Képviselőházi napló, 1896. XXIII. kötet • 1899. május 17–julius 12.

Ülésnapok - 1896-463

á03. országos Illés 1899. jnnlus H-éii, hőtfőu. £^ nak joga az országra nézve biztosíttatik: ezen feltételek bármelyikének meg nem tartása ugyanazzal a jogbatálylyal bír, mint a viszonosság meg nem tartása.« (Élénlc helyeslés balfelöl.) Én, t. ház, ezzel beszámoltam arra nézve, hogy az én hitem szerint az eddigi programúinak és a szerződéses megállapodásnak az a pontja, a mely 1903-ig, illetve 1904-ig kötötte meg az országot, és a melyet most az 1907-ig terjedő időtartamra javaslok meghoszabíttatni, a közösség lekötésének ez a meghosszabbítása megkapta a maga ellenértékét, s nézetem szerint teljes ellenértékét azokban a stipulácziókban, a melyeket az imént a t. ház előtt kifejteni fázerenesés voltam. Ezzel el van érve az, hogy Magyarország nem áll kötött kezekkel és feszélyezett helyzetben akkor, midőn vámszövetségről kell tanácskozi, vagy midőn kereskedelmi szerződésekben kell megóvni érdekeit. (Élénk helyeslés.) De nem áll Ausztria sem. Mindkettő egyformán, a paritás alapján szabadon mozog, önönelhatározásából, gazdasági érdekeinek súlyával, és minden érdekének tekintetbevételével és latbavételével szerződhet és tárgyalhat, a nélkül, hogy kötve lenne egyszer a vámszövetség, egyszer a külföldi szerződések különböző lejáratával. Egézségtelen helyzet volt a mai különböző lejáratokkal. Ez egy neme a kényszerhelyzetnek: kényszerhelyzeteknek pedig egyik félre se szabad előállani. Ez az igazi akadálya a kölcsönös méltányos egyezkedésnek és egymás megértésének ^kényszerhelyzetek nem egyesítnek, azok szétválasztanak. (Élénk helyeslés és éljenzés.) Én azt hiszem, hogy a ki kegyes ezeket a fontos és életbevágó jogokat és azokból származó előnyöket figyelemre méltatni, arra a konklúzióra fog jutni, hogy a megoldásnak ez a része teljesen biztosítja az országnak minden jogát és minden valódi gazdasági érdekét. Már most még egyet erre nézve: Azt is szíveskedjenek figyelembe venni, hogy a gazdasági életnek nyugalomra van szüksége, mert semmisem olyan kényes, mint a gazdasági rendszer idegei. Egy ország gazdasági életében a biztosság a fő szempont. Ha tehát az a bizonytalanság, az a lidércznyomás, a mely Magyarország gazdasági, pénzügyi és hitelélete felett csüggöt,meg fog szűnni akkor, hogyha ez az idegrendszer, a mely ma fel vau izgatva, csillapodni fog és az egész gazdasági élet üdvösnek fogja venni, ha nyugalomra térhet, ha fellélegezhetik, hosszabb időre rendezve látja érdekeinek számbavételével gazdasági állapotainkat. (Élénk helyeslés és éljenzés.) Nagy érdeke ez Ausztriának, az osztrák iparnak erre égető szüksége van; nagyobb mint nekünk; és neki igen fontos a közösség meghosszabbítása, de érdeke ez Magyarországnak is. (Élénk helyeslés.) Nem is keresem én ez érdekeknek ellentételezésében, de lehetőleg igazságos, valódi alapokon való kiegyenlítésében az egyezség közgazdasági érdekét, a két állam érdekeit. És mert ezt keresem, és mert az én meggyőződésem szerint ez ebben a javaslatban meg is van, jó lélekkel mondhatom,hogy annak az a régi pontja, hosy 1903-ig tart, avval az új ponttal, hogy 1907-ig terjesztetik ki, ezekkel a stipuláeziókkal tejesen egyenértékű. (Általános, élénk helyeslés és éljenzés.) Én —. erős hitem szerint — nem csináltam semmife,amiaunak a paktumnikigazi tartalmá^vagy lényegét legkisebb mértékben sértené, vagy azzal ellenkeznék, olyan eszmét fel se vetettem volna. Annyira megkötve éreztem magamat, oly szigorúan, oly striiigensen vettem kötelezettségeimet, hogy mielőtt ennek a megoldásnak, a melyet mint eszmét vetettem fel, illetékes helyen javaslat formáját és jellegét adtam volna, kérdést intéztem azokhoz, a kikkel ezen szerződésszerű megállapodásban voltam, hogy egyetértenek-e velem arra nézve, hogy a szerződésszerű megállapodásunknak ez a pontja kölcsönös elhatározással azzal cseréltessék fel, a mit most ez a törvényjavaslat tartalmaz? Én tehát nem tettem semmit, a mi az ország érdekét, jogát meg nem óvja, és nem tettem semmit a paktum ellen. De nem tettem volna az ország jogai, az ország érdekei ellen akkor sem, ha azt nekem a paktum megengedte volna! (Hosszantartó, élénk éljenzés.) Feltételekhez, szigorúan és világosan körülirt feltélekhez, a melyek az ország jogát éa érdekét védik, kötöttem a közösség három évi meghosszabbítását. Ezt javasoltam, mint a megoldás eszméjét. így fogom fel én a kérdést. (Hosszas, élénk éljenzés.) Ezek értelmében most már a t. ház előtt kijelentem, hogy ennek a javaslatnak, a melyet előterjesztettem, és a melynek változtatott és lényeges részeit ismertetni szerencsém volt, és a mely igen rövid, nagyon világos és áttetsző többi része ismeretes. Az egész javaslat hat szakaszból áll. A javaslat bekezdésében benne van az ország önálló vámterülethez való jogának és annak, hogy az önálló vámteriilet jogi állapotába az ország belépett, — miután a vámszövetségi állapot megszűnt, — világos kijelentése és elismerése; benne van továbbá annak deklaratorius kijelentése, hogy a külföldi szerződések ezen törvény hatálya alatt is, daczára anoak, hogy az ország az önrendelkezési jog alapján rendezi ügyeit és nem vámszövetség útján, felhatalmazás útján a külügyminiszter által kötendők úgy, a mint azt az 1878: XX. törvényczikk 3. czikkelye rendeli. Benne vannak továbbá mindazok a diszpozicziók, a melyeket a t. ház előtt bővebben kifejtettem. így tehát elmondottam ennek a törvényjavaslatnak lényeges tartalmát, sőt elmondottam annak egészét, ha még csak azt teszem hozzá, hogy