Képviselőházi napló, 1896. XXI. kötet • 1899. márczius 13–április 15.

Ülésnapok - 1896-435

485. országos ülés 1899. közönség érdekében, tekintve a kérdés sürgős voltát, hogy a jégkár elleni biztosításra nézve valami intézkedést életbeléptetni szíveskedjék. (Általános helyeslés.) Úgy tudom, hogy az országos magyar gaz­dasági egyesület is foglalkozik ezzel a kérdés­sel. Azt hiszem, hogy a t. miniszter úr meg­tartja a kontaktust ebben a kérdésben az országos magyar gazdasági egyesülettel s annak a pro­poziczióját tekintetére fogja méltatni, csakhogy természetesen az országos magyar gazdasági egyesület tanácscsal szolgálhat, de a módok és eszközök kezében nem állanak. A módok és esz­közök a miniszter úr kezében vannak. Azért fontos a dolog, mert egy pár hét múlva bekövet­kezik a vetemények előrehaladott állapotánál fogva az a helyzet, hogy a magyar gazdaközön­ségnek biztosítani kell. Tehát valami módját kell találni annak, hogy különösen a magyar kis­gazdát megmentsük a rákövetkező esetleges csa­pásoktól. (Helyeslés.) Szükséges először a magyar mezőgazdaság érdekében, de szükséges magának az államnak érdekében is, mert nagyobb fokú jégkárok által az állam is szenved, adóképes­sége meg van támadva, ennélfogva ez állami érdeket is képez. Én azon tapintatnál, ügy buzgó­ságnál fogva, melyat a miniszter úr eddig tár­czája betöltése körül tanúsított, meg vagyok győződve, hogy ezen kérdést komoly figyelem tárgyává fogja tenni és ezen meggyőződésem­nél és bizalmamnál fogva, melylyel személye és tárczájának betöltése iránt viseltetem, a költség­vetést elfogadom. (Helyeslés.) Elnök S T. ház! Az ülést öt perezre fel­függesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést folytatjuk. Ki következik? Molnár Antal jegyző: Darányi Ignáez földművelésügyi miniszter! Darányi Ignácz földmívelésügyi mi­niszter: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Lits Gyula t. képviselő úr imént tartott beszédében meg­emlékezett hivatali elődeimről és kévéseivé azon eredményeket, a melyeket hivatali elődeim fel­mutatni tudtak, mintegy szembeállította az ő működésüket az enyémmel. Az igazságnak és a méltányosságnak tartozom azzal, hogy arra utal­jak, hogy az ő működésük ahhoz hasonlított, mikor egy épületnek még az alapjait építik; az az alapépítkezés a föld alatt van, az kevésbbé látszik, ha ők nem dolgoztak volna, hogyha ők nem kezdeményeztek volna intézményeket, hogy­ha ők nem építettek volna, akkor nem volnék én ma azon szerencsés helyzetben, hogy már a felépítményen dolgozzam. (Helyeslés a jobboldalon,) 293 Felhozta az előttem szóló t. képviselő úr a jégbiztosítás kérdését, és azt a fontosságot, a melylyel a jégbiztosítás kérdésének megoldása bír. A mi az általa említett kölcsönös biztosító intézetet illeti, én erre nézve nem nyilatkozha­tom ez idő szerint, csak annyit válaszolhatok, hogy ezen intézet helyzetét figyelemmel kisé­rem. A dolog végmegoldását illetőleg nézetem az, hogy valamint sok egyebet, úgy a jégbizto­sítás kérdését is helyesen csak szövetkezeti ala­pjn lehet megoldani. (Általános helyeslés.) E rész­ben a gazdák kell, hogy a kezdeményezést magukhoz ragadják, de legyenek meggyőződve, hogy a kormány támogatása nem fog hiányozni. (Helyeslés.) Major t. képviselő úr utalt arra, hogy a mezőgazdaság helyzetének javulását csakis az iparfejlődéssel kapcsolatban lehet remélni. Én neki e részben tökéletesen igazat adok, és azt tartom, hogy mezőgazdaságunk magasabb nívóra csak akkor emelkedhetik, ha az ipar és külö­nösen a mezőgazdasággal kapcsolatos ipar is emelkedni fog. Lázár György t, képviselő úr utalt az alsó Tisza helyzetére, különösen pedig Szeged vidé­kére. Én a t. házat biztosíthatom, hogy az Alföld és különösen Szeged város iránt őszinte rokon­szenvvel vagyok (Helyeslés.) és azt hiszem, hogy ezt a rokonszenvet Szeged és vidéke iránt az egész törvényhozás kivétel nélkül osztja. Szeged város nehéz helyzetét vízi tekintetben ismerem, de viszont kétségtelen, hogy az utóbbi időkben, a mi csak lehetett, megtörtént a helyzet javí­tására, a mint azt a legkompetensebb faktor, a Tiszavölgyi társulat központi bizottsága is meg­nyugvással elismerte. A szegedi körtöltés viszonyait ismerem. Hogy annak körülményeit jobban megismerjem, személyesen bejártam; tárgyalások is folytak a minisztériumban annak építése iránt. Ugy tudom, technikai tekintetben a megegyezés létrejött, hátra van a kérdés, hogy ki építse és mily költ­séggel építtessék az ? Remélem, hogy Szeged városa meg fogja tenni e kérdésben a magáét. Justh Ferencz t. képviselő úr a felvidék helyzetére figyelmeztetett engem. Legyen meg­győződve, hogy a felvidék gazdasági helyzetét folytonos figyelemmel kisérni a kormány kiváló kötelességének tartom. Az a mozgalom, a melyet a ruthének körében megindítottunk, épen azt czélozta, hogy tegyünk egy nagy kísérletet, és hogyha a kísérlet sikerül, akkor folytassuk a mozgalmat tovább. Csak rövid számokban jelzem, t. ház, hogy e gy járással kezdtük az akcziót, a mely 20 négyszögmérföldet és 76 községet képviselt. Iparkodtunk ott a földnek helyesebb művelésére hatni, iparkodtunk egy helyesebb állattenyésztést prílis 6-án, esti törtökön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom