Képviselőházi napló, 1896. XXII. kötet • 1899. április 17–május 16.
Ülésnapok - 1896-443
10 448. országsa filés 1899. április 17-én, hétffin. zásának felhatalmazása útján köthette le, csak Magyarország törvényhozásának szankcziónáiása mellett jöhetett létre ily szerződés. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Én ezen ujabb közjogi inczidens miatt voltam bátor felszólalni s azt hiszem, hogy a t. igazságügyminiszter úr argumentálása nem fog megczáfolni a tekintetben, hogy itt tévedés forog fenn, hogy 8 Felségének ilyen jogot nem szándékozunk adni, mert ilyen jogot magának nem is vindikál. Örvendetes tudomásul veszem azonban, hogy végre tisztázódnak a fogalmak. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Plósz Sándor igazságügyminiszter: T. ház ! Azt hiszem, hogy Barta Ödön képviselő úr engem félreértett; én azt mondtam, hogy oly szerződések aláírásánál, melyekben 8 Felsége van, mint szerződő fél megnevezve, a milyen számos szerződésünk van, s melyeket az 8 meghatalmazottja ír alá, ki a szerződésben is meg van nevezve, az aláírás mellett nem kell és nem is lehet kitenni azt, hogy a szerződés Ausztria és Magyarország nevében íratott alá, hanem a meghatalmazott, úgy mint az mindig történt, egyszerűen ajáirja a szerződést. Barta Ödön: Ez csak hadüzenet lehet, egyébhez nincsen joga ő Felségének. (Felkiáltó sok a szélső baloldalon: Ügy van! Nem köthet szerződéseket!) Plósz Sándor igazságügyminiszter: Az egészen más kérdés, hogy a szerződésnek be kell-e czikkelyeztetnk vagy nem, itt egyedül az aláírás formájáról van szó. Igen csodálkozom, hogy ebben méltóztatnak valami megütközni valót találni. Ez minden szerződésben úgy van, és nem is lehet máskép. Ezt voltam bátor csak megjegyezni. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, kivan még valaki szólani? Ha senkisem kivan szólani, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) A ház többsége a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Dedovics György jegyző (Olvassa a törvényjavaslat czimét, bevezetését és czikkeit, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnöki E szerint a törvényjavaslat általánosságban és részleteiben letárgyaltatván, harmadszori felolvasása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a felállítandó honvéd-főr eáliskola és két badapró-iskola ezéljaira szolgáló építkezések költségeinek fedezésére szükséges póthitelről szóló törvényjavaslat. (írom. 447, 453). Az előadó úr kivan szólni. Szerb György, a pénzügyi bizottság előadója: T. képviselőház! A midőn az 1897: XXIII. törvényczikkel a honvédelmi miniszternek a két hadapród-iskola, valamint az alreáliskola építésére 3,500.000 forint bocsájtatott rendelkezésére, akkoriban nem voltak megjelölve sem a városok, sem pedig azon városokban azon vidék és hely, a hol ezek az építkezések létesíttetni fognak. Építkezés közben azonban kitűnt, hogy ezen előirányzott költség nem lesz elegendő, mert egyrészt földmunkálatok, másrészt a kisajátítási költségek, harmadszor pedig a változások, a melyeket ezen helyiségek czélszerű berendezése okvetlenül szükségessé tett, oly költségeket okoztak, a melyeket sem előrelátni, sem előirányozni nem volt lehetséges, ágy, hogy a hónvédelmi miniszter a megszavazott költségekkel nem jöhetett ki. Ennek következtében a honvédelmi miniszter a jelen törvényjavaslatban egymillió forint póthitelt kér, és kifejti azon indokokat, a melyek alapján ezt teszi. Nevezetesen az előre nem látható kisajátítások, — mert azt hitte, hogy a városok a telkeket ingyen fogják adni, de ez nem történt meg — Pécsett és Sopronban egymagukban 77.000 forintnyi többköltséget okoztak, továbbá az alapozási munkálatok, a melyeket szintén nem lehetett előrelátni, hasonlóképen tetemes többköltséget okoztak, a mi 263.000 forintot tesz ki. A feltöltési, a leásási, az útkészítési munkálatok, a melyeket szintén nem lehetett előrelátni, magukban véve 388.900 forint költségtöbbletet tettek ki. Nemkülönben szükséges volt egészségügyi szempontból az új intézeteket összeköttetésbe hozni a városok csatornázási rendszerével, a mi 92.000 forintnyi többköltséget okozott. Szükséges volt továbbá úgy takarékossági, mint egészségügyi szempontból a kontemplált világítás helyett villamos világítást rendezni be, a mi egyszerre ugyan többköltséget okoz, évek múlva azonban tetemes megtakarítással jár. Ez 73.000 forintnyi többköltséget okozott. Azonkívül a helyiségeknek gyors építése folytán azok nem száradhatván ki teljesen, e czélból — hogy október elsején megkezdhessék már a tanfolyamot, — szükséges volt ezeket kellőleg kiszárítani, és ez magában véve közel 100.000 forintnyi többköltséget okozott. Miután a honvédelmi miniszter ezen többszükségletet kellőleg indokolta és a pénzügyi bizottság is hozzájárult ezen indokoláshoz, ajánlom a törvényjavaslatot elfogadásra. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök í Kivan valaki szólani ?
