Képviselőházi napló, 1896. XXII. kötet • 1899. április 17–május 16.

Ülésnapok - 1896-448

448. országos ülés 1899. április 26-áii, szerdán. 53 meg, ennek következtében az összes fegyelmi iratok áttétettek a budapesti királyi ügyészséghez és az igazságügyi téren folyik most a dolog. Ennek következtében a fegyelmi eljárás befejezése függőben tartatik, hanem az mindenesetre annak rendje és módja szerint és a törvény alapján el fog intéztetni, és jog és igazság fog szolgáltatni a hírlapíró úrnak, 11 a a dolog esakugyan úgy történt, a mint a kérdés ma az aktákból előttem áll. Ez a rövid tényállás. Kérem, méltóztassék a választ tudomásul venni. (Helyeslés.) Polónyi Géza: T. ház! Elsősorban a magam részéről bocsánatot kérek, hogy a t. miniszterelnök urnak előbbi interpelláeziómra adott válasza alkalmával másfelé való hivatalos elfoglaltatásom miatt jelen nem lehettem. Örömmel veszem tudomásul, hogy a t. miniszter úr olyan választ adott, a melynek tudomás vételéhez szívesen hozzájárulhatok. A mi most már a jelen kérdést illeti, hát én nem is ezzel kapcsolatosan, hanem kapcsolatban a t. miniszterelnök úrnak az előbbi interpelláezióra adott válaszával azok számára, a kik keresik azt, hogy miben van a rendszerváltozás, utalok azokra a válaszokra, a melyeket a t. miniszterelnök úr adott, és nem tehetek mást, minthogy azt adoyális kötelezettséget rój jani le, hogy örömmel konstatáljam: ezen nyilatkozatokból igenis meglátszik, hogy Magyarországon szakítottak azzal a rendszerrel, a mely eddig fennállott, és igenis jogunk van egy jobb jövő reményében bizni. (Helyeslés. Úgy van! a szélső baloldalon.) A most adott választ tudmásúl veszem, de csak mint előzetes választ és ezt röviden indokolom. Természetes dolog, hogy akkor, mikor egy ügyben a büntető eljárás és a fegyelmi vizsgálat is folyamatba van, a t. miniszterelnök úr az ügynek ezen stádiumában más választ nem adhat, mint azt, hogy bevárandó ennek eredménye. Ha mégis most néhány szóval alkalmatlankodom, teszem azt a következő okokból: A múlt rendszernek egyik kicsucsorodó bűne volt különösen a fővárosban az, hogy a gyülekezési jogot, az egyéni szabadságot, és az egyéni tisztességet a legkevésbbé tisztelte az a hatóság, a melynek épen az volna a feladata, hogy a polgárok személyes szabadsága és testi épsége fölött őrködjék. (Úgy van! Úgy van! a szélső haloldalon.) Az a rendszer, t. ház, mely a mostani főkapitány alatt itt Budapesten életbelépett, odavezetett, hogy gyülekezések alkalmával, mihelyt az a főkapitány úrnak, vagy a felettes kormányhatóságának nem volt Ínyére, czélzatosan odavitte a polgárokat, hogy tömegesen reájuk rohanhasson és mindenekfelett, hogy a polgárokat semmiféle törvény által meg nem engedett módon való tettleges bántalmazással illesse, botokkal és bikacsökkel veresse az egyetemi ifjúságot, a mi egyáltalában nem volt megelőzése egy büntetésre méltó cselekménynek, nem megelőzése egy törvényekben tiltott cselekménynek, hanem botrányos módon való meggyalázása az ifjúságnak és a polgároknak. Ilyen eset volt az is, mely egyik vérlázító példáját szolgáltatta azon szerencsétlen és béna hírlapíró megbotozásával, melyet vele elkövettek, mikor részt vett egy népgyűlésen. Csak azért említem ezt fel, mert a bitntetőtörvénykönyv 473. §-a világosan ezt mondja (olvassa)'. »Azon közhivatalnok, a ki hivatalagyakorlásában valakit tettleg bántalmaz, vagy bántalmaztat, a mennyiben cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik: a hivatali hatalommal való visszaélés vétségét követi el, és hat hónapig terjedhető fogházzal büntetendő.« A régi rendszerhez tartozik az, t. képviselőház, hogy a polgárok saját személyes szabadságuknak védelmében kénytelenek, mint ez esetben is a hírlapíró volt, maguk menni panaszszal a büntető bírósághoz, hogy maguknak elégtételt szerezzenek. Én a jövendőben a kormányrendszer változásától azt is várom, hogy a mélyen tisztelt igazságügyi miniszter űr az alája rendelt királyi ügyészeknek, mint közegeinek adja meg a szigorú utasítást arra, hogy valahányszor ily hivatalból üldözendő bűntények előfordulnak, ezeket hivatalból üldözzék is. (Helyeslés balfelől.) Ezzel kívánnék példát adni arra, hogy jövőben ne türessék meg egy rendőrség, a mely rendszert csinál abból, hogy a törvényt lábbal tiporja, és a polgárok becsületét nemcsak, hogy nem becsüli meg, hanem lépten-nyomon megsérti. Azon reményben, hogy e téren üdvös változásnak nézünk elébe, és azon reményben is, hogy a büntető bíróság előtt lévén az ügy, az a megsértett hírlapírónak elégtételt fog szolgáltatni, tudomásul veszem a választ. (Helyeslés a szélsőbalon.) Elnök: Az interpelláló tudomásai vévén a választ, azt hiszem, a ház is tudomásul veszi. Következik a miniszterelnök úr válasza Buzáth Ferencz képviselő interpellácziójára, a főváros belterületén levő gyártelepek eltávolítása tárgyában. Széll Kálmán miniszterelnök: Buzáth Ferencz képviselő űr azt kérdezi tőlem, hogy mivel a főváros területén számos oly gyártelep létezik, a melyek a főváros rohamos fejlődése folytán ma már a legélénkebb forgalmú helyekre kerültek, ott a levegőt fertőzik, némely helyen a lakást úgyszólván lehetetlené teszik, — mivel indokolom ezen ügy elhanyagolását és szándékozom-e intézkedéseket tenni? Erre az interpelláezióra, a mely konkrét esetet nem hoz fel, hanem csak egész általánosságban állít fel egy tényt, hogy tudniillik a