Képviselőházi napló, 1896. XXI. kötet • 1899. márczius 13–április 15.

Ülésnapok - 1896-435

485. ©resüágOB ülés 1899. í ben koezkáztatni semmit nem szabad. (Általános helyeslés.) Én a magyar embert és így a magyar munkást is úgy ismerem, a ki szereti maga felett látni a szigorú és erélyes kezet, csak azt kívánja meg, hogy ez a kéz egyszersmind igazságos és humánus is legyen. (Általános helyeslés.) Már most, t. képviselőház, a véletlen úgy hozza magával, de talán helyén is van, hogy épen mikor a munkáskérdésről szólok, ép akkor szólok arról, hogy jövő mezőgazdasági politikánk egyik alapvető eszméjének tartom, hogy mi az ismereteket, különösen a gazdasági ismereteket, a nép tág rétegeibe igyekezzünk átvinni. Mert a törvényhozás és a kormány nincs azon helyzetben, hogy közvetlenül a népet gazdaggá tegye, de fokozott értelmiség által megadhatja az eszközöket, hogy az többet produkálhasson, s megadhatja az intelligencziát ahhoz, hogy a nép önmagát jobban védelmezhesse. Hogy csak egynéhány számot hozzak fel, a melyekből a t. ház a kormány működését megítélheti, vagyok bátor jelezni azt, hogy 1898-ban már különböző tanfolyamokon, és pedig gazdasági, gytimölcsészeti, szőlőszeti tanfolyamokon 662 néptanító nyert oktatást. Meg kell emlékeznem e pontnál gróf Benyovszky Sándor képviselő úr felszólalásáról, ki azt ajánlja nekem, hogy a gyümölcstenyésztés érdekében való agitáczióra a hivatalos kereten kivűl keressek egy Bezerédj Pálhoz hasonló egyént. Igen könnyű ezt tanácsolni a képviselő úrnak, de mutasson nekem egy másik Bezerédj Pált. (Úgy van! Úgy van! Élénk tetszés.) Én azt hiszem, t. képviselőház, hogy ha Bezerédj Pálokat keresünk, akkor nekünk nappal is lámpával kell járnunk. (Úgy van! Úgy van!) Nagyon kívánatos volna, hogy akadjanak ilyen férfiak, de kevesen vannak, kik egész életöket, annak minden önzetlenségét, minden fáradságát és minden ambiczióját egy ügynek szentelik, pedig meg vagyok győződve, hogy igen sokat lehetne ezen az úton elérni. A t. képviselő úr azt kérdezte, hogyan vagyunk a faiskolákkal, különösen a gyümölcsfaiskolákkal, hogy a gytimölcsfatermelésnek nagyobb mérvet adjunk. A gyümölcsfatermeléssel úgy vagyunk, hogy azon idő alatt, mely alatt szerencsés vagyok e helyen lenni, létesítettem gyümölcsfaiskolákat összesen 257 katasztrális holdon és ehhez törzsgyümölcsöst 115 katasztrális holdon, összesen tehát 390 katasztrális hold gyümölcsfaiskolát Ennek hatását 24 óra alatt nem lehet érezni, de azt hiszem, hogy pár év múlva hatványozott mértékben fogjuk a községek és kisgazdák közt a gyümölcscsemetéket kioszthatni. (Általános helyeslés.) Mócsy Antal képviselő úr felemlítette a gazdasági ismétlőiskolák ügyét, és engem mint egy ragadozó madarat kívánt a t. háznak beIs G-án, caütiirtBkon. <jgg mutatni, ki egyébbel nem foglalkozom, mint hogy a különböző tárczák hatáskörét magamhoz ragadom. Igaz, hogy a kultuszminiszter úr dicsérendő tevékenységével több mint ezer gazdasági ismétlőiskolát alapított; én a lehetőséget ezek alapításához azáltal adtam meg, hogy e végre a tanítókat, kik ezen iskolákat vezessék, előre kiképeztem. A kultuszminiszter úrnak mindenkor szolgálok e részben tanácscsal, szakemberekkel is, de hatáskörét legkevésbbé sem érintem, Különben is nem az a fontos, hogy ki csinált valamit; a fődolog az, hogy jól legyen csinálva. (Élénk helyeslés.) Még csak röviden kívánok nyilatkozni a téli tanfolyamokra és a népies gazdasági előadásokra vonatkozólag. A téli tanfolyamok egészen új intézményt képeznek; a czéljuk az, hogy a kisgazdák fiai télen, mikor úgy sem dolgoznak, rövid idő alatt fejlettebb gazdasági iatelligencziára tegyenek szert. Jelentem, t. ház, hogy a máit évben ezer, a folyó évben már 3800 ilyen gazdafiú taníttatott ki. A népies gazdasági előadások pedig oly emelkedést mutatnak, hogy míg például 1896-ban húsz megyében volt 340 előadás 34.000 résztvevővel, addig ezen esztendőben már 54 megyében 918 községben volt 2700 előadás, és azokban legalább 300.000 ember vett részt. (Élénk tetszés.) Én azt hiszem, hogy ha ezen az úton haladunk, akkor az alsóbb néprétegek rövid idő múlva gazdasági műveltség és intelligenczia tekintetében egészen más képet fognak mutatni. (Helyeslés.) Most, t. képviselőház, áttérek — miután több oldalról felhozatott — a szőlőszet kérdésére. (Halljuk! Halljuk!) És itt is, nehogy túlságosan igénybevegyem a t. ház figyelmét, csak röviden utalok arra, hogy az utolsó két esztendőben, vagyis í 897-ben és 1898-ban új szőlő telepíttetett összesen — már mindenféle szőlőt értve, homokit, amerikait és szénkénegezéssel — 76,874 katasztrális hold; tehát ezen két év alatt circa í00.000 magyar hold szőlő lett telepítve. Ha pedig azt méltóztatik kérdezni, hogy hogyan állunk a rendelkezésre álló állami ojtvány- és szőlővessző-telepekkel, — csak a főösszeget mondom, hogy rövid legyek, — jelenthetem a t. háznak, hogy 542 községben van 3215 katasztrális hold kiterjedésben telep, a melynek vesszőtermelése 133,000.000 ra, ojtványtermelése pedig 45,400.000 re tehető. Ezen telepeknek lesz feladata munkás tanfolyamokat is létesíteni. Létesíttettem a központi szőlőkísérleti állomást, a mely kapcsolatban lesz a vidéki állomásokkal. Kiadtam egy kézikönyvet 20.000 példányban, (Éljenzés. Felkiáltások: Nagyon jó könyv!) és jelenthetem a t. háznak, hogy az már elfogyott, úgy hogy már a második kiadást kell rendeznem. (Éljenzés.)