Képviselőházi napló, 1896. XXIII. kötet • 1899. május 17–julius 12.

Ülésnapok - 1896-468

408. országos Ölés 1899. június 24-én, ssoinbaton. 129 mellett fogja megjelölni. Jelenleg tehát, t. ház, hivatalos név még nem létezik. Lehet ugyan sejteni, de biztosan még. nem lehet tudni, hogy melyik név lesz a hivatalos. Ennek következtében, ha a statisztikai hivatal statisztikai adatok gyűjtésére szánt felszólításában megkérdezi a polgármestert, ez a felszólítás nincs is a városi közönségeknek szánva, hogy azok nyilatkozzanak aziránt, mely nevet ajánlják, a polgármester az összes neveket felsorolta, és miután az illető kérdőívben azon kérdés is előfordult, hogy mely nevet ajánlja a polgármester, a brassói és nagyszebeni polgármester a német nevet hozta javaslatba. Ugron Gábor? Azután az oláhot? Mozgás balfélől.) Schmidt Károly: Kérem szépen, ez a mi jogunk volt, a t. miniszter azután határozhatott, és ha egyszer a miniszter határozott, akkor, legyenek meggyőződve, hogy ezen törvényt is, a melyet itt a képviselőházban elleneztünk, szintén meg fogjuk majd tartani. (Általános, élénk helyeslés.) Minden országban, minden népben, minden nemzetiségbea akadnak túlzók, előfordulnak radikálisok, (Úgy van! a szélső baloldalon.) de az egész nemzetiséget sohasem lehet egyes túlzók, egyes radikálisok eselekedetiért és szavaiért felelőssé tenni. (Általános helyeslés.) Ennek következtében lehetséges, hogy szász részről is történtek ilyen nyilatkozatok, (Ügy van! Úgy van! jobfelől.) de mondhatom, hogy a szászok azon józan része, a melyhez nekem is tartozhatni szerencsém van, azokhoz hozzá nem járulnak, nem is teszik ezeket magukévá. (Helyelés.) A mi magát a törvényjavaslatot illeti, t. ház, azt elfogadom, miután az nézeteimnek teljesen megfelel, s én azon meggyőződésben vagyok, hogy az állam érdekeit is elő fogja mozdítani. (Helyeslés.) Mezőssy Béla: T. ház! Személyes kérdésben akarok egy rövid kijelentést tenni. (Halljuk.) Nagyon köszönöm t. képviselőtársamnak ezt a loyális és minden tekintetben kielégítő nyilatkozatát. Én nem is akartam egyebet, csak azt, hogy a magyar képviselőháznak a szász kerületeket képviselő tagjai itt, a mint azt a t. képviselő úr meg is tette, nyíltan kijelentsók, hogy azon nyilatkozatokban, a melyek Brassóban és Nagyszebenben tettek bizonyos túlzók, nem osztoznak, és miután t, képviselőtársam ezt kijelentette, én nyilatkozatát mély köszönettel veszem tudomásul, (Helyeslés.) Schmidt Károly! T. ház ! Személyes kérdésben kérek szót! Elnök*. Tessék: Schmidt Károly: Mezőssy Béla t. képviselőtársam eugem bizonyos tekintetben félreértett. Én azt a nyilatkozatot nem tettem, hogy a KÉPVH, NAPLÓ. 1896—1901. XXilI. KÖTET. helységek nevéről szóló statisztikai adatokat az illető városok, illetőleg a polgármesterek helytelenül töltötték ki, sőt megyőződésem szerint ezt helyesen és jogosan tették, hanem azt mondtam, hogy csak egyes egyéb radikális nyilatkozatokat nem helyeslek. A mit a polgármesterek s a városi képviselő testületek tettek, ahhoz joguk volt. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Jól van! Jól van!) Tóth János jegyződ Gróf Benyovszky Sándor Gr. Benyovszky Sándori T. ház! Harmiuez évig éltünk Ausztriával vámközösségben. Ezen harmincz év alatt anyagi tekintetben épen a vámközösség folytán Magyarország érzékenyen megkárosodott, és most, midőn az osztrákok ezen lejárt szerződést meg nem újították, a helyett, hogy törvényadta jogunkkal élve, intézkedtünk volna az önálló külön vámterület felállítására nézve, horribile dictu, ahhoz a remediumhoz fordult a letűnt kormány, hogy az önrendelkezési jog czímén ezt az eddigi állapotot ki akarja nyújtani 1907-ig. Mit lehetne felhozni a közös vámterület védelmére? Ennek akkor volna értelme, hogyha például a közös vámterület Magyarországra nézve anyagi előnynyel járna, de ennek épen ellenkezője áll, ellentétes érdekeinknél fogva. Hiszen a mi érdekeink homlokegyenest ellenkeznek Ausztria érdekeivel, a mely tudvalevőleg iparos állam, Magyarországon pedig agrikulturális állam. így történt azután, hogy ezen 30 év alatt épen érdekeink ellentétessége folytán Magyarország nagy mértékben megkárosodott és mindig meg is fog károsodni, mert két ellentétes érdeket összeegyeztetni, egy kalap alá vonni nem lehet. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) A helyett, hogy intézkedtünk volna az önálló vámterület felállítására nézve, vagy legalább az előkészületeket megtettük volna, inkább ellenkezőleg még a gyámságot akartuk kinyújtani 1907-ig. Foglalkozzunk egy kissé azon érvekkel, a melyeket a közös vámterület védelmére felhoznak. En három argumentumot látok e tekintetben. Először is hivatkoznak arra a nagy haladásra, a mely Magyarországon 1867 óta történt, másodszor egyszerűen veszélyesnek, károsnak tartják Magyarországra nézve a külön vámterületet, és harmadszor a birodalom nagyhatalmi állását emlegetik. Röviden taglalom ezeket az érveket. A mi Magyarországnak haladását illeti 1867 óta, mindenki be fogja látni, hogy harminca esztendő nagy idő, és hogy ezen idő alatt haladnunk kellett és pedig nagy mértékben, mert a világ sohasem áll, mindig előre megy. Tekintsünk csak vissza a múltba, a letűnt Bach-rendszer idejére. Ez a rendszer nem tartott 30 esztendeig, 17