Képviselőházi napló, 1896. XXII. kötet • 1899. április 17–május 16.

Ülésnapok - 1896-452

452. országos ülés 1899, májas 1-én, hétfőn. 137 »In den Tagén der Noth eríährt auch der Staat, was die lebendige Unterstützung der geis­tigen Mächte der Kirche für ihn bedeutet«. T. képviselőház! íme tessék, a Kanzel­Paragraph szerint ezeket tenni nem szabad, ez tiltva van; de, t. képviselőház, és ezzel végzem felszólalásomat, fájlalom azt, hogy a Széli-kor­mány átvette azokat a határozatokat, hogy ezek­kel a Széli-kormány magát identifikálja; fáj­lalom ezt, mint egyházam hű fia, fájlalom, mint állampolgár. Higyjék el, hogy én a béke em­bere nem vagyok; az én elemem a faarcz, de a legnagyobb szerencsétlenségnek azt tartom, ha az egyház az álammal harczba lép. (Igaz! Úgy van! a baloldal hátsó padjain.) És engedje meg Veszter Imre t. képviselőtársam, hogy én is a nagy karrieremet, mint ő, megkezdjem. (Derültség a baloldal hátsó padjain.) En fáradoztam, hogy e kérdésben a béke létesüljön, én a békét okvet­lenül szükségesnek tartom, szükségesnek tartom különösen ezekben a nehéz időkben, mert közel látom az időt, midőn a társadalmi bajok legyő­zésére minden egyenlőség, szabadság és testvéri­ség kevés lesz, mikor önöknek folyamodniuk kell majd az egyház istápolásáért és segítségeért. (Igaz! Úgy van! a baloldal hátsó padjain.) Molnár János: Tették is már! Rakovszky István; Szükséges lesz a szó­szék, a melyet most elakarnak némítani, és azt az egyet tartsák mindig szem előtt, hogy a szó­szék trónokat sohasem döntött le, de igenis a legbiztosabb istápolói, a legbiztosabb oszlopai az államra és a dinasztiára nézve ama szavak voltak, a melyeket a szószékről hirdettek, a me­lyek nem egy kétkedő lelket megerősítettek és megtartottak a hűségben állam és dinasztia iránt. (Úgy van ! Úgy van ! a baloldal hátsó padjain ) T. képviselőház! Ha itt lesz a nagy szo­cziális kérdés, mely óriási lépésekkel közeledik, akkor önök, ha most mindezeket a nagy szem­pontokat, a dinasztikus érdekeket, az állam bé­kéjét szem előtt nem fogják tartani: akkor, mikor majd a pánezélos kasszák ellen indul az áramlat: akkor jó lesz a szószék, mint már egy­szer jó volt, mikor ott lenn az agrárszoczializ­mus felütötte fejét. (Úgy van! a baloldalon.) T. képviselőház! Egy határozati javaslatot vagyok bátor beterjeszteni, a mely ekként szól: »Mondja ki a ház, hogy a 3. §. 9. pontja, valamint a törvényjavaslat 170. és 171- §-ai kiNagyandók.« (Élénk helyeslés és éljenzés a bal­oldal hátsó padjain.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök (csenget): Az ülést újból megnyitom. Nyegre László jegyző: Olay Lajos! Olay Lajos: T. képviselőház! Nem volt szándékom felszólalni, de Rakovszky István kép­KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXII. KÖTIT. viselő úrnak a nyilatkozata után köteles va­gyok a saját álláspontomat igazolni. (Halljuk! Halljuk !) T. képviselőház ! Rakovszky István képviselő úrnak tökéletesen igaza volt, a mikor azt mon­dotta, hogy Tisza Kálmán volt miniszterelnök úr Róma befolyását kérte. Hát ha szíves lesz meg­hallgatni, én hozzá teszem még, hogy ezen ké­résnek nagy eredménye is volt. Tudom pozitive, magam olvastam egy érseknek a papokhoz inté­zett leiratát, ez volt pedig a boldogult Haynald Lajoa kalocsai érsek, a melyben nemcsak azt kívánta,hogy a papokTiszaKálmán jelöltjei ellen ne szavazzanak, hanem imperative megrendelte, hogy minden kalocsai egyházmegyéhez tartozó pap ismerje kötelességének a Tisza-párt jelöltjei, vagyis az akkori kormány jelöltjei mellett sza­vazni. Mi következik ebből, t. ház? Következik az, hogy Rómának a katholikus papokra föltét­len befolyása van. Juriss Mihály: Nagyon természetes! Olay Lajos: Ez így is van. De disztingvál­junk. A vallás és hyerarchia között óriási különb­ség van. Minden tisztességes ember tiszteli más nak a meggyőződését, legyen az illető katholikus, református, lutheránus, vagy zsidó. De az az ember, a ki vallás ellen, bármelyik vallás ellen izgat, helytelen cselekedetet mivel, szerintem nem követ el becsületes dolgot. Azonban meg kell különböztetni a vallást a hyerarchia szerve­zetétől. A katholikus hyerarchia szervezete oly tökéletes, oly remek emberi mü, a milyennek párja e világon nincsen. Az oly erős, hogy az minden tagját összetöri, ha a hyerarchikus szer­vezettel szembe mer szállani. Hogy más példát ne hozzak fel, ott van Bismarck esete. Neki is Canossába kellett mennie. Ennek következménye az, hogy a római katholikus pap, ha csakugyan ellentétbe jut Róma érdeke az ország érdekével, Róma utasítását köteles követni, mert ha Róma utasítását nem követné, akkor meg van semmi­sítve ; megvonják tőle a kegyszerek kiszolgálta­tási jogát. (Nagy zaj és ellenmondás balfelöl.) Várossy Gyula: Én ilyet nem ismerek, mint katholikus pap. (Zaj.) Olay Lajos: így ismerem a dolgokat. De már most különböztessünk : a lelkiekben paran­csol Róma, parancsa minden katholikus emberre kötelező s így rám nézve is; vallási dolgokba meg is hajlom előtte s nem ismerek el felettem más hatalmat, mint Rómát. De e.bből nem követ­kezik az, hogy a lelkieken kivííl más dolgokba is beavatkozhatik. Már pedig az én t. képviselő­társam: Várossy Gyula, ki közbeszólott, el kell, hogy ismerj 6j hogy Róma nemcsak a lelkiek feje, hanem, hogy Róma azonkívül, hogy a lelkiek­ben parancsol, még nagy politikát is ííz. Nagyon jól tudjuk, hogy Róma ma nincsen a hármas 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom