Képviselőházi napló, 1896. XXII. kötet • 1899. április 17–május 16.

Ülésnapok - 1896-443

g 443. országos ülés 1899. április 17 én, hétf«n. Ugyanis az »osztrák-magyar monarchia« kifejejezés előfordul számtalan kereskedelmi és postaszerződésben, számos konzuli egyezményben, védj egy-oltalmi, s filoxera elleni óvintézkedések iránti egyezményekben, számos hajózási s más nem igazságügyi természetű szerződések és egyezményekben, még pedig részint az illető szerződések és nyilatkozatoknak czíraeiben, bevezetésében, vagy szövegében, részint a beczikkelyező törvényes rendelkezésben. Az ilyen preezedens esetek száma törvénytárunk tanúsága szerint meghaladja a nyolczvanat! De előfordul az »osztrák-magyar monarchia* kifejezés a Szerbiával a Nagyatékok körüli eljárás szabályozása, a gyámság és gondnokság ideiglenes rendezése és a polgári állapotra vonatkozó okiratok közlése iránt kötött államszerződésben is — 1882: XXXIII. törvényczik 4., 8. és 11. czikkei, — sőt vannak államszerződéseink, melyek kizárólag s tisztán igazságügyiek, s azokban is gyakran használtatik az osztrák-magyar monarchia elnevezés. Ilyen tisztán igazságügyi természetű a NagyBritanniával kötött kiadatási szerződés — 1874: II. törvényezikk 4. és 12. czikke — a hol az említett kifejezés előfordul; találkozunk ugyancsak ezzel az elnevezéssel a Németalfölddel kötött kiadatási szerződés 1881:XVHI. törvényezikk 10. czikkében; valamint a Belgiummal ugyan e tárgyban kötött szerződés 1881: XIX. törvényezikk 6. czikkében; a Monacóval kötött kiadatási szerződés 1887 : VI. törvényezikk 6. czikkében; végűi az irodalmi, vagy művészeti művek szerzői jognak kölcsönös oltalma végett Nagy-Britanniával kötött államszerződés 1894 :X. törvényezikk 8. czikkében szintén az osztrák-magyar monarchiáról van szó. Mindezen elősorolt s 1871 -tői mai napig törvénytárunkba iktatott számtalan preezedens esetek azt hiszem, elegendők arra, hogy a t. ház a jelen esetben minden nagyobb aggály nélkül megszavazhatja a jelen törvényjavaslatot, annál is inkább, mert Magyarország a többi szerződő államokkal szemben semmiféle olyan kötelezettséget nem vállal, melyet eddig szerződés nélkül is ne teljesített volna, s csupán az eddigi tényleges gyakorlat nyer időleges szabályozást, mely engedmény öt évre szól, s hat hóval az öt év lejárta előtt felmondandó, különben hallgatag öt évre megújul. Ajánlom a törvényjavaslatot elfogadásra. (Helyeslés a jobb- és baloldalon.) Elnök: Kivan még valaki szólani? Madarász József: T. képviselőház! Csakis a t. előadó úr utolsó kijelentésére kívánom, és csakis saját meggyőződésemet kifejezni. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) A t. előadó úr jónak látta beszéde utolján azt mondani, hogy ezen kifejezés: »osztrák-magyar monarchia* nem képezhet én szerintem magyarul sérelmet, szerinte magyar-latinul gravament. Tehát megjegyzem először, oly tisztátalan magyarsággal kezd a képviselőház is, tagjai is beszélni, hogy a ki a régi magyar törvényeket átolvassa, áttanúlja és átérzi, a különbséget egyszerre megtalálja. Hogy az a kifejezés 1870. év óta talán 80-szor, vagy talán többször is előfordult, sérelmet nem képezhet, — már ez a vélemény mutatja az előző korok alkotmányos és a jelen kornak alkotmányellenes érzületét. (Ügy van! Ügy van ! a szélső baloldalon.) Nem kívánom ezt a kérdést felhasználni arra, hogy e tekintetben általános vitát és végzést idézzek elő; nem kívánom először azért, mert még nagyon jó elején vagyunk annak a kornak, a mely korra nézve én is bátor voltam csak röviden jelezni, mikor más helyen ülhettem, hogy úgy látszik, virrad. Nagyon korán van még azt gondolni, hogy azon sok nemzet- és alkotmánybiztosíték és törvényellenes intézkedések mind egyszerre megjavíttassanak, hogy Magyarország törvényei biztosíttassanak, hogy Magyarország önálló állam legyen. Csak annyit vagyok bátor kijelenteni, hogy mind régi törvényeink, mind maga a jelen 1867-iki, a nemzet akkor? képviselőinek többsége által kisebbsége ellenére törvény mellőzésével történt megkoronázás után is igenis Magyarország mindig önálló állam mint magyar királyság, és így, mint ilyen, fejedelemség, vagy monarchia állott fenn. Ellenben Ausztria régebbi törvényeinkben örökös tartományok neve alatt szerepelvén, ott egy osztrák császársági, vagyis nem a nemzet és a király között önkéntes alkotmányos hozzájárulási törvény, hanem egy kegyelembeli alkotmány létezik. (Ügy van! Ügy van! a szélső baloldalon.) Tehát igenis alkotmányos törvényeink és alkotmányunknak minden biztosítékai világossá teszik azt, hogy ezen elnevezés, hogy osztrák-magyar monarchia nem sérelem, hanem alkotmányellenes törvénytelenség. Ezt kívántam csak mint hazám önállóságának és függetlenségének életem kezdetétől, remélem, életem végéig önzetlen híve, kijelenteni. (Elénk helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon.) Plósz Sándor igazságügyminlszter: T. ház! Minthogy a haágai nemzetközi egyezmény igazságügyi, tehát oly tárgyról intézkedik, mely Magyarországnak és Ausztriának is önálló rendelkezési köréhez tartozik, ezen közjogi állapotnak teljesen megfelelő az lett volna, ha a szerződés aláírásánál a monarchia két állama, mint Ausztria és Magyarország jeleztetik meg. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Azonban legyen szabad mégis a t. háznak becses figyelmét a következőkre felhívnom. Az osztrák-magyar monarchia elnevezés mindenesetre megjelöli a mo-