Képviselőházi napló, 1896. XXIV. kötet • 1899. szeptember 28–november 30.

Ülésnapok - 1896-486

126 é86. országos ülés 1899, november 6-án, hétfőn. emelkedtek amióta alkotmányunk van; a telekkönyvi teher, az állítólag a magyar elemet fentartó osztályra nehezedve 88'8°/o-kal emelkedett nyomorúságos hét év alatt! A birtok változásoknál az 1891—97. időben 159°/o emelkedéssel állunk szemben; a kényszereladások pedig ezen idő alatt 25°/o és a kézi zálogkölcsönök 44°/o-kal emelkedtek ; az adóssági perek emelkedése óriási, így a váltóperek 46-°/o-kal, a csődbe jutások 45°/o-kal emelkedtek és mindemellett tekintetbe véve, hogy a jó módban levő ember kerüli a bűnt és leginkább a nyomor, a kétségbe esés, az életszükségletek megszerzésének kényszere viszi bíínre az egyes embereket, kikben csekély az ellenállási képesség, és kik e miatt a törvényekkel ellentétben jutnak, látjuk a szegénység terjedését ezekből; a sikkasztások száma hét év alatt 28°/o-kal emelkedett, a csalások száma 44%-kal, a vétkes bukásoké 39°/o-ka], a pénzhamisításoké 196°/o-ka!. Ezek mind igaz, megczáfolhatatlan statisztikai adatok. Vájjon ezekkel szemben aequivalens-e, a mit az alkotmányban biritnk? Vájjon a nemzeti jogok, nemzeti szabadságok, kidomborodnak-e ezzel szemben? 0, nem ! Fájdalom, épen nem. De hát, ha édes jó magyar népemnek, ez nem elég, talán ráutalhatnék más dolgokra is. Nézd csak te magyar nép, hogy urad, királyod idegenben lakik: Urad királyodnak megszavazzuk az udvartartás költségét és nincs udvartartás. Sőt azt még emelni is akarjuk a közel jövőben. Kubik Béla: Isten őrizz! Komjáthy Bélai Miért ne? Hiszen ebből tetszetős következtetéseket is lehet levonni. Az udvartartás költsége ma is több, mint Magyarország összes népnevelési költsége. Az udvartartás költsége ma is nagyobb, mint az összes közegészségi költségek. Elmondhatnám a magyar nemzetnek: Uradat, királyodat idegenek környezik; ha bajod orvoslása végett elvándorolsz Bécsbe, mert ott kell keresned, anyanyelveddel nem boldogulsz, és ha a király néha ide is jön puhítás czéljából, mert nem hajt ám mindenki egyszerre térdet és itt keresed fel, vigyáz?, hogy anyanyelveddel meg tudd mondani, hogy hová készülsz és mit akarsz. Ha látjuk azt, a mire már Kossuth Ferencz t. barátom is utalt, hogy a nemzeti mártírokra való megemlékezés a boldogulásnak útját állja, zsoldosoknak, esküszegőknek ünneplése pedig az állam hivatalos égisze alatt történik; ha látjuk, hogy azoknak a gyilkosoknak és rablóknak, a kik Erdélyben a szabadságharez idején vérengzést vittek véghez, nyugdíjat adunk, hogy kényelembe éljenek, az a szegény honvéd pedig, mert a határidőt elmulasztotta, nyomorog; (Igaz! Ügy van l a szélsőbalon.) ha látjuk, hogy ma is épúgy, mint az abszolút korban, megbüntetnek jó magyarom, ha azt a régi, de igaz nótát el mered dalolni, ha esetleg egy magyar szót ejtesz ki azok előtt, a kiket te tartasz keserves adóddal és ha megnézed, hogy alkotásaid mind idegen szelleműek, melyek Nagyományainkkal ellentétben állanak : akkor azt hiszem belátod, eljött az ideje, hogy a magyar nemzet tegyen, vagy nem tevésével a helyzetet megváltoztassa. (Igaz! Ügy van! a szélső baloldalon,) T. ház! Sokat, nagyon sokat tudnék még elmondani, de befejezem beszédemet azzal, hogy vegye tudomásul az a magyar nép, hogy addig kormányozzák őt igy, mig megtííri ós megengedi. (Igaz ! Úgy van! a szélső baloldalon,) Figyelmeztetem ezt a magyar népet, hogy a választások idején az ő kezében lesz az elhatározás, és különösen figyelmeztetem arra, hogy merjen oda állni követelni, mert az a hatalom, a mely minket ma lenyűgöz, a nemzet pártolása nélkül semmi, csak egy kadáver. Természetes dolog, hogy egy oly kormánynak, a mely ily állapotokat fentart, én a meghatalmazás! törvényt meg nem szavazom, (Helyeslés, a szélső báloldalon.) hanem kijelentem, hogy egész lélekkel hozzájárulok azon javaslathoz, a melyet t. barátom, Kossuth Ferencz benyújtott, és egyúttal annak kiegészítésekép a következő határozati javaslatot nyújtom be (Halljuk ! Halljtik! Olvassa) : »Mondja ki a képviselőház, hogy a jelenlegi kormány iránya és politikája iránti bizalmatlanság folytán a jelen törvényjavaslatban kért meghatalmazást meg nem adja, mert: a) a jelenlegi kormány is a 67-es alapon áll, mely alapon Magyarország függetlensége és önállósága nem érvényesülhet; b) a 67-es alapnak mind lazább és engedékenyebb kezelése mellett úgy a múlt, mint ezen kormány alatt a nemzet pénzügyi és politikai önállósága gúny tárgyává lett, sőt nagyrészben elveszett, anélkül, hogy arról a nemzet valaha kifejezetten lemondott volna ; c) a kormány a nemzet aléltságára és arra támaszkodva, hogy a súlyos rázkódtatások után nyújtott látszólagos béke fejében a nemzet nagy része még a köteles ellenőrzést is elmulasztja, ép oly gyengének bizonyult Bécs felé, Magyarország közjogi és közgazdasági ellenfelével szemben, mint a hasonló alapon működött eddigi kormányok ; d) ezen határozati javaslat benyújtását kizárólag az Ausztria irányában indokolatlanul tanúsított engedékenység tette látszólag szükségessé, maga ezen engedékenység pedig közjogi önállóságunk és függetlenségünk rovására történt; e) a kormány oly adózási rendszer alapján óhajt kormányozni, melynek igazságtalan és az