Képviselőházi napló, 1896. XXI. kötet • 1899. márczius 13–április 15.

Ülésnapok - 1896-433

240 433. országos Ölés 1899. márczius 24-én, péntekén. mindazok a tételek kellő méltánylásban részesülnek, melyek az erdőmívelésnek emelésével összefüggésben állanak. Gondoskodva van a költségvetés keretén belül az úthálózatok kiegészítéséről, az üzemi és felújítási kérdések szorgos ápolásáról, melyek egyformán fontosak arra, hogy az erdőkben lefektetett óriási vagyon okosan és czélszertíen használtassák ki a jövőben. Jelentékeny tétel vétetett fel a mesterséges erdősítés czéljaira, a mire, fájdalom, utalva vagyunk. És e részben, hogy ha a fölvett tételek talán nem is érik el azt a magasságot, mely közgazdasági szempontból szükséges volna, de mindenesetre az állam pénzügyi viszonyainak figyelembevételével a legmesszebb határig elmentek a költségvetés összeállításánál akkor, mikor e tételek megállapíttattak. Nevezetes tétel az, mely a Máraraarosban eszközlendő erdősítésekre felvétetett, a mely erdősítések nemcsak erdőmívelési, hanem közgazdasági fontossággal is bírnak, a mennyiben a Tisza-folyó eredeténél előforduló gyakori hóolvadások a Tisza vízállásának magasságára befolyással vannak. És köztudomású az, hogy a Tisza mentén elterülő óriási erdőterületek ezen hóolvadás minémú'ségére és esélyeire mily befolyással bírnak, és e szempontból is az erdősítés kérdése nagyon figyelmet érdemlő momentum. Gondoskodva van továbbá arról, hogy úgy a partlemosási, valamint a beiszapolási kérdések is az erdősítéssel kapcsolatosan czélszeríí megoldást nyerjenek. Négy erdészeti szakiskolánál különben erdészeti kísérleti állomások létesíttettek, melyek az erdészet haladására való tekintettel czélszeríí befektetést képeznek. A birtokrendezés és kikerekítés kérdése hasonlólag nem kerölte el a kormány figyelmét; a mennyiben itt-ott beékelőleg az állami birtokokba, egyesek tulajdonát képező erdőterületek egyöntetű és gondosabb kezelés czéljából az állam részére megvétettek. A kopár területek befásítására 25.000 forintnyi többlet vétetett fel és ennek egyik leghatékonyabb előmozdítójaként új csemete iskolák felállítása vétetett tervbe, nevezetesen Fiúméban, Nyitrán, Nyíregyházán, Isaszegen. Mellékesen említem meg, hogy 1897-ben mintegy száz millió csemete lett elültetve, és ennek nagy horderejéről közelebbi adatokkal szolgálni talán felesleges. Főleg nevezetes momentum az erdőmívelésnél az, hogy az 1898: XIX. törvényezikk által az állami erdőkezelés új szervezetet nyert és mint figyelemreméltó, az állam gazdasági és pénzügyi viszonyaira fontos momentumot kell felemlítenem, hogy a földmívelésügyi miniszternek ezen törvényjavaslat előirányzatában felvett összeg az életbeléptetés után esak 4000 forint túllépést mutat fel. Ezen törvény értelmében jövőben Magyarország erdőit 44 állami erdó'hivatal és 154 magyar királyi erdőgondnokság, ezenkívül még a beszterczei erdőigazgatóság fogja kezelni és intézni. Lótenyésztésüoknél mint figyelemreméltó körülményt kell jeleznem azt, hogy a meglevő teleposztályok megnagyobbíttatnak és. több új teleposztály létesíttetik. Gondoskodás történt továbbá arról, hogy a teleposztályokból az egyes községek részére kiszolgáltatandó mének jövőre nemcsak a vagyonosabb községek részére adassanak ki, hanem állami áldozatok árán a szegényebb és a költségek fedezésére kellő erővel nem bíró községek részére is. Magyarország 12.000 községében körülbelül egymillió anyakancza van, a melyeknek szükségleteit 977 külső, és négy ménesbeli fedezeti állomás fedezi. Ezen állomásokon 3015 állami mén és 2100 magAntenyésztési mén látja el az állattenyésztésünk fejlesztése érdekében szükségeseket. Igaz, hogy e részben még sok pótlásra van szükség, de hiszen az állam anyagi ereje és a meglevő anyag felhasználása egy szélesebb körű befektetést meg nem enged. Különben a lóállomány szaporulata lehetővé teszi azt, hogy az ország legelmaradottabb vidékein is a lehetőséghez képest a tenyészanyag a jövőben rendelkezésre bocsájtassék. Gondoskodás történt továbbá arról, hogy gazdasági tanintézeteink és a különböző szaktanfolyamok nagymérvű gondozásban részesüljenek, mint a mely intézmények gazdasági haladásunk emelésére volnának hivatva. Az állattenyésztés szolgálata érdekében az állatorvosi keretbeosztásban lényeges és oly irányú változások léptettettek életbe, a melyek mellett lehetséges lesz úgy az állategészségügyi törvény rendelkezésének végrehajtása, valamint állattenyésztésünk érdekében egy oly hatékonyabb ellenőrzés létesítése, a mely lehetővé teszi azt, hogy úgy a ragályok elleni védekezés, mint az állatállománynak egy okosabb, közgazdasági szempontból hasznosabb irányban való fejlesztése elérhető legyen. (Élénk helyeslés.) A kártalanítási czélokra, melyek e tárcza ezen ezíménél vannak felvéve, 150.000 forint irányoztatik elő, a melyből fedeztetnek azon költségek, melyek a gümőkóros állatokért fizetendő kárpótlási díjakra fordíttatnak, és ugyancsak az ezen czímnél eszközölt megtakarításból fedeztetnek azon költségek, a melyek a takonykor eseteiben egyes szegény lótulajdonosok részére ki fognak utalványoztatni. Az állategészségügyi törvény ugyan e részben intézkedéseket nem foglal magában, de igen ajánlatos és czélszerű lenne, hogy úgy a takonykór megakadályozásának czéljából, mint különösen azon szempontból, hogy egyes szeg-ény emberek, a kiknek csaknem egész vagyonukat és keresetüket a lóállomány képezi, oly esetekben, midőn ezek a közérdek szempontjából kiirtatnak,