Képviselőházi napló, 1896. XXII. kötet • 1899. április 17–május 16.

Ülésnapok - 1896-455

§08 * 5S- »>*szágos Blés 1898. május 4-én, csüt5rt5k5n. féle beavatkozás, és abszolúte semmiféle idegen tényezőnek befolyása az én álláspontomra be­folyást nem gyakorol, és a minisztertanácsra sem, mert csak az volt a döntő, hogy a dolog nincsen annyira elkészítve, hogy felelősségem teljes tuda­tában az életbeléptetést a minisztertanácsnak javasolhattam volna. így tehát, mikor a kép­viselő úr beszél külügyminiszterről, és mindenféle utazásokról és beavatkozásokról, akkor, mielőtt ezen dolgok még előfordultak, mert ezek később történtek, természetes, hogy csak e külső dolgokat tudhatja, hiszen a belső dolgokra nézve nem is lehet informálva, és így csak feltevésekről beszélhet; már előre jeleztem a minisztertanács­nak, e tekintetben tehát még az események lánczolatánál fogva sem állhattam semmiféle be­folyás alatt. A t. képviselő úr azt kérdezi, hogy az a tarifa, a mely a lapokban megjelent, az-e, a melyet a kormány életbe léptetni szándékozik ? Erre csak azt jegyezhetem meg, hogy a kor­mány tarifáját csak akkor fogja ismerni a t. képviselő úr, a mikor az ki lesz hirdetve. Én ennek megállapításánál a forgalom és mindenféle nemzetgazdasági tényező figyelembe vételével járok el, de a tarifát csak akkor lehet elbírálni, ha a kormány azt publikálta és annak életbe­léptetéséről intézkedik. Akkor lesz alkalom a felett is ítéletet mondani, hogy helyesen jártam-e el, igen, vagy nem ? Osmerjtik nemzetgazdasági és nemzetközi kötelességeinket, ezeknek szigorúan megfelelünk. Azt kérdezi továbbá a t. képviselő úr, hogyha nem külbeavatkozás folytán halasztották el a díjszabás életbeléptetését, melyek azok a bei­kormányzati okok, a melyek e halasztásra a magyar kormányt késztették. Ezt már megmondtam. Azt kérdi továbbá, hogy megakarja-e óvni a magyar kormány a díjszabás meghatározásában és annak életbeléptetésében és foganatosításában Magyarországnak a nemzetközi szerződésekbe szerzett szuverén jogát. Feltétlenül és határo­zottan meg, mert ez kötelességem. Tekintetbe veszünk minden nézetet, minden panaszt és kérel­met, a mely igazságos, bármelyik oldalról jön, de nem fogunk tekintetbe venni semmiféle panaszt és semmiféle kérelmet, bármely oldalról jöjjön az, ha az nem helyes. (Helyeslés.) Kérdi továbbá a képviselő úr, hogy a díj­szabás megállapításánál kikérte-e a magyar kor­mány a magyar szakkörök véleményét. Igenis a szakkörök meg voltak kérdezve, nem ugyan minden érdekelt, az igaz, a mi talán panaszra is Szolgáltathatott okot, de méltóztatik tudni, hogy némely dolgokban nem mindenkit szoktak meg­kérdezni. De alapos tárgyalás alapján készítte­tett el a kérdés, és most is folyamatban van a munka, és ha kész lesz, a t. képviselő úr akkor meg fog győződhetni arról, hogy mily módon lett megoldva. Akkor fogja azután ez a bírálat­nak tárgyát képezhetni, a melynek tekintetében én minden felelőséget magamra vállalok. Végűi azt kérdezi a t. képviselő úr, hogy mikor szándékozik életbeléptetni a magyar kor­mány a tervezett Vaskapu díjszabást. Mihelyt kérem elkészültem mindennel és a miniszter­tanácsnak előterjesztést téve, felhatalmazást nyerek az életbeléptetésre, azonnal életbe fogom azt lép­tetni. (Egy hang a baloldalon: Határidőt tessék mondani!) Határidőt mondani az ilyen dologban, t. képviselőház, egyáltalában lehetetlen. Polónyi Gézaí Az alatt veszítjük a pénzt! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter: Nem tehetek róla, de míg az egész teljesen, alaposan kidolgozva nincs és a végre­hajtásnak minden biztosítékaival nem birok, méltóz­tassék elhinni, hogy lehetetlenség komoly és határozott igéret tenni, (Helyeslés a jobboldalon.) de mihelyt elkészülök, erre nézve meg fogom tenni az előterjesztést és akkor a díjszabást életbe fogom léptetni. Kérem válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Pichler GyŐZő: T. képviselőház! Méltóz­tassék megengedni, hogy néhány szóval reflek­tálhassak Hegedüs Sándor miniszter úrnak imént elhangzott feleletére. (Halljuk! Halljuk!) Teljesen konczedáltam beszédem bevezetésé­ben, hogy meg vagyok róla győződve, hogy azon jogi fejtegetéseknek nagy részét, melyeket előre­bocsátottam, mindenki tudja. Csak azért tartot­tam szükségesnek ezeket feltárni, hogy szemben azon agitácziókkal, melyek Ausztrában folynak, némi viszhangra találjanak az ellenérvek is itt a parlamentben. (Helyeslés a szélső baloldalon.) T. ház! Meglehet, hogy a financziális részre nézve tévedésben vagyok; kijelentem azonban, hogy ez a tévedés csak összegre nézve foroghat fenn, de magára a dolog lényegére nézve nem. Az kétségen kivtil áll, hogy a kormány nem lépte át a nemzetközi szerződésben elvállalt kötelezettségeket. De egy igen veszélyes kérdést említett a kereskedelmi miniszter úr, a melyre most nem reflektálok, mert beszédemben sem hoztam ezt fel, ez a nemzetközi és tranzitó for­galom fejlődése és a mit a t. miniszter úr ezzel kapcsolatban mondott. Erről azért nem szóltam, mert csak oly módon szólhattam volna róla, a mint a kereskedelemügyi miniszter úr is tette, hogy egyszerűen csak egy bizonyos mondatba fűzi azt a szót, de erre nézve semmi pozitív dolgot nem mond. Engedje meg a miniszter úr, hogy egyetlen­egy dologra reflektáljak abból, a mit feleletében a t. miniszter úr mondott, a mi a magva a fele-

Next

/
Oldalképek
Tartalom