Képviselőházi napló, 1896. XXI. kötet • 1899. márczius 13–április 15.

Ülésnapok - 1896-435

485. országos ülés 1899. április 6-án, csütürtSkon. 297 hogy ezt valami gazdasági egyesület, vagy vala­mely vidéki gazdasági kör mondja. Nem, ezt mondja a hazafias szegedi ipar- és kereskedelmi kamara. Ebből is méltóztatnak látni, t. ház, azt, hogy a kormánytól távol áll az, hogy a kereskede­lemmel ellentétes állást foglaljon el. A kormány a kereskedelemnek és a kereskedelem felvirág­zásának őszinte barátja, többet mondok, a föld­mívelés érdekében is kívánni kell, hogy Magyar­országon fejlődött kereskedelem legyen, (Általános helyeslés.) hiszen a nélkííl talán exisztálni sem tudnánk. De ez sem tartóztat vissza bennünket attól, hogy azt, a mi helytelen és visszaélés, üldözzük továbbra is. (Élénk helyeslés.) Ha lehet e kérdést a törvény keretén belül megoldani, annál jobb ; ha nem lehet, akkor attól sem riad vissza a kormány, hogy törvényhozási előterjesz­tést tegyen. (Élénk helyeslés^ Különben, t. ház, én igazat adok e részben gróf Károlyi Sándor igen tisztelt képviselő úrnak, (Halljuk! Halljuk!) hogy legtöbbet nem törvények segítenek, hanem az, hogyha az ország érdekelt vidékein minél több gabonaraktár állíttatik fel és minél több szövetkezet létesül. (Élénk helyeslés.) Abban a kellemes helyzetben vagyok, miszerint jelenthe­tem, hogy már a felállított országos központi szövetkezet meg is indította a mozgalmat az iránt, hogy Torontálban nagyobb számú szövetkezetet állítson fel. (Helyeslés.) Nem akarom a t. ház figyelmét túlságosan igénybe venni, (Halljuk! Halljuk!) mintegy új programmot adni, annál kevésbbé, marta miniszter­elnök úr akkor, mikor a kormány programmját előadta, a mezőgazdaságra behatóan kiterjeszke­dett, és előterjesztései a ház osztatlan helyeslé­sével találkoztak. De mégis legyen megengedve nekem, hogy röviden jelezzem, hogy különösen e perczben, és a közeli időben a földmívelésügyi minisztérium mivel foglalkozik. (Halljuk! Halljuk !) A mint már egy pár szóval voltam bátor jelezni, szándékom van az értékesítési kérdése­ket felölelni, (Halljuk ! Halljuk!) és pedig a gaz­dászatnak minden terén. Szándékom van a szo­eziális törvényeken kívül, a melyeket már jeleztem, mielőbb benyújtani a t. háznak az állat­egészségügy államosításáról szóló törvényjavas­latot is. (Élénk helyeslés.) Papp Elek képviselő úr ráutalt azon anomáliákra, a melyek e részben fenforognak. Méltóztassék elhinni, hogy azon anomáliákon addig segítve teljesen nem lesz, mí<r miüden ürügyet el nem vonunk a külföld elől, állatforgalmunk korlátozása tekintetében. Ha az állategészségügy államosítva lesz, meg van adva az előfeltétel arra, hogy a mint Bauer Antal kép viselő űr hangsúlyozta, különösen az állatbizto­sítás kérdésével is foglalkozzunk. Egy fontos törvényjavaslat, a mely színién KÉPVH. NAPLÓ. 1896 — 1901. XXI. KÖTET. készen van, az öntözésről szóló törvényjavaslat, (Helyeslés.) T. képviselőház! Mi az ármentesítés tarén a kontinensen talán a legelső állam va­gyunk, legtöbb eredményt értünk el. A belvíz­levezetés terén is sokkal haladottabb nyugoti államokkal ma már versenyezhetünk. Az öntözés segélyével adhatunk nagyobb termékenységet ennek a földnek, és ha nagyobb termékenységet adhatunk, akkor a munkásviszonyok is kedve­zőbbek lesznek, akkor ezen a földön minden tekintetben több ember fog megélhetni. Foglalkozom a telepítés- és parczellázásról szóló törvényjavaslattal. (Halljuk! Halljuk!) Ezt a törvényjavaslatot, t. képviselőház, mindenesetre egy nagy szaktanácskozmáuy elé fogom előzőleg bocsátani. Fogok gondoskodni arról, hogy a t. képviselőház tagjai ennek elveiről ne itt érte­süljenek először, (Helyeslés.) legyen idejök e kérdésekkel jó eleve foglalkozni és hozzáte­szem, hogy e kérdéseket az érdekelt gaz­dasági körökkel lehető teljes harmóniában szán­dékom megoldani. (Élénk helyeslés.) Ezek a kérdések olyan fontosak, hogy megérdemlik, hogy minden szakértő magyar ember összetegye a tehetségét, hogy minél életrevalóbb dolgot alkossunk. Különben örömmel közlöm a t. ház­zal, hogy t. barátom, a pénzügyminiszter úr elhatározta, hogy mindazon kincstári javakat, melyek még értékesítés végett az ő kezelésében vannak, átadja kezelés végett nekem. (Élénk helyes­lés.) És pedig azért, hogy akár megtartatnak azok, akár értékesíttetnek, első szempont mindig a szoeziális gazdasági szempont legyen. (Helyeslés.) Ugyanezen czélból átadja a pénzügyminiszter úr nekem az összes általa kezelt telepeket, azért, hogy azok a telepek egységes kezelésben része­süljenek. (Helyeslés.) Végül foglalkozom a mező­gazdasági érdekképviselettel is. (Helyeslés.) Esek volnának, t. képviselőház, a közeli teendők, de én azt tartom, hogy a földmívelés­ügyi miniszter feladatának csak fele részét, talán kisebb részét képezik azok, a melyek szorosan tárczája keretébe illenek, A földmívelésügyi miniszter kénytelen és köteles számos más kér­déssel is foglalkozni, melyek az összes tárczákat érdeklik, melyek az egész kormány politikáját uralják. (Igaz! Úgy van!) A mint már a minisz­terelnök úr jelezte, itt vamiak a tarifa-kérdések, itt van a mezőgazdasági hitei nagy kérdése ; itt van a rendezést váró különböző jogviszonyok rendezése és erre nézve, t. ház, reményt nyújt nekem az, miszerint az igazságügyminiszter úr programmjában az van, hogy nem kell ilyen törvényjavaslatokkal, nem kell ilyen intézkedé­sekkel, a melyek gyakorlati szempontból sürgő­sek és szükségesek, a kodifikácziót várni, hanem azokat külön is elő kell venni. (Helyeslés.) Ezen azok, a miket, t. ház, ezúttal elmon­38

Next

/
Oldalképek
Tartalom