Képviselőházi napló, 1896. XXI. kötet • 1899. márczius 13–április 15.

Ülésnapok - 1896-435

4S5. országos ülés 1898. április 6-án, csütörtSkSn. 281 párviadal ténye, a bizottság a mentelmi jog felfüggesztését hozza javaslatba. Ajánlom ezt elfogadásra. Elnök: Kivan valaki a jelentéshez szólni ? Ha nem, úgy felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a mentelmi bizottság javaslatát, igen, vagy nem? (Igen!) A ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 512) Okolicsányi László képiselő mentelmi ügyében. Schmidt Gyula előadó: T. ház! Az ipolysági királyi törvényszék Okolicsányi László képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri. A tényállás röviden a következő: Ipolyságon Gyürky Dezső korponai szolgabiróvá választatván meg, ezen választás ellen tiltakozott Okolicsányi László képviselőtársunk a törvényhatósági bizottságban és azután írásban is felebbezési nyújtott be, kellően indokolván azt. Felebbezési indokaiban kiemelte, hogy azért protestál ezen választás ellen, mert az illetőnek nincs qualifikácziója, másodszor pedig azért, mert tudomására jutott, hogy Gyürky Dezső szolgabíró állását 1878-ban hivatalos pénzek szabálytalan kezelése miatt kénytelen volt sürgősen odahagyni, és a szigorúbb megtorlást akkor csak azzal kerülte ki, bogy egy rokona fedezte volt ezen hiányt. Később végrehajtó volt és akkor is pénzkezelési rendetlenségek folytán volt kénytelen állását odahagyni. Ezen felebbezést felülbírálta a közigazgatási bíróság és elvetette. Midőn a törvényhatósági közgyűlés ezt tudomásul vette, egyszersmind indítványozta, hogy ezen felebbezési indokokban foglalt kitételekért Okolicsányi László ellen rágalmazás? panasz tétessék az illető törvényszéknél. Ez megtörtént. A királyi ügyész indítványára a törvényszék először mint elévültét elutasította ; felebbezés folytán azonban úgy a királyi tábla, valamint a királyi kúria is az elévülési kifogást elvetette és a vád alá helyezésnek helyet adott. Ebből kifolyólag kéri már most a biróság a mentelmi jog felfüggesztését. A bizottság javasolja, hogy függesztessók fel Okolicsányi László mentelmi joga. Ajánlom ezt elfogadásra. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kivan valaki a jelentéshez szólni ? Ha nem, úgy felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a mentelmi bizottság javaslatát, igen, vagy nem? (Felkiáltások: Igen!) Madarász József: Nem! Elnök: Kérem azokat, a kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja. KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXI. KÖTET. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 513) Mócsy Antal képviselő mentelmi ügyében. Schmidt Gyula előadó: T. képviselőház! Dr. Ballagi Aladár a budapesti büntető járásbíróságnál bűnvádi feljelentést adott be Mócsy Antal képviselőtársunk ellen azért, mert itt Budapesten a múlt évben tartott katholikus köröknek közgyűlésében hosszabb beszédet mondott el, a mely beszédben a következő passzus is foglaltatott (olvassa): »Atheisták nem lehetnek a keresztény ifjúaág nevelői; a ki a kereszténységet támadja, az a mai társadalom alapját bolygatja meg/ a család, a trón, a haza iránti hűséget irtja ki. Hogyan lehetséges mégis, hogy a kereszténységnek nyilt ellenségei, a Kármán-, a Ballagi-, Alexander-, a Pósch-féle emberek az egyetem és középtanodák tanszékein helyet foglalhatnak ?« Ezen kitételt a Mócsy Antal t. képviselőtársunk beszédében Ballagi egyetemi tanár úr magára nézve becsületsértőnek találta és bűnvádi feljelentést adott be Mócsy Antal ellen. A mentelmi bizottság, minthogy az »Alkotmányiban ezen beszéd egész terjedelmében közölve volt, valószínűnek tartotta, hogy ezen kifejezéseket Mócsy Antal beszédében csakugyan használta, és ezért úgy vélekedik, hogy Mócsy Antal képviselő úr mentelmi joga függesztessók fel. Elnök : Kivan még valaki Szólani ? Páder Rezső: T. képviselőház! A mentelmi bizottságnak 513. számú jelentése kapcsán beadott javaslatát a magam részéről el nem fogadom. Jól tudom azt, hogy midőn a biróság valamely képviselő kiadását kéri, elsősorban azt teszi vizsgálata tárgyává a képviselőház, hogy az illető képviselő ellen forog-e fenn zaklatásnak esete, vagy sem. E vizsgálatnál teljesen függetlenül ítél a képviselőház, egészen szabadon mérlegelheti a körülményeket és következtethet azokból ; és én azt vélem és a dolog természetéből folyónak tartom azt, hogyha a vád alapjául bejelentett tény, vagy nyilatkozat az első pillanatra magán viseli annak a jelét, hogy a bünvád tárgyát nem képezheti, és ha a képviselőház eső pillanatra megállapíthatja, hogy az egész bűnvádi eljárás alaptalannak fog bizonyulni, akkor joggal felteheti, hogy itt zaklatás esete forog fenn, vagy legalább foroghat fenn. Ez szerintem nem beavatkozás a birói jogkörbe és nem prejudikál a biróság leendő ítéletének, hanem ez jogát képezi a képviselőháznak, a melylyel a képviselőház a maga tagjainak mentelmi jogát megvédheti, sőt megvédenie kötelessége. Már pedig, t. ház, az ezen jelentésben is idézett inkriminált kifejezések figyelmes elolvasása után azonnal rájön az ember, hogy azok nem bírnak azon ismérvekkel, a melyekre a rágalS6