forintot tényleg letett, kétségtelen, hogy a köztük fenforgó szerződés megszűnt; bizonyítva van, hogy Csávolszky többszöri felszólításra sem adta ki a 10.000 forintot: a mentelmi bizottssg azt javasolja, méltóztassék Csávolszky Lajos képviselő úr mentelmi jogát ez ügyre vonatkozólag felfüggeszteni. Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) E szerint Csávolszky Lajos képviselő úr mentelmi jogát felfüggesztettnek jelentem ki. Következik párviadal vétségével vádolt Pichler Győző (írom. 705) és Rakovszky István (írom. 705) mentelmi ügye. Kabós Ferencz előadó: T. képviselőház! A pestvidéki királyi törvényszék, mint büntető' bíróság Pichler Győző és Rakovszky István országos képviselők mentelmi jogának felfüggesztését kéri, mivel ők párbajt vívtak és így a büntetőtörvénykönyv 296. §-ába ütköző vétséget követtek el. A feljelentéshez csatolt iratok kétségtelenné teszik, hogy ez a párbaj tényleg megtörtént. A birói eljárásban e szerint a bizottság nem lát zaklatást és javasolja a t. háznak, méltóztassék kimondani, hogy ez ügyre vonatkozólag Rakovszky István és Pichler Győző képviselő urak mentelmi jogát felfüggeszti. Elnöks Elfogadja a t. ház? (Igen!) E szerint kimondom, hogy a képviselőház Pichler Győző és Rakovszky István képviselő arak mentelmi jogát felfüggeszti. Következik Hock János képviselő úr mentelmi ügye. (írom. 706). Kabós Ferencz előadó; Stein János kolozsvári festőművész Hock János képviselő úr ellen becsületsértés és rágalmazás miatt feljelentést tett. Stein János feljelentésében a tényállást következőkben mondja el. Még 1898. november havábau Parisból három kész festményt küldött a Nemzeti Szalon tárlatára. A három képből kettőt 550 forintért eladtak. Stein, a ki időközben Parisból Kolozsvárra költözött, értesült erről és lakását tudatva a Nemzeti Szalon elnökségével, kérte a pénzét. E helyett azonban Hock Jánostól, a Nemzeti Szalon alelnökétől levelet kapott, a melyben arra való figyelmeztetéssel, hogy Parisban a rendőrségnél ellene csalás miatt feljelentést tettek és hogy ellene körözvény van kiadva, kérte Steint, hogy Aradon jelenjék meg, hová ő leviszi az 550 forintot és majd megállapodnak abban, hogy mikép lehetne e rá nézve kellemetlen ügyet elintézni? Stein János azon hitben, hogy ő Parisban semminemű bűncselekményt nem követett el és tartozásainak kiegyenlítése után jött el, nem ment áradra, hanem ismételten kért kielégítést, a mit végre meg is kapott. Sértette őt Hock János akkor, mikor Malonyai Dezső festőművészhez írt levelében őt becsületszavának megkorrigálásával, czélzatos ferdítésekkel, hálátlansággal és azzal vádolja, hogy 650 frank adósság hátraNagyásával távozott Parisból. A bizottság előtt megjelent Hock János képviselő úr is és ott az egész ügyet a maga részéről a következőkép vázolja, ő ez évben kapott Parisból egy előtte teljesen ismeretlen ember aláírásával ellátott levelet, melyben felkérik őt, hogy Stein János festőművésznek 571 frank tartozását esetleg azon képek árából, a melyek a Nemzeti Szalonban eladás végett ki vannak állítva,, vonja le és küldje meg, mert ezen 571 frank adósság hátraNagyásával távozott el Parisból. Mellékelve van egyúttal ezen levélhez az ottani rendőrség bizonylata, a mely igazolja, hogy házbértartozását Stein tényleg nem fizette ki. Hock János azért elegyedett bele az ügybe, mert gondolta, hogy ezáltal a magyar festőművésznek jó hírnevét fogja Parisban megoltalmazni. Hogy ő az 571 frankot visszatartotta volna, nem igaz, mert ő esak azért vette kezéhez zárt borítékban a pénzt, mert levele folytán jogosan hihette, hogy Stein meg fog jelenni Aradon és az ügyet vele megbeszéli. A bizottság ennek folytán azon meggyőződésre jutott, hogy Hock János képviselő úr levelében nem állított többet, mint a mennyit a Parisból kapott levél és az ahhoz mellékelt rendőri 14*