Képviselőházi napló, 1896. XXI. kötet • 1899. márczius 13–április 15.

Ülésnapok - 1896-438

438, országos Slés 1899. április 10-én, hétfon. 397 és érzésirányát. Ez az oka, hogy mióta a kla­szikus nyelveket egyszerűen gramatikai alapon tanították az iskolában és nem vitték bele a klaszszikus nyelvekbe egyúttal történelmi világ­nézetet is, s azt a humánus felfogást, mely a görög Bzellem megnyilatkozását annyira jellemzi, azóta iskoláink ridegek, nevelnek olyan nemze­déket, mely az életet puszta küzdelemnek, tusának tekinti, egy kapaszkodó, ideál nélkül való nem­zedéket. Ezért kell a humánus képzés alapjául bevinni a művészi szellemet, mely a lelket meg­tanítja nemesebb élvezetekre, arra az eszthetikai tiszta lelki gyönyörűségre, mely a szívet is műveltté és nemessé teszi. (Helyeslés.) T. ház! Ezeket általánosságban akartam elmondani az én művész reformom megokolására, most pedig áttérek az egyes konkrét dolgokra. A többek között azt mondta itt t. előttem szóló képviselőtársam, hogy Hock János vádolja a magyar művészetet és mint a darázs olyan mun­kái végez, hogy nem a mézet gyűjti össze, hanem fullánkját a művész egyetértésbe és a művész összetartásba bocsátja. Másfélév óta járom úgyszólván az országot, a hol alkalmat és helyet találok, befurakodom, bemegyek csu­pán azért, hogy őket lelkesítsem, pusztán azért, hogy tanítsam új szempontokra és a közönségnek hazafias lelkesedését felhasználjam, hogy azt a magyar művészet érdekében érvényesíthessem. Teszem pedig mindezt önzés nélkül, és hivatko­zom az ország színe előtt a t. miniszter úrra, hogy valaha művészi akcziómban az én érde­kemmel fordúltam-e hozzá. Kértem-e támogatását az én személyes érdekemben? Soha másért, mint a magyar művészetért ezt nem tettem. Belevít­tem az akcziómban összes tetterőmet, s azt a munkaképességet, melyet nekem a gondviselés adott; jártam városról-városra, megtettem, hogy január hónapban egyszerű elárúsítás által — ezt ugyan itt felhozni nem akartam, de kényszerítve vagyok rá, — 6000 forintot, februárban 7500 forintot, és most máreziusban a szegedi tárlattal ötezer forintot szereztem a művészeknek. Ápri­lisban csinálom meg Aradon a tárlatot, és ha Isten ezen munkámat áldásával segélyezi, elmond­hatom, hogy önmagam adhattam szerény tehet­ségemmel és agitácziómmal évenkint annyit, mint a mennyit az állam, és a király a rendes vásárlásokban ad a művészet pártolására. Mikor én ezt magam, épen a nagy nemzeti czélra való tekintetből igyekszem előmozdítani, akkor a mű­vészek részéről nem érdemelhettem meg, hogy ezt az agitácziót bárki megakadályozni, intri­kákkal megfojtani akarja. Hogy kik akarják ezt, adok rá tiszta példát. Azok, kik maguk között ívet köröztettek, hogy: mi pedig a régi állapot­hoz ragaszkodva semmi téren újítást a művészetbe bevinni nem engedjük, s elhatározzuk, hogy a Hock János és a nemzeti szalon által rendezett kiállításokra nem küldünk be munkát. Én nem akarok személyeket nevezni, mert hiszen sokkal kicsinyesebb dolog, semhogy a ház figyelmét érdekelné, de általánosságban azt mondom, hogy e czélban egyet kell érteni minden magyar embernek, annál inkább művésznek, mert ez nem a nemzeti szalon ügye, hanem ügye 'az ország kultúrájának. A jövőnek pedig joga lesz köve­telőleg visszatekinteni erre a korra, melyben a művészi haladásnak annyi feltétele állott rendel­kezésünkre, mint a mennyi eddig soha, tuniillik a kormány jóindulata, a társadalom érdeklődé­sének ébiedezése, művészeink zseniállítása, mert hiszen a magyar művészben annyi fajbeli érzés van, a mennyit talán sehol a világon nem talá­lunk. Ha pedig mindezek a faktorok egyesülve iparkodnak megteremteni a műpártolást és nem államilag kitartottszubvencziónáltmtívészetet igye­keznek csinálni, hanem a nagy nemzeti alapot felhasználva, a műpártolást országszerte terjesz­tik is, csodákat tehet a magyar művészet. (He­lyeslés.) Elnök: Kivan még valaki a tételhez szó­lani? Ha nem kivan, a vitát bezárom. Miután a tétel meg nem támadtatott, kijelen­tem, hogy az megszavaztatott. Perczel Béni jegyző (olvasw): Dologi kiadások 12.640 forint. Elnök: Megszavaztatik. Perczel Béni jegyző (olvassa): Rendes bevételek 375 forint. Elnök: Megszavaztatik. Perczel Béni jegyző (olvassa): Országos mintarajziskola és rajztanárképző. Rendes kiadá­sok, XXI. fejezet, 48. czím. Rendes bevételek, VII. fejezet, 29. czím. Rendes kiadások. Személyi járandóságok 50.850 forint. Elnök: Megszavaztatik. Perczel Béni jegyző (olvassa): Dologi kiadások 20.250 forint. Elnök: Megszavaztatik. Perczel Béni jegyző (olvassa): Rendes bevételek 2500 forint. Elnök: Megszavaztatik. Perczel Béni jegyző (olvassa): Magyar királyi női festőiskola. Rendes kiadások, XXI. feje­zet, 49. czím. Rendes bevételek, VII. fejezet, 30 czím. Rendes kiadások. Személyi járandósá­gok 3720 forint. Elnök: Megszavaztatik. Perczel Béni jegyző (olvassa): Dologi kiadások 3100 forint. Elnök: Megszavaztatik. Perczel Béni jegyző (olvassa); Rendes bevételek 750 forint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom