Képviselőházi napló, 1896. XXII. kötet • 1899. április 17–május 16.

Ülésnapok - 1896-458

468, országos ülés 1899. májust 15-én, hétfőn. 233 Rakovszky István: Föl kell függeszteni az ilyen urat! (Élénk helyeslés és felkiáltások a haloldal hátsó padjain: El kell csapni!) Plósz Sándor igazságügymiöiszter; A vádhatoságnak feladata és hatásköre ugyanis telje­sen független a közigazgatási és fegyelmibiróság felfogásától és véleményétől is. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon és a baloldal hátsó padjain.) Ez igazolva van az 1886: XXIII. törvényczikk 16. §-ában is, mely a köztisztviselők elleni fegyelmi eljárásról szólva azt mondja, hogy a fennálló törvények és törvényes szabályok szerint bűn­tettnek, vétségnek, vagy kihágásnak tekintendő cselekmény folytán, a vizsgálat a büntető eljárás szabályai szerint eszközöltetik. (Élénk helyeslés a baloldal hátsó padjain és a szélső baloldalon.) Rakovszky István % Önök nem helyesel­nek? Különös! (Felkiáltások! a jobboldalon: Ez a törvény). Mohay Sándor: Minek helyeselni, a mi egészen természetes! Plósz Sándor igazságügyminiszter s Ennélfogva kötelességemnek tartottam a királyi ügyészt utasítani, hogy báró Splényi Ödön ellen, az Engel József fiai czég elleni borhamisítási kihágási ügyben követett eljárás miatt, a büntető törvénykönyv 478. §-ába ütköző és hivatalból üldözendő hivatali hatalommal való visszaélés miatt a bűnvádi eljárás megindítása iránt indít­ványt tegyen. (Élénk helyeslés a baloldal hátsó padjain és a szélső báloldalon.) Azt hiszem, a meg­támadott rendőrtisztviselő érdekében is állhat, hogy az ügy tisztáztassék. Az eljárást részemről különben figyelemmel fogom kisérni, és kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Éljenzés balfelől.) Elnök: Az interpelláló képviselő nem lévén jelen, kérdem a házat, tudomásul veszi-e a választ? (Felkiáltások: Igen!) A képviselőház a választ tudomásul veszi. Következik a kereskedelemügyi miniszter válasza Sima Ferencz képviselő interpellácziójára. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter : T. ház! Előre kell bocsátanom magya­rázatát annak, hogy miért nem válaszoltam eddig ezeninterpelláczióra. Miniszterré valókinevezteté­sem után pár héttel értesítettem Sima Ferencz kép­viselő urat, hogy válaszolni kívánok neki; ő azon­ban előttem kijelentette, hogy nem tartja szük­ségesnek a választ és nem tart rá számot. Ebből azt következtetem, hogy talán a formalitások­nak is megfelelve, az elnökségnél is bejelentette, hogy nem kivan választ. Ügy látszik, hogy ezt nem tette, és miután az interpellácziók nyilván­tartatnak, nehogy úgy tűnjék fel, mintha én a vá­lasz elől kitérni akarnék, daczára annak, hogy nincs itt, tovább a választ el nem halaszthatom, KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXII. KÖTET. és ezért engedje meg a t. ház, hogy válaszoljak. (Derültség.) Sima Ferencz képviselő úr hivatali elődöm­höz 1898. évi deczember hó 17-én a következő interpellácziót intézte (olvassa): »Van-e tudo­mása a kereskedelmi miniszter úrnak arról, hogy a lex-Tiszának nyilvánosságra jövetele után, tehát folyó hó 7-én reggel Szentesre, pártom elnökéhez egy táviratot intéztem, melyben fel­hívtam figyelmét, hogy a lex Tisza az alkot­mány lerombolását s a nemzetnek forradalomba kergetését jelenti, miért a párt legyen készen a haza védelmére. Ezen táviratomat a budapesti központi távírda hivatal visszatartotta a nélkül, hogy ezen tettének okát akár a távirat felvétele előtt, avagy mind a mai napig velem tudatta volna. Van-e valamely titkos miniszteri rendelet, mely a kormánynak nem tetsző, avagy érdekében nem álló táviratok visszatartására utasítanák a távirda-hivatalokat? Ha van, mely törvény ad felhatalmazást a miniszternek ilyen rendelet ki­adására ? Ha nincs ily rendelet s a központi távirda-hivatal önkényből követte el táviratom visszatartását, akar-e a miniszter sürgős vizsgá­latot rendelni el, hogy a budapesti központi távirda-hivatalnak a btínfenyítő törvény üldözése alá eső eme törvénytelen eljárása minden irány­ban megtoroltassék ?« Csakugyan úgy van, t. ház, hogy Sima Fe­rencz t. képviselő úr deczember hó 7-én a követ­kező sürgönyt menesztette Szentesre : »Káíay János, Szentes. Elnök úr, a kormánynak alkot­mányunk széttiprása iránt tervbe vett merény­lete a nemzetet forradalom elé állítja, készen legyenek a haza megmentésére. Sima képviselő.« Erre vonatkozólag a központi távirdahivatal jelentést tett, és a kereskedelemügyi miniszter úr a táviratnak visszatartását és expediálásának betiltását határozta el. (Felkáltások a szélső bal­oldalon: Elég helytelenül!) Alapította ezen intéz­kedést hivatali elődöm a Távirda Szabályok 3. §-ban foglalt határozinányokra. Ezek nem valami titkos rendeletek, ezek nyomtatásban közkézen forognak, és ezen szabályok 3. §-a a követ­kezőket tartalmazza: »Azon magántáviratok, melyek az állam biztonságát veszélyeztető, az ország törvényeivel ellenkező, vagy a közrendbe és erkölcsiségbe ütköző tartalommal birnak, a továbbításból kizáratnak.« Itt azután részleteseti meg van mondva, hogy mi történjék egy ilyen sürgönynyel, többek közt az, hogy tulajdonosa vissza nem kapja, de neki a díj visszafizettetik. Ez adja a magyarázatát hivatali elődöm intéz­kedésének. Miután itt nem titkos rendeletről, hanem érvényben levő és általánosan ismert, közkézen forgó rendeletről van szó, s miután ebben a sürgönyben csakugyan a közrend elle­nében igen veszélyes fenyegetés tartalmaztatik, 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom