Képviselőházi napló, 1896. XXIII. kötet • 1899. május 17–julius 12.
Ülésnapok - 1896-469
144 * 69, országos ülés 1899. június 26-án, hétffiu. (írom. 623) nyilvános rágalmazással vádolt Kulmann János képviselő úr mentelmi ügyében. Kabos Peréiig előadó: T. képviselőház! Nagyszalók község volt úrbéresei a gróf Csáky családtól még a 30-as években megszerzett erdők arányosítását óhajtják keresztül vinni, és így telekkönyvi kiigazítás iránt indítottak keresetet a szepesszombati királyi járásbíróság előtt, a honnan Tomory János albiró küldetett ki a helyszíni eljárás keresztülvitelére. Az úrbéresek közül azonban többen érdekeiket sértve látván, Kulmann János országgyűlési képviselőt és ügyvédet bízták meg érdekeik képviseletével, a ki keresztül óhajtván vinni azt, hogy Tomory János visszahivassék és helyette más küldessék ki a helyszíni tárgyalás megtartására, fegyelmi feljelentést adott be ellene a kassai királyi törvényszékhez. A kassai királyi törvényszék e panaszt elutasította, a mely elutasító végzést a kir. kúria is helybenNagyta. Most már Tomory János tett bűnvádi feljelentést nyilvános rágalmazás miatt Kulmann János ügyvéd ellen azon kifejezésekért, a melyeket ő feljelentésében használt. Miután a tárgyaláson Kulmann János tényleg mint tanú kihallgattatott, és ott szóval elismerte, később pedig írásban is kiadta, hogy ezen kifejezésekért elvállalja a felelősséget, és hogy azok megbízóinak tudta és beleegyezése nélkül jutottak be a feljelentésbe: ezért kéri a kir. járásbíróság, hogy Kulmann János képviselő úr mentelmi joga felfüggesztessék. Minthogy a mentelmi bizottság a Kulmann János képviselő úr által becsatolt iratokból arról győződött meg, hogy a nevezett panaszló járásbiró hivatalos helyiségében igen gyakran erőszakosan szokott a felekkel szemben fellépni; miután továbbá igazolva van, és a mentelmi bizottság úgy látja, hogy a feljelentésben foglalt kifejezések a nyilvános rágalmazás tényálladékát nem állapítják meg: ezért a mentelmi bizottság zaklatást lát a feljelentésben s indítványozom a bizottság nevében, mondja ki a t. képviselőház, hogy Kulmann János országgyűlési képviselő úrnak ezen ügyből kifolyólag mentelmi jogát nem függeszti fel. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki a bizottság javaslatához szólani? (Senkisem!) Ha nem, úgy felteszem a kérdést: elfogadjee á ház a mentelmi bizottság javaslatát, igen, vagy nem? (Igen!) A ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadván, Kulmann János képviselő mentelmi jogának felfüggesztését megtagadja. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 624) sajtórendőri kihágással vádolt Lepsényi Miklós képviselő mentelmi ügyében. (Mozgás a szélső baloldalon.) Kabos Ferencz előadó: T. képviselőház! A brrűapesti királyi törvényszék 1898-ban Misuth Antalt, rágalmazás és becsületsértés sajtóvétségeért ítélte el s egyúttal elrendelte, hogy ezei ítéletet indokaival együtt a »Krestán« ezímű lap legelején közhírré tegyék. Minthogy a »Krestán« czímfí lap nem felelt meg ezen birói megNagyásnak, a büntető törvénykönyv 277. §-ának megfelelőteg a budapesti királyi ügyészség indítványára a törvényszék az összes ügyiratokat a büntető járásbírósághoz tette át oly czélból, hogy a fenforgó sajtótörvényi kihágás miatt Lepsényi Mikló képviselő ellen indítsa meg a kihágási elj árast. Barta Ödön: Nem évűit el? Kabos Ferencz előadó: Az a bíróság dolga! Minthogy a »Krestán« czímű lap illető számának bemeiléklésével be van bizonyítva, hogy a közhírré tétel nem a birói megNagyásnak megfelelőleg történt; minthogy a lap ugyanezen számával be van bizonyítva az is, hogy a lap társkiadója azon időben Lepsényi Miklós képviselő volt: ezért indítványozza a bizottság, méltóztassék elhatározni, hogy a ház a képviselő úr mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag felfüggeszti. (Helyeslés.) Elnök: Kiván-e valaki e javaslathoz szólani ? (Nem!) Ha senkisem kivan szólani, felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a mentelmi bizottság javaslatát: igen, vagy nem? (Igen!) Határozatképen kimondom, hogy a ház a mentelmi bizottság javaslatának elfogadásával Lepsényi Miklós képviselő mentelmi jogát felfüggeszti. (Helyeslés.) Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 625) okirathamigítás, csalás, sikkasztás és hűtlen kezeléssel vádolt Sima Ferencz mentelmi ügyében. (Mozgás és derültség.) Kabos Ferencz előadó: T. képviselőház! A szegedi királyi törvényszékhez, mint büntetőbírósághoz három rendbeli panasz intéztetett (Halljuk! Halljuk!) Sima Ferencz országgyűlési képviselő ellen, a melyben őt csalással, sikkasztással, okirathamisítással és hűtlen kezeléssel vádolják. Az ezen feljelentés alapján megindított vizsgálat szerint a tényállás röviden a következő: (Halljuk!) Sima Ferencz országgyűlési képviselő még az az 1895. évben egy általa készített és aláirt tervezet szerint részvénytársaságot hozott létre, 50.000 forint alaptökével, mely részvénytársaságnak ezégét »Sima-féle gőzmalom, gépműhely és fakereskedés mint részvénytársaság« czímen jegyeztette be. Kibocsátott 500 darab 100 forint névértékű és előmutatóra szóló részvényt, és egyúttal elnökigazgatónak megválasztották Sima Ferencz képviselőt. A társaság azonban nem állott fenn egy egész évig, már az 1896-ban tartott rendkívüli közgyűlésen Sima Ferencz indítványára átalakult a »Szentesi munkások és
