Képviselőházi napló, 1896. XXIII. kötet • 1899. május 17–julius 12.

Ülésnapok - 1896-469

469. országos ülés 1899. nyék előszavait. Felszólalásom oka az, hogy rámutassak a tényre, hogy itt egy oly jogot tart fenn az ország, a mely már az 1867 : XII. törvényczikkben világosan fenn van tartva. Ebből csak egy következhet, még pedig az, hogy az 1867 : XII. törvényczikkben foglalt jog meglett ingatva, máskép az igen tisztelt kormány nem látta volna szükségét annak, hogy ezt a jogot újra megerősítse e törvényjavaslatban. Ez már magában igazolja pártom és az egész ellenzék küzdelmét a közelmúltban, de igazolja azt is, hogy a függetlenségi párt oly intézkedéseket sürget, a melyek nem félrema­gyarázható törvényekből, hanem az ország ős­jogából folynak. Sajnos, hogy a törvény félre­magyarázás veszélyeivel szemben a t. kormány nem igyekezett oly álláspontra helyezkedni, melynek megvalósítása kizárólag Magyarország akaratától függ. (Helyeslés a szélső baloldalon.) -/-Széll Kálmán miniszterelnök: T. ház! Én csak egy-két szót akarok mondani,, de gon­dolom, közérdekű dolog, hogy magam részéről arra nyilatkozzam, a mit a t. képviselő úr fel­hozott. A t. képviselő úr diffikultálni látszik azt, hogy ez a közjogi bevezetés, a mely a törvény­javaslat homlokára van írva, miért nincs a tör­vényjavaslat szövegében, és azt mondja, hogy ez némileg gyengíti annak tartalmát. Bocsánatot kérek, a törvényczikkek akármit tartalmaznak akár a bevezetésben, akár szakaszokba osztva, az szentírás, az egyformán kötelező, az egyforma deklarácziója a törvényhozás elhatározásának. Semmi különbséget nem akartam e tekintetben tenni, hogy nincs a javaslat szakaszai közé sorolva; egyszerűen azért nincsen, mert indo­kolását képezi ennek az önrendelkezési alapon álló javaslatnak és így az elejére való a szö­vegnek. De az a körülmény, hogy nincs oda írva az, hogy első szakasz, hanem ez lejebb van, semmi gyengítő hatással nincs. (Helyeslés.) Elnök: Ha senki szólni nem kivan, követ­kezik a határozathozatal. Felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a törvényjavaslat bevezetését, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, szívesked­jenek felállni. (Megtörténik.) A ház a törvényjavaslat bevezető részét elfogadta. Perczel Béni jegyző (olvassa a törvény­javaslat 1. §át). Elnök: Elfogadja a ház? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) A ház az 1. §-t elfogadta. Perczel Béni jegyző (olvassa a 3. §-t). Elnök: Elfogadja-e a ház a 2. §-t? (Igen! Nem!) A h&z a 2. §-t elfogadja. június 26-án, hétfőn. jg5 Madarász József: T. ház! Ha nem is be­széltünk a szakasz ellen, mi innen egynéhányan, midőn az elnök úr feltette a kérdést, kijelentet­tük, hogy nem fogadjuk el. Ez azt jelenti, hogy az elnök urat arra kérjük, rendelje el a felállás útján való szavazást. Elnök: Én nem hallottam. Kérdem tehát: elfogadja-e a ház a 2. §-t? (Igen!Nem!) Kérem, a kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Meg­történik.) A ház elfogadta a 2. §-t. Következik a 3. §. Tóth János jegyző: Barta Ödön! Barta Ödön : T. ház! Hivatkozva az álta­lános vitában elmondott indokokra, indítványo­zom, méltóztassék e szakaszt kiNagyni. Ha az első szakaszban állandóan és önállóan rendez­zük az 1867: XII. törvényczikk 68. §-a alapján ügyeinket, akkor ez az utasítás fölösleges, mert természetes, hogy Magyarországnak mindig jogá­ban áll ügyeit úgy rendezni, a mint akarja. Rosenberg Gyula, a közgazdasági bi­zottság előadója: Ugyancsak az általános vi­tában a mi oldalunkról elmondott indokoknál fogva, mert kimutattuk, hogy lehetséges, hogy 1903 ig Ausztriával tényleg létesítjük a vám­szövetséget : kérem e szakasz fentartását. Elnök : Senkisem kíván szólani ? Madarász József: T, ház! Csatlakozom Barta Ödön képviselő úr javaslatához. De egyet kötelességemnek tartok felemlíteni: azt tudniillik, hogy Magyarország gazdasági önállósága kérdé­sének tárgyalásánál épen a függetlenségi és 48-as párt tagjai nem teljesítik azt a kötelességüket, melylyel hazájuknak tartoznak. Midőn ma álta­lánosságban szavaztunk a javaslat felett, itt, ha hibásan nem számítottam össze, tizennégyen ál­lottunk föl, holott a függetlenségi és 48-as párt­nak tudtommal 54 tagja van. Én nem vagyok tagja, tehát velem együtt 55-öt kellett volna számíthatnom. A kötelességérzet nagy hiányának tartom hát e párt részéről, hogy nem tartották szükségesnek tagjai, hogy e nevezetes kérdés eldöntésénél jelen legyenek, és csak tizennégy taggal képviseltették magukat. (Zaj a szélső baloldalon.) A kik képviselők óhajtanak lenni, teljesítsék ez állással járó kötelezettségüket is. Én minden képviselőnek meggyőződésére bízom, hogy miként cselekedjék. (Egy hang a szélső bal­oldalon : Ez nem járja!) Nekem azonban a haza­fiúi fájdalmamat, melyet e felett érzek, kifejezni kötelességem. Elnök: A miniszterelnök úr kivan nyilat­kozni. Széll Kálmán miniszterelnök? Arra kérem a t. házat, hogy ezen szakaszt megtar' tani méltóztassék. Én már egyszer kijelentettem ebben a házban, hogy a gazdasági rendezkedés-

Next

/
Oldalképek
Tartalom