Képviselőházi napló, 1896. XXII. kötet • 1899. április 17–május 16.
Ülésnapok - 1896-451
JJ4 *S:L országos ülés 1899. április 29-én, szombatos. fordulnak elő, milyenekre a t. képviselő úr czélzott, 30 év példája bizonyítja azt, hogy azokban a kerületekben ezen a réven ölték meg a szabad választást. (Úgy van! a szélsőbalon.) Épen azért, miután ez főtényező arra nézve, hogy a választások szabadsága és tisztasága lehetőleg biztosítassék, mert hiszen olyan törvényt, a mely azt teljesen biztosítaná, — sajnos, — nem hoztak sehol, dehogy ez lehetőleg biztosíttassák : nemcsak azért, mert előre megállapodtak a pártok abban, hogy ez szükséges, és azt elfogadták, hanem saját érdeménél fogva is kérem, hogy ezen szakaszt t. képviselőtársam módosításának mellőzésével elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Örley Kálmán: T. képviselőház! Én aggályaimat elmondtam : miután indítványomat azon feltételhez kötve adtam be, hogy ahhoz minden faktor hozzájárul, és miután ellene felszólalás történt, azt ezennel visszavonom. (Helyeslés.) Elnök: Miután az indítvány visszavonatott, és a szakaszra egyéb ellenvetés nem tétetetett, a szakasz elfogadását határozatilag kimondhatom. A 167. §. elfogadtatott. Nyegre László jegyző (olvassa a 168. és 169. §-okat, mélyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Elnök: A t. háznak tegnapi megállapodásához képest van szerencsém tisztelettel jelenteni, hogy a 170. §-sal együtt fog a beadott indítványhoz képest tárgyaltatni a 3. §. tegnap elmaradt 9. pontja is. Nyegre László jegyző (olvassa a 170. §-t és a 3. § 9. pontját). BakOVSzy István jegyző: Farkas József! Farkas József: T. ház! (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Nem mondanék igazat, ha azzal kezdeném felszólalásomat, hogy nem volt szándékom azt tenni. Az őszinteség rovására volna az is, ha el nem ismerném, hogy Molnár János t. képviselőtársam felszólalása után én vajmi keveset mondhatok. Érzem azonban azt, hogy bűnt követnék el, ha azt a keveset, a mit elmondani tudok, el nem mondanám. Mert nem igyekezném ez esetben megakadályozni tőlem telhetőleg azt, a mit hazám társadalmának javára szolgálónak nem tartok. Ezt a törvényszakaszt sem az igazság, sem a méltányosság, sem az okosság szempontjából jónak nem tartom. Gondolkodtam rajta, mi lehet annak oka, hogy épen a szabadelvű párt az, a mely ezen szakaszhoz ragaszkodik, az a párt, mely zászlajára a szabadságot és különösen a vallásszabadságot irta. Avagy a szabadság, a szólásszabadság az alkotmányjognak nem egyik legfandamentálisabb része? Vagy talán a vallási kultusznak nem egyik kiegészítő része-e a prédikáczió? Olyan könnyű-e meghatározni, hogy hol kezdődik a politika és hol végződik a vallás? (Igaz! Úgy van! a baloldal hátsó padjain.) Vagy talán czélszertíségi szempontok, a külföldön szerzett tapasztalatok indokolják azt, hogy ez a paragrafus ide behozassék? Én úgy tudom, hogy Poroszországban a májusi törvények nem igen váltak be; avagy talán nem a czentrumpárt a német birodalomban a legmegbízhatóbb elem? És azok eredménye még sem igazolja annak álláspontját. (Zaj.) Amit Molnár János t. képviselőtársam a katholikus klérus egyes tagjairól elmondott, — mert hiszen legyünk őszinték, ez bizony csak az ellen irányúi, — ahhoz is vajmi keveset tehetek. Hisz a történelemből legalább én a katholikus klérus tagjai közül hazaárulókat nem tudok. Thaly Kálmán: Kolonieh! De milyen volt! Farkas József: Mártírhalált haltak ... Thaly Kálmán: Kolonieh! A hazaárulók hazaárulója! Farkas József: Avagy talán Tomory nem királyáért és hazájáért halt hő'si halált a mohácsi síkon ? Thaly Kálmán: Úgy van! Sokan! Farkas József: Avagy talán Tüzes Gábor hazafisága az, a mi megszorításra szorul? Vagy talán gróf Patatics Gábor viselkedése Mária Terézia korában mit önök korlátozni akarnak? Vagy talán annak a Bartakovicsnak, szelidlelktí Czitovszky Jánosnak, a kit a bécsi kormány csúfosan Princz Janónak hitt, annak 1852-ben a Bismarck által is megemlített udvari ebéden tartott köszöntőjében tanúsított hazafisága szorul korrigálásra? "Vagy pedig a katholikus főpapságnak a konkordátum irányában viselt magatartása szintén hazaárulás? Számos példát hozhatnék fel. De mi ez ahhoz a erimen laesae majestatishoz képest, a mit talán a felvidéki papságnak egy pár tagja akkor tanúsított, mikor például a Kubinyi György választókerületében belterjes politikai magukviselete folytán az ellenpárfei mozgalmakban, nem engedték meg neki, hogy szilvatermése nagyobb részét ne lekvárnak főzze, hanem kényszerítették, hogy pálinkának égesse. (Derültség.) Kubinyi György: Nagyon jó! (Derültség jobbfelől.) Farkas József: Kénytelen voltam ehhez, vagy ehhez hasonló példához fordulni, mert hiszen mi néppártiak mindig felkértük azokat, a kik izgatással, lazítással vádoltak bennünket, hogy hozzanak fel konkrét esetekeket, de ilyeneket sohasem hoztak fel. Azt kell tehát hinnem, hogy mindezen vádak az ilyféle dolgokra zsugorodnak össze. De a magam választókerületéből is vagyok bátor egy példát felhozni. Azt hiszem, erre kompetens vagyok, mert az