Képviselőházi napló, 1896. XXII. kötet • 1899. április 17–május 16.

Ülésnapok - 1896-453

458. országos Illés 1899. május 2-án, kedden. 159 én magamévá tettem, úgy, a mint van. ahhoz ragaszkodom, úgy, a mint van; (Éljenzés jobbfelől.) mert loyálisan akarom megtartani azt, a mit azon a napon e házban, midőn ezen helyet elfoglaltam, kifejtettem, midőn politikámnak alapelveit fejtegettem; (Éljenzés jóbbfelől.) nemcsak ez a természete a javaslatnak, a kompromisszum természete teszi azt sajátságossá, hanem nézetem szerint ebben a törvényjavaslatban magában van egy bizonyos megalkuvás, bizonyos tranzakczió az eltérő felfogások közt. És ezt nem hibául rovom fel. Mert nem mindig azok a törvények az üdvösek, a melyek egy merev elvi szempontból indulnak ki. Sokszor azok a törvények a czélirányosak és helyegek, és felelnek meg igazán ezéljuknak, melyek a gyakorlati életnek eleget téve, azzal bizonyos tranzakczióba lépnek. Hát nem tranzigál-e magamagával mindenki, mikor ezt a törvényjavaslatot megszavazza? És most nemcsak ezen szakaszokról beszélek, hanem a törvényjavaslat egészéről és érdeméről. Nem tranzigábe magamagával mindenki akkor, midőn reáruházza a kúriára azt a jogot, a mi elvi szempontból kétségtelenül ennek a háznak szuverén joga ? (Helyeslés. Ügy van! Úgy van ! jobbfelól.) Miért teszi ezt? Egy nagy ezélért. Mert csak nagy ezélért szabad ezt tenni. Azért teszszük, mert a köztudatba ment át bizonyos gyanú, a választások tisztaságát megtámadó bizonyos gyanú. A választások tisztasága felett eddig őrködő eljárás iránt kételyek és aggályok terjedtek el a köztudatban. És azt hiszem, a parlament tartozik önmagának azzal, hogy legalább megkísérelje a legnagyobb tekintélylyel biró fórumot, a legmagasabb bíróságot bizonyos időre felruházni azzal, hogy a kérvényekkel megtámadott választások feletti bíráskodást gyakorolja. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a szélső baloldalon.) Ezzel a tekintettel a választások fontosságának nagy czéljáért lép kompromisszióra, ezzel tranzigál mindenkép ki a törvényjavaslatot támogatja, mert tisztán elvi szempontból, a parlament szuverenitásának szempontjából nem lehetne kiadni ezt a jogot a parlament kezéből. (Igaz ! Ügy van ! a jobb- és a szélső baloldalon.) Mit akarunk elérni, t. képviselőház? A czél az, hogy a mennyire emberileg lehetséges, azt a nagy, ideális dolgot megközelítsük és elérjük, ha lehet, hogy minden polgára ennek a hazának, politikai meggyőződése szerint és nem perturbált, nem presszió alá helyezett, nem megvesztegetett politikai meggyőződése szerint adja le szavazatát, a mikor a népfelség legszentebb jogának gyakorlatában az állam ügyeinek vezetésében, az állami hatalomban közvetve résztvesz. Ez a nagy czél. Hogy akarjuk ezt elérni? Azzal, hogy megakarjuk tisztítani a választásokat azoktól a befolyásoktól, a mely befolyások a meggyőződés önállóságát zavarják és a meggyőződést meghamisítják. Kivánjuk ezt tenni három irányban: a pénzbeli előnyök nyújtása, a hivatalos hatalommal való visszaélés és a lelkíhatalom útján való presszió gyakorlásának korlátozása által. (Élénk helyeslés a jobb- és a szélső baloldalon.) Már most, t. képviselőház, ezt a czélt a javaslat bizonyos tiltó és korlátozó rendelkezésekkel akarja elérni, a melyek az első fejezetében vannak lefektetve, — és szankczióval vannak ellátva, — igyekezünk ezt elérni különböző rendelkezésekkel. Lehet, hogy ezeknek egyike-másika kifogásolható bizonyos egyoldalú szempontból, talán nem is tökéletesek, mert hiszen semmi emberi míí nem tökéletes, de én arra kérem a t. képviselőházat, és mindenkit, a ki ezt a javaslatot bírálja és akár hallgatólag bizonyos ellenszenvet érez iránta, akár nyíltan kifejezésre hozza ezt az ellenszenvét, arra kérem, hogy ezt a javaslatot és annak minden rendelkezését összefüggésben legyen szíves megbírálni, mert mindezek a kérdések összefüggnek és egy egészet képeznek. A.z nem járja, hogy valaki a javaslatból kivegye azt, a mi neki nem tetszik, és megtartsa azt, a mi neki tetszik; beletegye azt, a mi neki kedves, és kiNagyja azt, a mi neki nem kedves. (Igaz! Úgy van! a jobb- és a szélső baloldalon.) Bizonyos ellensúlyozás, bizonyos egyensúlyozás, bizonyos egyenlő mértékkel való elbánás mindazon dolgokra nézve, a melyek a választás tisztaságát befolyásolják, szükséges, az én felfogásom szerint é-t ezen ellensúlyozó proczesszusnak, a tranzakczióknak eredménye aztán ez a törvényjavaslat, a melyet vagy egész összeségében méltóztassék elfogadni, vagy épen nem elfogadni, de válogatni az egyes szakaszok között, ez egyes rendelkezések között, úgy, hogy azt mondjuk: az első, második szakaszt, vagy a harmadik szakasznak 1., 2., 3., 4., 5. czikkelyét elfogadjuk, mert a mi szempontunknak kedvez, vagy nekünk kedves, vagy mi azt jónak tartjak, de a 7, 8, 9dket nem fogadjuk el, vagy talán megfordítva, az ily eljárás nem helyes, nem járja, és nem is vezethet eredményre. (Zaj a baloldal hátsó padjain. Elnök csenget.) A ki biztosítani akarja az e^yik részt, fogadja el a másikat is, vagy legalább méltányolja azt, akkor azt hiszem, helyesen fog a törvényjavaslat felett ítélni. (Helyeslés a jobb- és a szélső baloldalon.) Már most rátérve e szempontból magára a szakaszra, mindenekelőtt bátor vagyok egyet előrebocsátani ; figyelemmel kisértem a felszólaló képviselő urak beszédeit és minden argummtácziót, (Zaj a baloldal hátsó padjain Elnök csenget.) a mely a javaslat ezen szakasza ellen felmerült. Egy henyomás alul nem szabadulhatok. Az a körülmény, hogy nem is annyira azokat a tényeket támadjákj a melyektől ezek a czikkek a választásokat •?