Képviselőházi napló, 1896. XXIII. kötet • 1899. május 17–julius 12.

Ülésnapok - 1896-470

470. országos ülés 1899. június 27-én, kedden. j 7 1 Ugron Gábor S Ha a szám meg van hatá­rozva, akkor nekem nincs kifogásom, mert az irás csak formaság, de ennek tudása szükséges volt., mert a választás csak ezen tartalomnak végrehajtása lehet. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! Ezekhez képest kimond­hatom, hogy a miniszterelnök ár első javaslata kinyomatik, a ház tagjai között szétosztatik és tárgyalása a holnapi ülés napirendjére tűzetik ki. A második javaslat szerint pedig 12 tagból álló reguikoláris bizottság választatik, a melybe nyolcz tagot a képviselőház, négyet pedig a fő­rendiház választ. Erről a főrendiház értesíttetik. T. ház! Most következnék a napirend. Napi­rend előtt azonban Ugron Gábor képviselő ur­na 1- engedtem szót. (Halljuk!) Ugron Gábori T. ház! A házszabályok 13i. §-a akképen szól, hogy az összeférketlen­ségi bizottsági tagságot minden képviselő, a ki arra megválasztatott, elfogadni és megbízásában eljárni tartozik. Méltóztatnak tudni, hogy folyó hó 23-án a közhangulat hatása alatt igen helyes alkotmányos érzékből kiindulva Rátkay László t. képviselőtársam összeférhetienségi bizottsági tagságáról lemondott. Más bizottsági tagságról való lemondás esetében a ház határozatának szüksége nem forog fenn, hanem egyszerűen be­töltik a megüresedett helyet; de a 131. §. intéz­kedése következtében a háznak határoznia kell, hogy ezen lemondást elfogadja-e, vagy a 131. §-nak fentartásával, . . . Kubinyi Györgyi Nem lehet lemondani ! Ugron Gábor: Kubinyi György t. kép­viselőtársam, a ki az első iníormáczióra szokott hallgatni és a legfelületesebb informácziók reá nagyon mélységes hatást gyakorolnak, közbe­szólt, hogy nem lehet lemondani. A házszabá­lyok csak azt mondják, hogy a megválasztást mindenki elfogadni tartozik és megbízásában el­járni köteles. De meddig járhat el? Míg a vál­tozott körülmények neki azt megengedik; ha nem engedik meg, akkor a kötelesség teljesítéséből folyó lelkiismeretesség megköveteli, hogy a ház­nak bejelentse, hogy: én nem vagyok abban a helyzetben, hogy teljesíthessem, és a háztól függ ezt elfogadni s határozni a felett, hogy ez a hely betöltessék, vagy pedig a lemondást el nem fogadni. Azért kérem a ház t. elnökét, méltóz­tassék Rátkay László képviselő úr lemondását a legközelebbi ülésben a ház elé terjeszteni, hogy ezen hely betöltése iránt, vagy pedig a felett, hogy a lemondást nem fogadja el a ház a maga bölcsesége szerint határozzon. Annál inkább szükségesnek tartom ezt, mert Rátkay László képviselő úr egy olyan helyet töltött be, a mely az ellenzék számára volt át­bocsátva, és miután nekünk az összeférhetlen­ségi bizottság eljárásában semmi okunk sincsen megnyugvást találni, annál is inkább, mert a levegő tele van kósza hírekkel és mende* mon­dákkal és úgy látszik, jól, vagy rosszul értesült felfogásokkal, melyek a mi bizalmatlanságunkat izgatják, szükséges, hogy a mi részünkről is jelen legyen valaki abban az összeféhetl enségi bizottságban, annak az eljárását ellenőrizze, minket annak az eljárásnak a törvényességéről megnyugtasson, ha pedig törvénytelen az eljárás, arról felvilágosítson. (Helyeslés a szélső baloldalon.) | Buzáth Ferenczí T. ház! A házszabályok­hoz '^Tvanbk szólani. Én a magam részéről is teljesen osztom azt a felfogást, a melynek itt Ugron Gábor előttem szólott t. képviselő úr ki­fejezést adott, és én különösen súlyt fektetek a jelen körülmények között arra, hogy Rátkay László képviselő ár a nyilvános ülésben való lemondására nézve felkéressék, hogy azt vissza­vonja. Különösen pedig azért helyezek a jelen körülmények között erre súlyt, mert annak idején, midőn az összeférhetlenségi bizottság meg lett alakítva, — különben is egyike ezen bizottság a ház azon bizottságainak, a melyek nem évről­évre, hanem ötévenként alakíttatnak, —- a volt régi bűnös rendszer igazságtalansága következ­tében az ellenzék számarányára egyáltalában semmi figyelemmel nem voltak. A megalakítás alkal­mával a függetlenségi pártnak, továbbá a nem­zeti pártnak egy-egy tagsági helyet adtak, de a néppártot teljesen figyelmen kivtíl Nagyták. A később alakúit politikai helyzet . . . Perczel Béni: Nincsen joga beszélni! Buzáth Ferencz : A házszabályokhoz min­denkor jogom van beszélni, de különben is, hogy jogom van-e, vagy nincs, azt nem Perczel Béni képviselő úr mondja meg, hanem az igen tisztelt elnök úr. Elnök: Megadtam a jogot a képviselő úr­nak a szólásra ! Buzáth Ferencz S T. képviselőház! A mint mondtam, annak idején csupán csak a függet­lenségi pártnak és a nemzeti pártnak adtak egy-egy tagsági helyet, a néppártnak pedig nem. A változott politikai helyzet a nemzeti pártot kormánypárttá tette, és így az összeférhetlen­ségi bizottságban ez idő szerint csupán csakis egy tag által van az ellenzék képviselve és ez Rátkay László képviselő úr, a ki pedig a ház egyik ülésében lemondott, és így most e bizott­ság csupa kormánypárti képviselőkből van meg­alakulva, a ház ellenzéke egyetlen egy taggal sincsen képviselve. Miután a bizottságot újból megalakítani nem lehet, rmvel a megbízása öt évre szól, súlyt helyezek arra, hogy az az egy ellenzéki hely betöltve maradjon és az össze­férhetetlenségi bizottságot ellenőrizze, mert a múltak tapasztalata szerint igenis nagy szükség m*

Next

/
Oldalképek
Tartalom