Képviselőházi napló, 1896. XXIII. kötet • 1899. május 17–julius 12.

Ülésnapok - 1896-468

132 408. országos ülés 1899. junta 24-éii, szombaton. ország anyagi vagy onosodásának gátját nem fogadhatom el, és csatlakozom a függetlenségi és 48-as párt részéről, Kossuth Ferencz által beadott határozati javaslathoz. (Élénk helyeslés és élénk éljenzés a szélső baloldalon.) Elnöki Szólásra senki sincsen feljegyezve. Kérdem, kiván-e még valaki általánosságban szólani a törvényjavaslathoz? Ha senki, a vitát bezárom. h Széll Kálmán miniszterelnök: T. ház! Bármennyire előrehaladott is az idő, a t. ház talán kegyes lesz nekem megengedni,—Ígérem, hogy türelmével visszaélni nem fogok, — hogy a szavazás előtt — a mi, gondolom kötelességem, — pá»- szóval reflektáljak azon határozati javaslatokra, melyek részben felszólalásom után adattak be, és feleljek némely kérdésre, mely szintén tegnapelőtti felszólalásom után intéztetett hozzám. Ha nem érzeném magamat erre szorosan kötelezettnek, már a parlamenti illem szempontjából is, a tegnapi hosszú ülés után nem venném igénybe a ház figyelmét; de e két körülmény egyenesen kötelez a felszólalásra. (Halljuk! Halljuk!) Mielőtt rátérnék arra, miért nem járulhatok a beadott határozati javaslatok egyikéhez sem, azon kérdésekre akarok felelni lehetőleg röviden, melyek hozzám intéztettek, ámbár azok, a mik ezen kérdésekhez fíízve, ellenem elmondattak, nagyon is ingerelnek és csábítanak arra, hogy hosszabban is szóljak. Polczner Jenő képviselő úr e javaslattal szemben nagyon gyanakodó álláspontot foglal el. Mindazon sok kijelentés közííl, melyben e gyanújának kifejezést ad, egyet ki kell ragadnom, melyre a válaszszal adós nem maradhatok. A t. képviselő úr azzal gyanúsít engem, hogy hisz itt valami titkos dolgoknak kell fenforogniok, nem lehet minden olyan tiszta, mint a miniszterelnök mondja és mint e javaslatban meg van irva, mert hisz sokáig titokban tartotta a miniszterelnök azt, a mit Bécsből hozott, és most egyszerre tálalta fel. Hát annak, hogy igenis titokban tartottam az egyezség pontjait, annak nem az volt az oka, mintha valamit el akartam volna titkolni a ház előtt, vagy mintha itt valami titkos stipulácziók volnának. Titkoltam azért, mert mint akkor is bejelentettem, mikor e házban e törvényjavaslatot bemutattam és a kiegyezés körfíl folyt egész campagneról számot adtam, e javaslatnak anteczedencziái vannak, vannak egyes pontjai, melyekre nézve megállapodásokat hoztam a különböző pártok között. Minthogy pedig ez a javaslat egyetlenegy dologban, bár a határidőben módosulást mutat fel, a melyért azonban szerintem teljes ellenértéket kaptunk — kötelezve éreztem magamat tisztázni azt a kérdést, egyetértenek-e velem azok, kikkel a paktumot kötöttem; ők is fel cserél hetőnek tartják-e a paktum illető pontját? Hát ezért titkolództam, mert azt hittem, úgy járok el az ügy érdekében helyesen, ha először azokat kérdezem meg, kikkel paktumban állottam. (Helyeslés.) Azok a t. képviselőtársaim mind igazolhatnak engem, hogy kitártam előttük minden gondolatomat, elmondtam minden részét ennek az egyezségnek, megismertettem minden zegét-zugát, (Ügy van! a szélső baloldalon.) nem titkoltam semmit és fcanúságtétclre hívom fel őket, nem azt hoztam-e ide betüről-betüre, a mit nekik felajánlottam és kilátásba helyeztem ? Kossuth Ferencz : Ez úgy van ! Ez igaz ! Széll Kálmán miniszterelnök: De a t. képviselő úr egy más kronkrét gyanúval is illet. Azt mondja, nagyon gyanús dolog az, hogy a miniszterelnök, nem tudja miért, visszavonta a vámszövetségről Szóló, azután a söradóról, czukoradóról, szeszadóról és általában ezekről a fogyasztási adókról szóló javaslatokat. Itt mindenek előtt egy igen nagy tévedést kell rektifikálnom. Komjáthy Béla: Nyelvhiba volt! Széll Kálmán miniszterelnök: A t. képviselő úr a vita hevében összetévesztette ezeket a materiákat. Én nem vontam vissza ezeket mind, hanem visszavontam először a vámszövet' ségi javaslatot; és miért? Mert hoztam helyette ezt. A vámszövetségi javaslatot, a mint megmagyaráztam, azért vontam vissza, mert Ausztriával az 1867 : XX. törvényczikk 61. §-a alapján, nem tudván egyezséget csinálni, nem azért, mert nem akarom, nem mintha rajtunk állana, mert mi szeretnők, akarjuk, törekszünk rá, annak idejében, mikor lehet, de az Ausztriában fenforgó parlamentáris viszonyok között nem lehetvén, kénytelenek vagyunk az 1867 : XII. törvényczikk 68. §-a alapján a viszonosság fejében egyoldalúlag rendezkedni. Kettőt nem lehet csinálni; nem lehet a vámszövetségi javaslatot is, ezt a javaslatot is tárgyalni; azért amazt visszavontam. Azután visszavontam a söradó-pótlékról szóló törvényjavaslatot is, de ennek is az oka igen egyszerű és távolról sem olyan titokzatos, ebben a javaslatban is, sőt a mostani egyezségben, a mint kifejtettem tegnap is, úgy volt a tervezett vám szövetségben is, mindkét állam jogosítva van pótlékokat kivetni a termelési árakkal összeköttetésben levő fogyasztási adókra, ha az egyik állam azt az adót felemeli, vagy pótlékot vet ki. Nos a régi söradó-pótlékról szóló javaslat azon időben keletkezett, midőn a Badeni-féle osztrák minisztérium még egy jelentékeny nagy söradót akart behozni; ettől azonban az osztrák kormány elállt. Miután elállott, igen természetes, ez a törvényjavaslat ebben az alakban nem állhat