Képviselőházi napló, 1896. XXI. kötet • 1899. márczius 13–április 15.
Ülésnapok - 1896-436
318 486. országos ölés 1899. április 7-én, pénteken. képviselőház, ennek megalkotása előtt nem zárkózhatom el, a részletes kérdéseknek, ha kell, törvényhozási, de mindenesetre több kérdésnek rendeleti úton való szabályozása elől sem, Mindjárt legelőször felemlítek egy dolgot, t. képviselőház, a munkaidő és szünidő kérdését. Hát, t. képviselőház, a szorgalmi idő jó kihasználása és az arányos munkaszünet mellett az iskola legjobban érheti el czéljait. Azt a szünetidőt, a mely ma az egyetemen van, tarthatatlannak vélem. (Helyeslés.) Mert, t. képviselőház, a dolog hogy áll? Szeptember 23-án kezdődnek tényleg az előadások (Halljuk! Halljuk!) és deczember 15-ikéig tartanak. Ez nem a rendelet szerint van így, hmem úgy adom elő, mint a hogy a tényleges állapotok szerint a dolog alakúi. (Helyeslés.) Akkor karácsonyi ünnepek miatt szünet következik január 8—10 ig. Azután előadás van január 20-ig, akkor ismét szünet van február 15-ig, mert a félév február elsején kezdődik. Ez, nézetem szerint s elhibázott rendszer, mely a félévet január végén, illetőleg február elsején kezdi. A beiratások tartanak 14 napig, következőleg február 15-én, mondjuk 20-án kezdődnek ismét az aláírások, — mert ilyenkor folynak az előadások is, — azután következik ismét a húsvéti vakáczió, úgy, hogy tulajdonkép a leghosszabb szorgalmi idő szeptember 23-tól körülbelül deczember 15-ig tart. Hát, t. képviselőház, én tovább nem tarthatom fenn ezt a rendszert. Habár a legjobb intencziók vezették is hivatalbeli elődömet, mikor a félévet januárra tette, nézetem szerint ezen okvetetlen változtatni kell, hisz e rendszer mellett még a tanároknak sincs tulajdonképen szünetjük, (Felkiáltások a szélső baloldalon: Szegény tanárok!) mert folytonos szaggatott előadási cziklusök vannak, és ha más nem, vizsgák, aláírások és beírások tartják vissza a komolyabb tudományos munkásságtól a tanárokat is. Ezt rendeleti úton fogom megváltoztatni, mint a hogy eddig is rendeleti úton történt a dolog. Csak azért nem adtam ki eddig a rendeletet, mert meg akartam hallgatni az egyetemeket ebben a kérdésben; most azonban már semmisem tart vissza attól, hogy már a jövő tanévtől kezdődőleg ezt a kérdést így rendezzem. (Helyeslés jobbfelöl.) T. képviselőház! Áttérek egy sokkal fontosabb dologra, a melylyel a t. ház rövid idő múlva foglalkozni fog, az elméleti jog- és államtudományi államvizsga kérdésére. (Halljuk! Halljuk/) Az erre vonatkozó törvényjavaslat már ma a t. ház asztalán lenne, azonban a két protestáns egyház konventje megkeresett engem arra nézve, hogy törvényjavaslatom előadói tervezetét közöljem a konventtel, tehát közöltem is, és megvallom őszintén, ezt igen helyesnek is tartom. Általában az az elvem, hogy ily nagyfontossági javaslatokat minél több kör, különösen az érdekeliségek tanulmányozzák, hogy azoknak véleményét is megismerhessem. Elküldtem az egyetemeknek, az akadémiáknak, minden akadémiafentartónak, tehát az illető katholikus egyházi főhatóságoknak is, és most várom ezen vélemények beérkeztét, magam azonban bizonyos alapelvekre nézve teljesen tisztában vagyok, sőt ezekre vonatkozólag már ma itt e házban nyilatkozom is. Nem fogok elzárkózni a részleges javításoktól, de ezekre az alapelvekre, a melyeket most kifejtendő vagyok, súlyt helyezek. (Halljuk!) Először is, t. ház, én magában a tanmenetben az egyes főtárgyakból a kötelező kolloquiumi, illetve részben szemináriumi gyakorlatnak vagyok hive; (Helyeslés.) óhajtom, hogy bizonyos főtárgyakból,— nem akarom részletezni, — a kötelező kolloquium hozassék be. (Helyeslés.) Második elvem a kötelező tudorság megszüntetése. A kötelező tudorság, mint az ügyvédség előfeltétele megszüntetendő, már csak azért is, mert míg a bírói pályára nem szükséges a doktorátus, az ügyvédi pályára szükségesnek tartották. Ez különben is ma már az államvizsga karakterével biró vizsgálat volt. Harmadik elvem az, hogy a tudorság tudományos jellegű fokká szervezendő át, és pedig úgy a jog-, mint az államtudományi tárgyakból kisebb csoportokra osztva, úgy, hogy ez a fok az intenzív tudásnak igazi mértéke lehessen. Az államvizsgálatok ujjászervezendők, és pedig egy államvizsgálat legyen csak, de két egymást kiegészítő vizsgálat keretében, tudniillik a jogtudományi és az államtudományi csoportra vonatkozólag. Ezzel a bifurkáczió, azaz a külön jog- és külön államtudományi képesítés megszűnik, a mint hogy tarthatatlan dolog is, hogy a közigazgatási pályára készülőknél a jognak főtárgyai meg nem kívántatnak. (Helyeslés.) T. ház S Egy további pont, a melyhez ragaszkodom, az, hogy mivel ezen vizsgák szorosan elméletiek, ezeknek tudományos, theoretikus karakterét meg kívánom őrizni; azt akarom, hogy azon szinvonalat, a melyet a mai tudorság reprezentál, kétségtelenül fentartsuk, ha nem erősítjük ; semmiesetre sem akarok dekadencet, de azt akarom, hogy legalább is az legyen, a mi most, ha már nem lehet jobb, de remélem, hogy jobb lesz. A praktikus vizsga az egységes gyakorlati jogi vizsga lesz; mely a külön ügyvédi és külön bírói vizsga helyébe lép, a mely aztán úgy az ügyvédi, mint a bírói pályára képesít. Ez egyébként az igazságügyminiszter úr hatáskörébe tartozik. Az államtudományi vizsgáló bizottságot a tanintézettől függetlenül óhajtom szervezni, de ismétlem, hogy a bizottságban az elméleti erők-
