Képviselőházi napló, 1896. XXIII. kötet • 1899. május 17–julius 12.

Ülésnapok - 1896-467

467. országos iílés 1899. jtmlus 28-áu, pénteken. 93 képest a 135. §. értelmében járjon el.« (Általános, élénk helyeslés. Felkiáltások a szélső bajoldalon : Hisz ez ugyanazt) Elnök: Csendet kérek, t. ház, mert nem hallani egy szót sem. (Zaj.) Horánszky Mndor: Meghallván formulázva a t. igazságügy miniszter úrnak indítványát, abban én a czélt, a melyet magam elé kitűztem, elérve látom, és azért a magam indítványát visszavonom. (Helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) Elnök: Miután úgy Ugron Gábor, mint Horánszky Nándor képviselő urak határozati javaslataikat visszavonták, következőképen csupáu az igazságügyminiszter úrnak határozati javaslatát bocsátom szavazásra. Fel fogom tenni tehát a kérdést, még pedig akként, elfogadja-e a ház az igazságügyminiszter határozati javaslatát: igen, vagy nem? (Igen!) Ha e határozati javaslat nem fogadtatnék el, következnék a szavazás a bizottság javaslata fölött. Felteszem tehát a kérdést: kérem azon képviselő urakat, a kik az igazságügyminiszter úr határozati javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház a határozati javaslatot elfogadja. (Nagy zaj a szélső baloldalon.) Hegedüs Sándor kereskedelmi miniszter úr kivan szólani! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: T. képviselőház! Van szerencsém benyújtani két jelentést és egy törvényjavaslatot. Az első jelentés (írom. 647) a pancsova-petrovoszellói helyiérdekű vasúttartozékaként egyrészt annak fővonala és temesparti vágánya közt létesítendő összekötő vonal, másrészt a vasút végállomásakénttervezett »Pancsova-Temespart« állomás engedélyezéséről; a másik (írom. 646) a kováesháza-csabai keskenyvágányú helyi érdekű gőzmozdonyú vasút megtörtént engedélyezéséről szól. Végre a töi vény javaslat (írom. 645) a nagytapolcsány-bossány-trencséni helyi érdekű vasút engedélyezését tárgyazza. (Zaj.) Kérem a t. házat, hogy ezen jelentések kinyomatása és szétosztása iránt intézkedni és azokat előzetes tárgyalás végett a közlekedésügyi bizottsághoz utasítani méltóztassék. Elnök: T. ház! A benyújtott két jelentés és törvényjavaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasíttatnak. Most pedig az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést folytatjuk. Szíveskedjenek helyöket elfoglalni a képviselő urak. Gr. Esterházy Kálmán jegyző: Gróf Apponyi Albert! Gr. Apponyi Albert: T. képviselőház! (Hdfjttk ! Halljuk!) Midőn a szőnyegen levő javaslat mellett felszólalok és szavazatomat érvekkel indokolom, daczára annak, hogy a miniszterelnök úrnak tegnapi fényes beszéde után ez majdnem felesleges vállalkozásnak látszik, teszem ezt attól a meggyőződóstői indíttatva, hogy a parlamenti eljárás helyes szokásainak az felel meg, ha a kormányt támogató pártnak soraiból is felhozatnak azok az iudokok, a melyek szavazatunknál mérvadók, hogyha a kormányt támogató párt soraiból is hozzájárulnak ahhoz, a mi a parlamenti vitáknak az itten történő szavazás előkészítésén kivííl második czélja: a közvéleménynek informálása erről a helyről. (Helyeslés a jobboldalon.) Beszédem keretéből egyet kizárok. Kizárom a visszatérést azokra a közjogi vitákra, a melyeket kiküzdöttflnk akkor, mikor az 1898: I. törvényczikket megalkotttuk. Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a ház asztalán levő kérdésnek közjogi oldalát illetőleg ma, midőn a kormányt támogatóknak soraiból szólalok fel, az utolsó hajszálig mindenben, ugyanazt mondhatom el és azt tarthatom fenn, a mit akkor mondottam, mikor a volt kormánynyal szemben a legélesebb ellenzéki állásponton álltam. Mikor az 1898: I. törvényezikket megalkottuk, akkor kifejtettem, hogy az nem vámszövetség, valamint nem vámszövetségi javaslat ez a javaslat sem. (Ügy van! a középen.) Akkor kifejtettem, mik az én meggyőződésem szerint a vámszövetségnek közjogi kritériumai, kifejtettem, hogy ezek a közjogi kritériumok nem találhatók fel abban a javaslatban, melyből később az 1898 : I. törvényezikk lett. Nem találhatók ebben a javaslatban sem. Ez a törvényjavaslat az 1898: 1. törvényezikktöl csak annyiban különbözik, hogy bizonyos közjogi biztosítékok, a melyekre én súlyt fektettem, s melyek e javaslatnak, ez intézkedésnek közjogi természetét kidomborítják, a melyek akkor az 1898: I. törvényezikk megalkotásakor csak képviselőházi és miniszteri nyilatkozatokban nyilvánultak meg, (Halljuk ! Halljuk! a baloldalon.) most magának a törvénynek szövegébe vannak beiktatva, (igaz Úgy van! a középen.) Igaz ugyan, hogy Barta Ödön t. képviselőtársam egy különbséget akar kimagyarázni akkori magatartásom közt és azon magatartásom közt, mely a jelen törvényjavaslathoz való járúlásomban nyilvánul. Nincs közjogi szempontból egy hajszálnyi különbség sem, csak az. hogy ez a törvényjavaslat az én közjogi álláspontomat formailag világosabban domborítja ki, mint amaz. Csak egy mondatra hivatkozott az én t. képviselőtársam, mely az eljárásban némi különbségnek látszatát idézi fel; arra, hogy én akkor azt is mondottam, hogy az a törvény, mely véglegesen fogja rendezni, véglegesség ugyan nincs a vilá-