Képviselőházi napló, 1896. XXII. kötet • 1899. április 17–május 16.

Ülésnapok - 1896-454

182 454. országos ülés 1899. május 3-án, szerdán. dessék az igazságügyi bizottsághoz, hogy ott átdolgozás tárgyává tétessék, bocsánatot kérek, ez most már nem tehető meg; ezt vagy elfogadja a ház, vagy nem. (Igás! Úgy van! a jobb- és baloldalon.) Szalay Károly képviselő urnak joga van kívánni azt, a mit az elnök úr javasolt, hogy az ő módosítása a bizottsági szöveg után külön tétessék fel szavazásra, hogy elfogadja-e a ház ezt a niódosítványt, igen, vagy nem ? Akkor a bizottsági szöveg elfogadása csak annyit fog jelenteni, hogy alapúi fogadja el 'a ház, fentartva még arra a módosításra való szavazást. Ezt, igenis, a képviselő urnak joga van kívánni. De azt, a mit Ugron Gábor t. képviselő úr mond, hogy a ház most a szava­zással oly kérelem felett döntsön, a mely nem lett előterjesztve, (Ellenmondás a szélső baloldalon.) az nem lehet. Bocsánatot kérek, a módosítás javaslatba hozása a szövegre nézve; vagy el­fogadja a ház ezt, vagy nem; ezt nem szabad halasztási indítványhoz kapcsolni. Nem az mon­datik a módosításban, hogy kérem visszautasí­tani a szöveget, hogy az a bizottságban újra tárgyaltassék, hanem az kéretik, hogy itt hatá­rozzon a ház. (Igaz! Úgy van! a jobb és bal­oldalon.) Hozzájárulok tehát ahhoz, a mit az elnök úr javasolt, mert ez mindenkinek a szá­mára megengedi, hogy igennel, vagy nemmel szavazzon. (Élénk helyeslés a jobb- és baloldalon.) Szalay Károly: Azt hiszem, hogy min­denki a maga szándékának a legjobb szószólója, magyarázója. Ugron Gábor t. képviselőtársam és Szilágyi Dezső t. képviselő úr nézetei azért különböznek egymással, mert valószínűleg Ugron Gábor képviselő úr figyelemre méltatta az én felszólalásomat, az igen tisztelt képviselő úr pedig nem, mert akkor, mikor én benyújtottam ezt a javaslatot, világosan hozzátettem, miután az én javaslatomon is lehet, sőt talán van is javítani való, én kapcsolatosan Visontai Soma t. barátom indítványához nyújtom ezt be, és ké­rem az igazságügyi bizottsághoz utasítani. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Hogy ez így történt, a gyorsírói jegyzetek bizonyítják. Elnöki Szilágyi Dezső! Szilágyi Dezső: Megengedi a t. ház, hogy felszólalásom értelmének megmagyarázására fel­szólaljak? (Halljuk! Halljuk !) A képviselő úrnak igaza van, ez a része beszédének figyelmemet elkerülte. De ha ez így van, a mint nem két­lem, magam is módosítom véleményemet ennek folytán, de akkor sem állhat meg, a mit t. kép­viselőtársam Ugron Gábor javasolt. Miért? Akkor sem lehet Visontai Soma képviselő úr indítvá­nyával ezt kapcsolatosan szavazásra feltenni, hanem külön kell feltenni azért, mert Visontai Soma képviselő úr indítványa megjelöli, milyen elvek szerint dolgozandó át a [170. és 171. §. A ki ezen utasítást az átdolgozásra elfogadja, igennel fog szavazni, a ki nem fogadja el, nem­mel fog szavazni. De ha Szalay Károly képviselő úr raódosítványa összekapcsoltatik vele, akkor csak azok szavazhatnak igennel, a kik mind­kettőt akarják elfogadni éá mindkettőt mint uta­sítást akarják az igazgazságügyi bizottságnak adni, de a ki csak az egyiket akarja, vagy csak a másikat, az sem igennel, sem nemmel nem szavazhat. Ennek folytán a felvilágosítás után módosítani kell a véleményemet. Az elnök által javaslatba hozott három kérdés feltétele helyes, csakhogy a Szalay Károly képviselő úr módo­sítványánál úgy teendő fel a kérdés, hogy uta­sítja-e a képviselőház az igazságügyi bizottságot, hogy ezen módosítvány értelmében dolgozza át a szöveget, igen, vagy nem? Ez azután egy külön szavazás attól, a mi a Visontai Soma kép­viselő úr indítványára történik. (Helyeslés.) Ugron Gábor: T. ház! Szilágyi Dezső képviselő úr most adott értelmezéséhez a kér­désnek miként leendő feltevésére nézve én is hozzájárulok. Elnök : T. ház ! Ekként a ház megállapod­ván a kérdés feltételére nézve, e szerint fogok eljárni. Hozzáteendőnek tartom még, hogy két­ségtelenül ellentétbe állott Szalay Károly kép­viselő úr beszédével az a módosítvány, melyet ő írásban beadott, mi pedig csak az Írásbeli szerint jártunk el, és e szerint kellett eljárnunk. A kérdés tehát az: elfogadja-e a ház a tör­vényjavaslat 3. §-ának 9. pontját, szemben Ra­kovszky István képviselő úr kiNagyási indítvá­nyával, igen, vagy nem? (Igen! Isem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik ezt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház a törvényjavaslat 3. §-ának 9. pont­ját elfogadta. Most már a törvényjavaslat 170. §-ánál legelőször felteszem a kérdést Visontai Soma képviselő úr halasztási indítványára és kérdem : elfogadja-e a ház Visontai Soma képviselőnek azon indítványát, hogy a szakasz újabb szöve­gezés végett a bizottsághoz utasíttassák vissza, igen, vagy nem? {Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik Visontai Soma halasztási indítványát el­fogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház a halasztási indítványt mellőzi. Kálmán Károly: Maradjatok ülve később is! (Derültség.) Elnök: Következik most már a második kérdés, tudniillik az, hogy a ház szemben Ra­kovszky István kiNagyási indítványával, elfo­gadja-e a törvényjavaslatot szövegében, termé­szetesen a nélkül, hogy ez Szalay Károly kép­viselő úr indítványának prejüdikálna. (Zaj bal­felöl.) A ház megállapodott a kérdés feltétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom