Képviselőházi napló, 1896. XXIV. kötet • 1899. szeptember 28–november 30.

Ülésnapok - 1896-478

s 478. országos ülés 1899, szeptember 29-én, pénteken. küzdeni lankadatlanul elveinek megvalósításáért, hazánk függetlenségének kivivásáért; (Úgy van! Úgy van!) a másik fentartani a nemzeti érzelmek melegségét, a lelkesedést az ideálokért, (Igaz ! Úgy van ! a szélső baloldalon.) ébren tartani a közszellemet, a mely nélkül nincsen szabadság egy országban sem, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) és nem engedni kialudni a vágyódást az iránt, hogy a haza valamikor független és teljesen szabad legyen. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) A párt e kettős kötelességét mindig hiven teljesítette. E kötelesség teljesítésében mindig szem előtt tartotta a haza érdekeit, erélyes tudott lenni a kellő alkalommal, higgadt és megfontolt tudott lenni, mikor a haza érdeke ezt kívánta, a legutóbbi idők is ezt bizonyítják. E mellett a párt mindig önzetlenül küzdött, sokszor rágalmaknak volt kitéve, de azért a kötelesség útján meg nem tántorodott soha, és a párt tagjai soha más jutalomra nem vágyódtak, mint lelkiismeretük megnyugvására, tehát arra a jutalomra, a melyet a tiszta lelkiismeret ad a becsületes embernek. Most is kötelességünket teljesítjük, a mikor tiltakozunk az ellen, hogy a magyar nemzet érzelmét a közös katonai kormány egy katonai tüntetéssel megsértette, (Helyeslés a szélső baloldalon.) és kötelességet teljesítünk, midőn felelősségre vonjuk a kormányt, (Úgy van! Úgy van! a ssélsö baloldalon.) mely felelős mind azért, a mi az ország területén történik, (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) tehát felelős azért is, hogy nem birta, vagy nem akarta megakadályozni azt, hogy egy nagyszabású katonai tüntetéssel megsértsék a magyar nemzeti érzelmeket. Nem akarok igazságtalan lenni, az igazságtalanságtól írtózom, tehát elismerem, hogy az uralkodó parancsa a Hentzi-szobornak áthelyezése tárgyában a múlt kormánynak hivatalban léte alatt adatott ki, tehát azért a múlt kormány volt felelős. Elismerem azt is, hogy ámbár a szobornak áthelyezése tényleg a jelen kormány alatt történt meg, azért mégis ezen áthelyezésért. mint elhatározásért, a múlt kormány felelős. Polczner Jenöí És a mostani! Kossuth Ferencz: Elismerem azt is, hogy a felavató ünnepély kizárólag katonai jellegű volt, de midőn mind ezt elismerem, hozzáteszem, hogy a jelen kormányt terheli a felelősség azért, hogy a megújított szobornak felszentelése tüntetésszertíleg történt meg, és hogy azt a tüntetést még inkább növelte az a tény, hogy a honvédség is belevonatott az ünneplésbe. (Úgy van ! Úgy van! a szélső baloldalon.) Elvitázhatatlan tény az, t. ház, hogy az újonnan felavatás nagy pompával történt meg; már pedig alkotmányellenes az, hogy a katonaság az államban külön államot képezzen. (Úgy van! Úgy van! a ssélsö baloldalon.) A hadsereget a nemzet tartja fenn. (Úgy van! Ügy van! a szélső baloldalon.) A hadsereg létszámát a nemzet véradója tartja fenn és élelmezéséről, fizetéséről a nemzet gondoskodik. (Úgy van! Úyy van! a szélső baloldalon.) Nem lehet tehát különválasztani az államtól a hadsereget. A hadsereg a nemzeté és mindaddig, míg erről az igazságról meg nem győződnek Magyarországon pártkülönbség nélkül, mindaddig a magyar szabadságnak és alkotmányos életnek Magyarországon valódi biztosítéka nem lesz. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Pártunk tehát nem tekinti mentségnek azt, hogy az ünnepély kizárólag katonai jellegű volt, mert a katonaság a nemzeté, a katonaságot az államtól külön választani nem lehet és nem szabad. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Elég szomorú volt arra a tudatra ébredni, hogy az uralkodó 50 év lejárta után is kegyelettel emlékezik meg azokról a zsoldos katonákról, a kik egy olyan ügynek védelmében haltak meg, a mely ügyet az uralkodó is régen feladott, mert a korona fényére, a trónnak békéjére és biztonságára és az uralkodó jogara alatt élő népek békéjére veszélythozónak talált. Fájó szívvel láttuk azt, hogy midőn a korona már 32 év óta eltért attól az úttól, a melyen áldozatul estek életükkel azok, a kiknek szobrát most újonnan felszentelték; (Egy hang a szélső baloldalon: A szoldatesska!) hogy most 32 év után is élénken él még az uralkodó szivében az elismerés, ámbár az ötven év előtti eseményekre, melyek Magyarországnak örökké dicsőségére lesznek, a nemzet s a korona egyaránt fátyolt vetett. De mert fátyolt vetett az uralkodó is, és a nemzet is a múltakra, nem gondolom, hogy lehetetlen lett volna meggyőzni az uralkodót, hogy a Hentziszobor helye a temető lett volna, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) ott kellett volna újra felállítani. Polczner Jenő: Bécsi temetőben! (Igaz! Úgy van! a szélső báloldalon.) Kossuth Ferencz: Ott békében állhatott volna, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) mint a hogy békében áll (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) több osztrák főtiszt sirja Magyarország földjén, és saját tapasztalatomból tudom, hogy például Váezott még akkor is, midőn nemzeties tüntetés van, magában a temetőben a honvéd sirok mellett, még akkor is tiszteletben tartja ott mindenki egy osztrák főtiszt sírját és nem érinti senki még a koszorút sem, melyet esetleg a család oda helyezett. (Igaz! Úgy van! a széhő baloldalon.) így érez a magyar ember és igy állhatott volna békében a Hentzi emlékoszlop is, mint sirjelző a temetőben. Nem tartom lehetetlennek azt sem, hogy az uralkodóval megértethették volna azt, hogy a